Gazdasági bűvésztrükköt vár a milliárdos miniszterelnöktől a brit Konzervatív Párt

Legfontosabb

2022. október 25. – 21:13

Gazdasági bűvésztrükköt vár a milliárdos miniszterelnöktől a brit Konzervatív Párt
Rishi Sunak érkezik a Downing Street-i elnöki rezidenciára, az út mellett pedig ott van Larry, a Downing Street macskája, 2022. október 25-én – Fotó: Kevin Coombs / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Rishi Sunak brit kormányfői kinevezésével valamelyest megnyugodtak a pénzpiacok, amelyek Sunak elődje, Liz Truss gazdaságpolitikai ámokfutása miatt erősen megcibálták a fontot, a brit kötvénypiacot és azon keresztül a nyugdíj-megtakarításokat és a jelzáloghitel-költségeket is.
  • Ez ugyanakkor nem oldotta meg Sunak és a Konzervatív Párt politikai jellegű problémáját: az általa ígért felelős gazdaságpolitika a gyakorlatban megszorításokat jelent, ami természetesen nem lesz népszerű a választók körében.
  • Az új kormányfő helyzetét nehezíti, hogy pártja a brexit és a gazdaságpolitika kérdésében is megosztott, miközben – ahogy máshol is Európában – az infláció negyvenéves csúcson, a reálbérek csökkennek, a gazdaság pedig recesszió felé tart.

Rishi Sunak brit miniszterelnöki kinevezése egyszerre két tabut is ledöntött. Egyrészt ő az első ázsiai származású és hinduként az első nem keresztény vallású brit miniszterelnök. Másrészt ő az első ember a brit kormány élén, aki milliárdos család tagja: a Sunday Times 730 millió fontra (kb. 347 milliárd forint) teszi Sunak és felesége, a szintén indiai Akshata Murthy vagyonát, Murthy apja, Narayana Murthy pedig a Forbes szerint 4,5 milliárdos vagyon felett rendelkezik Infosys nevű techcégében való részesedése révén. Sunakról részletesebben itt írtunk>>>

Bár az vitatható, hogy Sunak vagyona mekkora részben üzleti rátermettségének, és mennyiben társadalmi helyezkedésének eredménye, az Oxfordban végzett, az amerikai Stanfordon MBA üzleti képesítést szerzett politikustól

a Konzervatív Párt azt várja, hogy villámsebességgel tegye rendbe azt a gazdasági és pénzügyi káoszt, amelyet elődje, Liz Truss szabadított az országra,

és elhitesse a lakossággal és a befektetőkkel, hogy nem komplett idióták vezetik az Egyesült Királyságot.

A történet előzménye, hogy Truss és pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng szeptember végén, első komoly lépésükként egy jelentős, elsősorban a gazdagoknak kedvező adócsökkentésen alapuló gazdasági programot jelentett be, amelynek költségeit adósságkibocsátással akarták fedezni. Rishi Sunak már a nyár folyamán – amikor Truss-szal vetélkedett, és akkor még alulmaradt a kormányfői székért – jelezte, hogy ezek veszélyes ötletek: a jelenlegi inflációs és pénzügyi környezetben az adósságkibocsátásból fedezett költségvetési lazítás csak tovább tüzelné az áremelkedést, felnyomná a kamatokat, és ezzel többet ártana, mint használna.

Liz Truss előző miniszterelnök és Kwasi Kwarteng egy építkezés látogatásakor, 2022. október 4-én, Birminghamben – Fotó: Stefan Rousseau / WPA Pool / Getty Images
Liz Truss előző miniszterelnök és Kwasi Kwarteng egy építkezés látogatásakor, 2022. október 4-én, Birminghamben – Fotó: Stefan Rousseau / WPA Pool / Getty Images

Sunak jóslatai be is jöttek. Truss és Kwarteng tervei beszakították a font árfolyamát és eladási hullámot indítottak el a brit államkötvénypiacon, ami lehúzta a kötvényárakat, és ebből fakadóan az egekbe emelte a kötvények hozamait. A kötvénypiaci felfordulás a hozamok emelésével kérdéseket vetett fel az állam finanszírozásának költségei iránt, és a brit nyugdíj-megtakarításokat is megnyirbálta, miután számos nyugdíjalap az áresés hatására – a piacok beszakadásának esetére hozott védelmi mechanizmusok életbe lépése miatt – jelentős mennyiségű államkötvényen adott túl nyomott áron.

