Könnyített feltételekkel kaphatnak állampolgárságot az oroszok oldalán harcoló külföldiek

Tüntetéshullám indult Oroszországban, miután Putyin szerdán elrendelte 300 ezer tartalékos behívását. A OVD-Info nevű tüntetésfigyelő csoport adatai szerint szombaton Szenpétervártól Szibériág számos orosz településen tüntettek, és 32 városban őrizetbe is vettek demonstrálókat, összesen 730-at.

Az orosz törvények minden olyan tevékenységet tiltanak, amely a hadsereg rossz hírét kelthetik, és a gyülekezési törvényük is nagyon szigorú.

Egy nem hitelesített videofelvétel szerint az oroszországi Omszkban a hadseregbe besorozott férfiak és a helyi rendőrség ment egymásnak, miután a rendőrök buszokra próbálták meg őket felterelni.

Vlagyimir Putyin szerdán jelentette be, hogy 300 ezer tartalékost hív be a hadseregbe. A bejelentés tüntetéshullámot is elindított, míg sok orosz külföldre menekült.

Az oroszok pénteken népszavazásokat indítottak Ukrajna négy megszállt régiójában, hogy Oroszországhoz akarnak csatlakozni, vagy sem. A népszavazásokat persze sem Ukrajna, sem nyugati országok nem tartják legitimnek, és előre borítékolják az eredményeket, de Oroszországot ez persze nem zavarja.

A TASZSZ hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta, hogy a duma, az orosz alsóház már szeptember 29-én megvitathatja az Ukrajna orosz megszállás alatt álló részeit Oroszországhoz csatoló törvényjavaslatokat.

Az Interfax egyik forrása szerint még a felsőház is aznap tárgyalhatja a törvényjavaslatot, a RIA Novosztyi pedig – szintén egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva – azt közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök pénteken mondhat beszédet a két ház rendkívüli együttes ülésén.

Egy Luhanszk megyei tisztviselő bejelentette, hogy a kétnapos szavazás után a részvételi arány 45,9 százalék, míg Zaporizzsjában 35,5 százalék volt – közölték orosz ügynökségek. A voksolás kedden ér véget.

Az Európai Uniónak be kell engednie az országukból elmenekülni szándékozó orosz állampolgárokat, mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Az ENSZ Közgyűlésének e heti New York-i ülése után Michel kijelentette, hogy az uniós országoknak „nagyon gyorsan kell együttműködniük és koordinálniuk” Vlagyimir Putyin részleges mozgósítási bejelentése után.

„Ha Oroszországban az emberek politikai véleményük miatt veszélyben vannak, mert nem követik a Kreml őrült döntését, hogy háborúzzanak Ukrajnában, akkor ezt figyelembe kell vennünk” – mondta. (via BBC)

Úgy tűnik, hogy Oroszország mindent megtesz azért, hogy növelje hadseregének létszámát. Szombaton Vlagyimir Putyin a dezertőrök szigorúbb büntetését lehetővé törvény mellett egy másikat is aláírt, ami kedvezményekkel próbálja harcra bírni a külföldieket.

Azok a külföldi állampolgárok, akik legalább egy évre szóló katonai szerződést írnak alá, állampolgárságért folyamodhatnak anélkül, hogy hivatalosan öt évet töltöttek volna az országban, írta a Guardian orosz sajtóhírekre hivatkozva.

Oroszország-szerte tovább folytatódnak a tüntetések a katonai mozgósítás ellen. Többek között Moszkvában, Szentpéterváron, Novoszibirszkben és Tomszkban is demonstráltak a tartalékosok behívás ellen, de az orosz rendőrség szokásához híven gyorsan megszüntette ezeket a tiltakozásokat.

A Skynews azt írta, összesen több mint száz embert tartóztathattak le ezeken a megmozdulásokon a rendőrök. A brit lap moszkvai tudósítója szerint főként nőket vittek be a rendőrök, míg Szentpéterváron tinédzserek is vannak a letartóztatottak között.

Az OVD-Info nevű emberi jogi szervezet azt jelentette, hogy a rendőrök sokkolót és gumibotot is használtak. Az OVD információ szerint ma összesen már legalább 235 tüntetőt tartóztattak le.

A New York Times amerikai hírszerzési információkra hivatkozta azt írta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt hetekben a korábbiaknál közvetlenebbül avatkozott bele a háború stratégiai tervezésébe. Többek között elutasította parancsnokai azon kérését, hogy engedjék őket visszavonulni Herszonból.