A helyzetet végül a brit jegybanknak kellett stabilizálnia, amely államkötvény-vásárlásokkal volt kénytelen feljebb tornázni az árakat, és lenyomni a hozamokat. (Erről itt írtunk részletesen.) A káosznak végül az vetett véget, hogy Kwarteng menesztése után az új pénzügyminiszter, Jeremy Hunt teljes hátraarcot, költségvetési szigort és adóemeléseket hirdetett, de a múlt csütörtökön lemondott Truss ezzel már nem tudta menteni magát.

Sunak győzelme a konzervatívok felgyorsított vezetőválasztási folyamatában az első jelek szerint tovább nyugtatta a brit állam nagyzolása miatt aggódó tőkebirtokosokat. Ugyanakkor az új miniszterelnök súlyos politikai és gazdasági kihívásokkal áll szemben: egyszerre kellene meghúznia a nadrágszíjat és feltámasztania pártja népszerűségét, megbékíteni az egymásnak ellentmondó követelésekkel bíró tagságot, és kivezetnie az inflációból és stagnálásból a brit gazdaságot, amely az európai uniós kilépés óta eleve gyengén muzsikál.

Nem az első válságkezelése

Sunak nem először kerül hirtelen a válságmenedzseri szerepbe. 2020 februárjában Boris Johnson akkori kormányfő meglepetésre Sunakot nevezte ki pénzügyminiszterének, aki pár hétre rá rögtön a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kellős közepén találta magát.

Sunak előző válságkezelésének értékelése vegyes, de így is jóval pozitívabb, mint utódja megítélése. Egyrészt a bábáskodása alatt elfogadott 376 milliárd fontos kormányzati segélyprogram döntő szerepet játszott benne, hogy a brit foglalkoztatás nem szakadt be, és a vállalkozások nem rokkantak bele a járványügyi lezárásokba. Sokan azt is politikai rátermettségének jeleként értékelték, hogy jól mozgott a médiában és az interneten is hatékonyan hirdette az intézkedéseit – és saját magát. Utóbbit a pártban sokan rossz néven vették ugyan, de a választóknak bejött:

pénzügyminisztersége alatt egy ideig a kormány legnépszerűbb tagja volt.

Másfelől sokan bírálták, amiért az állam jelentősebb ellenőrzés nélkül osztotta a pénzt a cégeknek. Különösen nagy visszhangot váltott ki egy programja, amely az éttermekbe való visszatérésre biztatta a lakosságot, ám ezzel kutatások szerint hozzájárult a járvány terjedéséhez is.

Boris Johnson és Rishi Sunak egy étteremben a vendéglátóhelyekre való visszatérést népszerűsítő kampány részeként, 2020. június 26-án – Fotó: Heathcliff O’Malley / AFP
Boris Johnson és Rishi Sunak egy étteremben a vendéglátóhelyekre való visszatérést népszerűsítő kampány részeként, 2020. június 26-án – Fotó: Heathcliff O’Malley / AFP

Idén év elejére aztán Sunak népszerűsége is megcsappant. Először amiatt keveredett botrányba, hogy kiderült, felesége egy jogi kiskaput kihasználva nem fizet adót az Egyesült Királyságban külföldi jövedelme – konkrétan a milliárdos apja szoftvercégében való részesedéséből származó osztalék – után. Arra is fény derült, hogy főnökéhez, Boris Johnsonhoz hasonlóan ő és hivatala is nagy ívben tett a járványügyi szabályokra, és a lezárások idején bulizgatott, vagyis érintett volt a Partygate-botrányban.