Egy rendezett visszavonulással az orosz haderő rengeteg felszerelést és emberéletet megóvhatna, de egy ilyen lépés, nyilvánvaló jele lenne annak, hogy az oroszok kudarcot vallottak a háborúban.

A New York Times azt írta hírszerzőkre hivatkozva, hogy a színfalak mögött Putyin még inkább bevonódott az irányításba, például megmondta a parancsnokoknak, hogy ő hozza meg a stratégiai döntéseket a terepen is. Bár az orosz elnök néhány tanácsot elfogadott a katonai vezetőktől, feszültséget okoz a vezérkarban új szerepe.

Az amerikai hírszerzés szerint miután Putyin elutasította a visszavonulást Herszonból, az orosz csapatok morálja még lejjebb süllyedt. Az utánpótlási vonalaik egy részét már így is elvágták, és most attól tartanak, hogy az ellentámadó ukrán haderő megadásra késztetheti őket.

Amerikai tisztviselők szerint magas rangú orosz tisztek többször megkérdőjelezték a háború korai terveit is. Többen úgy vélték, hogy a villámháborúhoz elégtelen fegyverzettel és nem megfelelően képzett csapatokkal indultak el. Putyin ezután képes volt a korrekcióra, hátrébb vonult, és engedte, hogy új stratégiát dolgozzanak ki főtisztjei.

Azok az orosz katonák, akik megtagadják a harcot, dezertálnak, nem engedelmeskednek a parancsnak, vagy megadják magukat Ukrajnának, mostantól akár 10 év börtönbüntetésre is számíthatnak.

Az új törvényt, amelyet a hét elején a parlamentben már jóváhagyott mindkét ház, Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton írta alá.

A dezertálást eddig is keményen büntették, de eddig csak maximum öt év börtön járt érte. A szigorítás nem véletlen, hiszen több olyan jelentés is ismertté vált, amelyek arról szóltak, hogy Ukrajnában szolgáló orosz katonák megtagadtak a harcot, vagy elmenekültek Oroszországból, hogy ne vegyék át a behívót. Ez utóbbi jelenség még inkább felerősödhet. hiszen Putyin a héten rendelte el a tartalékosok mozgósítását.

(via Skynews)

Az AFP információja szerint Oroszország bejelentette legmagasabb rangú logisztikáért felelős tábornokának leváltását.

„Dmitrij Bulgakov hadseregtábornokot felmentették a védelmi miniszterhelyettesi posztból, helyére Mihail Mizincev vezérezredes lép” – közölte a védelmi minisztérium szombaton a Telegramon.

A 60 éves Mizincevről sokat elárul ragadványneve, A mariupoli mészáros. Ő volt az, aki tavasszal az orosz erőket vezette Mariupol ostromakor. A kikötővárosban a támadásoknak számos civil áldozata volt, és több középületet is lőttek az oroszok.

A korábban Szíriában is harcoló tisztet háborús bűnökkel vádolták, de ő ezt elutasította, szerinte Mariupolban nem kellett volna az ukrán Azov ezrednek színházban és kórházban rejtőznie, és akkor nem is lövik ezeket az épületeket.

Több egymástól független forrás is arról számolt be az elmúlt napokban, hogy fegyveres orosz katonák házról házra járnak a megszállt kelet-ukrajnai megyékben, hogy begyűjtsék a lakók szavazatait a néhány napja meghirdetett álnépszavazásokon. Ezek lényege elvileg az, hogy a helyiek dönthessenek, hozzácsatolják-e területeiket Oroszországhoz, a szavazások tisztaságát viszont az orosz hadseregen kívül senki nem garantálja.

A különböző beszámolók szerint a szavazás elég furcsán zajlik, így szó van arról, hogy:

• orosz katonák a házak előtt állva szóban kérdezik meg a lakosokat, mire szavaznak, majd maguk töltik ki a szavazólapot,
• háztartásonként csak egy szavazólapot adnak,
• vagy a lakosoknak a katonák és az őket kísérő kollaboránsok szeme előtt kell kell szavazniuk.

A szavazatok összeszámlálásának tisztaságát természetesen sem független hatóságok, sem nemzetközi megfigyelők nem garantálják, így a szavazólapok összegyűjtése után a számlálók nyugodtan kidobhatják a nekik nem tetsző voksokat.