Bár Sunak fontos szerepet játszott Johnson megbuktatásában – ő indította a kormányfő lemondásához vezető kormányzati lemondási hullámot –, nem tudott profitálni a dologból, és a nyáron hiába indult a kormányfői posztért, alulmaradt Liz Truss-szal szemben. Másodszorra már könnyebb dolga volt: miután Truss lenullázta magát és Boris Johnson sem szállt be a ringbe, a hozzá képest súlytalan Penny Mordaunt maradt az egyetlen ellenfele. Miközben Sunak mögött a toryk alsóházi képviselőinek több mint fele felsorakozott, Mordaunt saját esélytelenségét látva végül ki is szállt a versenyből.

Megszorítások jönnek, de mikor

Az egyik nagy kérdés volt, hogy Jeremy Hunt pénzügyminiszter a helyén marad-e, de a legtöbben előzetesen is azt valószínűsítették, hogy igen. Az eredetileg Sunakot támogató Hunt azután került a posztra, hogy Liz Truss először elődjével, Kwasi Kwartenggel akarta elvitetni a balhét, és a kötvénypiacok lenyugtatása végett kirúgta őt. Ezt követően Hunt gyakorlatilag teljes hátraarcot jelentett be: a legtöbb adócsökkentést eltörölte, sőt a költségvetés stabilizálása érdekében adóemeléseket és megszorításokat jelentett be – és ezzel megnyugtatta a piacokat.

Kedd délután megerősítették, hogy Hunt marad a pénzügyminiszter Sunak kormányában is. Hunt az eredeti tervek szerint október 31-én szándékozott bejelenteni az új gazdasági irányvonal részleteit, amelyekkel évi 40 milliárd fontot tervez spórolni az állami kiadásokra vonatkozó korlátozásokkal, a személyi jövedelemadó tervezett csökkentésének eltörlésével, valamint egyes értesülések szerint a pénzügyi és az energiaszektorra kivetendő különadókkal. A csomaggal Hunt úgy akarja helyreállítani a brit költségvetési politika iránti bizalmat, hogy azzal ne ártson a Konzervatív Párt megítélésének: a fájdalmas adóemelések és megszorítások nagyrészt a következő választás után lépnének életbe, amelyet legkésőbb 2025 januárjáig kell megtartani.

Sunak további terveit illetően sok a találgatás. A politikus a brexit nagy támogatója ugyan, de pénzügyminiszterként igyekezett távol tartani magát az északír protokoll körüli vitáktól, attól tartva, hogy az Európai Unióval fennálló feszültségek tovább rontják a brit gazdaság kilátásait. Korábban az ország katonai költségvetését is sokallta, ami miatt a párt több külpolitikai héjájával is összeveszett. Kiállt viszont a nyugdíjak inflációkövető emelése mellett, amely a Konzervatív Párt idősödő táborának megtartása miatt még a konzervatív költségvetési politikát hirdető toryk számára is szent tehén. A bevándorlás terén az ugyanezen választói réteg által támogatott keményvonalas álláspontot képviseli, és kiállt azon, sokat bírált elképzelés mellett is, hogy Ruandába deportálják a menedékkérőket.

A jövő múltból való megjóslását mindenesetre nehezíti, hogy számos kérdésben igen gyorsan változott Rishi Sunak álláspontja:

pénzügyminiszterként a kínai üzleti lehetőségek kiaknázásáról beszélt, a nyáron kormányfőjelöltként Kína elleni nyugati gazdasági szövetség létrehozását sürgette.

Jeremy Hunt sétál ki a Downing Street 10. szám alatti miniszterelnöki rezidenciából Liz Truss brit miniszterelnök utolsó hivatalban töltött napján, 2022. október 25-én – Fotó: Henry Nicholls / Reuters
Jeremy Hunt sétál ki a Downing Street 10. szám alatti miniszterelnöki rezidenciából Liz Truss brit miniszterelnök utolsó hivatalban töltött napján, 2022. október 25-én – Fotó: Henry Nicholls / Reuters

Orbán üdvözölte, a választókkal nehezebb dolga lesz

Sunakot a piacok mellett a nemzetközi politika szereplői is jól fogadták. Sunak hiába brexitpárti, Trussnál és Johnsonnál visszafogottabb volt az EU-val szemben, ezért Brüsszelben – az egyéb opciókhoz képest – pozitív fejleménynek tartják hatalomra jutását. Írországban szintén azt remélik, hogy konstruktívabban áll majd az északír kérdéshez, Joe Biden amerikai elnök pedig korábban bírálta Truss gazdaságpolitikáját, és mérföldkőként üdvözölte az indiai származású Sunak hatalomra kerülését.

Ukrajna azt reméli, az országot erősen támogató brit külpolitika nem változik Sunak alatt. Az indiai sajtó pedig azt írta, hogy „India fia áll a birodalom élén, a történelem körbeért Nagy-Britanniában”. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is gyorsan gratulált a bevándorlók gyermekéből miniszterelnökké vált politikusnak, és a magyar–brit kapcsolatok erősítését vizionálta.

Ennél nehezebb lesz saját pártja és a brit publikum lenyűgözése. A szkeptikusok szerint Sunak hatalomra jutása legfeljebb átmeneti megnyugvást jelent a brit gazdaság és a toryk számára. Mint a brit királyi külügyi intézet elemzője írta, a Konzervatív Párt az Európai Unióval szembeni viszony kérdésében mélyen megosztott a jobbszárny és a mérsékeltek között, emiatt Sunak számára már saját frakciójának egységbe kovácsolása is nehéz feladat lesz.

Hasonló a helyzet a gazdasági ügyekben: a gazdaságpolitikát eddig is hátráltatta, hogy a konzervatív képviselők egyszerre akarnak adócsökkentést és élénkítést, valamint kiegyensúlyozott költségvetést, ami értelemszerűen nem megy. Nem véletlen, hogy a párt többsége pár héttel ezelőtt még Liz Truss – Sunak által mesébe illően naivnak nevezett – adócsökkentési tervére szavazott. Jellemző, hogy míg az augusztusi kormányfőválasztás előtt Sunak eleinte a pénzügyminisztersége alatt folytatott gazdaságpolitikai továbbvitelét ígérte, amikor szembesült vele, hogy párttársai szemében ez nem valami népszerű, hirtelen ő is adócsökkentéseket kezdett ígérgetni.

Mint Európa legtöbb országában, a kormány magas inflációval, csökkenő reálbérekkel és lassuló növekedéssel néz szembe. A font gyenge, az energiaárak magasak, szeptemberben az infláció négy évtizedes csúcson, 10,1 százalékon állt, és elemzők szerint még nem tetőzött. A reálbérek 2,9 százalékkal csökkentek, augusztusban a gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal esett. Bár 2025 januárja még messze van, Sunak nem indul jó helyzetből – és elődei miniszterelnöki élettartama alapján az sem biztos, hogy kihúzza odáig.

Nem jelent sok jót Rishi Sunak számára az sem, hogy a felmérések szerint pártja támogatottsága történelmi mélyponton van:

a Politico felmérésátlaga 21 százalékra teszi a toryk támogatottságát a biztos választók között, míg a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 53 százalékon áll. A népszerűtlenség egy része természetesen Boris Johnson és Liz Truss pocsék személyes megítéléséből fakad. Ugyanakkor Sunak számára emberpróbáló feladat lesz, hogy magas infláció, alacsony növekedési kilátások, a megszorítási politika igénye és a pártbeli ideológiai feszültségek mellett visszahozza a sírból a torykat. Ezzel persze ő is tisztában van: sajtóértesülések szerint egy zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson arról beszélt a tory képviselőknek, hogy a párt a túlélésért küzd.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!