A népszavazás érvényességét sem Ukrajna, sem a nyugati államok, sem az ENSZ nem fogja elismerni. Az egyetlen, ami változhat, az lesz, hogy mivel Oroszország saját területének fogja tekinteni a megszállt megyéket, az azok elleni ukrán ellentámadást közvetlen Oroszország elleni támadásnak fogja venni. Medvegyev csütörtökön arról is beszélt, hogy ha Oroszországot közvetlenül meg fogják támadni, akkor akár atomfegyverekkel is reagálhatnak.

A megszállt területek hovatartozásáról szóló népszavazás szeptember 27-én kedden ér majd véget. Erről és az orosz mozgósításról Rácz András Oroszország-szakértő csütörtökönön hosszan beszélt a Telexnek.

(BBC)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében arra kérte a megszállt területeken tartózkodó ukrán férfiakat, hogy rejtőzzenek el az orosz mozgósítás elől és szökjenek át azokra a területekre, amelyeket az ukrán hadsereg tart kézben. A szerdán bejelentett orosz mozgósítás a megszállt Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megyékre is vonatkozik, az innen besorozott ukránoknak pedig az orosz hadseregben saját honfitársaik ellen kellene harcolniuk.

Zelenszkij azt is mondta: ha valakit mégis besoroznak a hadseregbe, az próbáljon meg szabotálni minden katonai akciót, adjon át minden megszerzett információt az ukrán hadseregnek és az első lehetőségnél álljon át az ukránok oldalára.

(Guardian)

Valószínűleg a nagy ukrajnai folyók gátjait lövi az orosz hadsereg, hogy mesterségesen árvizet okozva lassítsa az ukrán hadsereg előrenyomulását. A bit Védelmi Minisztérium pénteki jelentése szerint szerdán és csütörtökön is több nagy gátat rakétákkal lőttek, de nem valószínű, hogy ennek bármi érdemleges hatása lett volna.

A britek szerint az oroszok célja a folyók átkelőpontjainak elárasztása. Az ágyúzott gátak viszont olyan messze vannak ezektől az átkelőktől, hogy valószínűleg semmi hatása nem volt a támadásoknak. Az ukrán erők a frontvonal több pontján is lassú előrenyomulásban vannak.

(Guardian)

A donyecki régióban tartott „népszavazáson” pénteken 23,6 százalékos volt a részvételi arány – írja a Guardian. Az információ forrása a TASZSZ orosz állami hírügynökség, ami egy helyi tisztviselőt idézett. Az Interfax orosz hírügynökség pedig azt jelentette, hogy a zaporizzsjai területen a szavazásra jogosultak több mint 20,5 százaléka, Herszonban pedig 15 százaléka „szavazott” pénteken. „Véleményünk szerint ez elég a szavazás első napjára” – idézte a hírügynökség Marina Zaharovát, a herszoni oroszok által felállított választási bizottság vezetőjét.

Az idézőjelek indokoltak: mint korábban mi is megírtuk, állig felfegyverzett katonák kényszerítik a választópolgárokat az urnákhoz, a demokratikus választás látszata sem valósul meg. A Guardian szerint Szerhij Gaidai, Ukrajna luhanszki kormányzója elmondta, hogy Sztarobilszk városában megtiltották a lakosságnak, hogy elhagyják a várost, és az embereket az otthonukból zavarják ki, hogy részt vehessenek a „népszavazáson”. Bilovodszk városában egy vállalat igazgatója közölte az alkalmazottakkal, hogy a szavazás kötelező, és aki nem hajlandó részt venni, azt kirúgják, és a nevét átadják a biztonsági szolgálatoknak.

Ahogy megszokhatták az olvasók, új nap új hírfolyamot indítunk az orosz-ukrán háború tudósításába. A pénteki teljes hírfolyamot itt olvashatja vissza, a szombatit pedig kezdjük el a legfontosabb pénteki fejleményekkel, címszavakban:

• Megkezdődött a „népszavazás” négy ukrajnai régióban az Oroszországhoz csatlakozásról.
• Zelenszkij üzenete az oroszoknak: Fuss el, vagy add meg magad az ukránoknak, ez a túlélés lehetősége.
• Az ENSZ független vizsgálóbizottsága háborús bűncselekményeket tárt fel Ukrajnában.
• 436 holttest került elő egy kelet-ukrajnai rögtönzött háborús temetőből.
• Kiderült néhány részlet arról, hogy kiket soroz be az orosz hadsereg.
• Az EU-ból utolsóként Finnország is lezárja a határait az orosz turisták előtt.