Ismeretlen okból elmaradt Vlagyimir Putyin várt háborús beszéde

„A mozgósítás bevezetésével kapcsolatos félelmek alaptalanok, nem lesz általános mozgósítás” – mondta Andrej Kartapolov, az Állami Duma Védelmi Bizottságának elnöke. „Abszolút indokolatlan. Nem lesz általános mozgósítás” – mondta Kartapolov kedden a Parlamentszkaja Gazetának adott interjújában.

Múlt héten Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő is azt mondta, hogy a Kremlben nem tárgyalják a katonai szolgálatra kötelezettek teljes vagy részleges mozgósításának kérdését.

(Interfax)

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd estére várt háborús beszéde ismeretlen okból elmaradt. Putyinnak ez lett volna az első országos televíziós beszéde az ukrajnai invázió kezdete óta.

A Telegraph beszámolója szerint az orosz elnöknek egy új stratégiát kellett volna felvázolnia a kedd estére tervezett országos beszédben, de a beszédet rejtélyes módon elhalasztották. Jelentések szerint a beszédre moszkvai idő szerint szerdán reggel 8 órakor kerülhet sor.

Kedden egyébként négy ukrajnai régió: Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megszállt területein az oroszok által beiktatott vezetők „népszavazási” terveket terjesztettek elő az Oroszországhoz való csatlakozásról. Ezekre a referendumokra szeptember 23. és 27. között kerülne sor. Ukrajna elutasította a „népszavazási” terveket, szerintük Moszkva ezzel próbálja visszaszerezni a kezdeményezést a harctéren elszenvedett veszteségek után. „Az oroszok azt csinálnak, amit akarnak. Ez nem változtat semmin” – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Eközben az orosz parlament alsóházában, az Állami Dumában sietve elfogadtak egy törvényjavaslatot, amely szigorúbb büntetést vezet be a dezertálásért és a harc megtagadásáért a hadiállapot idején, ami az eddigi legegyértelműbb jele annak, hogy a Kreml általános mozgósítás meghirdetését fontolgatja.

(Telegraph)

Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ Közgyűlésén felszólalva ismét elítélte Oroszország agresszióját, de a jelenlegi helyzetben szükségesnek tartja a párbeszéd folytatását az orosz elnökkel.

„Február 24-én Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, agresszió, invázió és annektálás révén veszélyezteti kollektív biztonságunkat. Oroszország úgy döntött, hogy ezzel utat nyit a területszerző háborúknak, ma Európában, de holnap talán Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Amerikában. Aminek február 24. óta a szemtanúi lehetünk, az az imperializmus és a gyarmatosítás korába való visszatérés. Franciaország ezt elutasítja, és makacsul a békére fog törekedni” – mondta a francia elnök. Hozzátette, hogy az invázió kezdete óta fenntartja a párbeszédet Oroszországgal, és úgy gondolja, helyes, ha ezt folytatja.

Macron kijelentette, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elismerni az Ukrajnában rendezett népszavazások eredményeit. Beszédében kiemelte az atomerőművek biztonságának fontosságát, és az élelmiszerválság témáját is érintette.

Macron még a beszéd előtt bejelentette, hogy a következő napokban beszélni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Várhatóan az elkövetkező napokban fogunk beszélgetni Putyin elnökkel, különösen a nukleáris kérdésről, a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről” – mondta a francia elnök újságíróknak. A tervezett donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai „népszavazásokat” paródiának nevezte, és azt mondta, hogy ezek szerinte csak további provokációk.

(Le Monde, Interfax)

A lengyel futballválogatott csapatkapitánya, Robert Lewandowski ukrán nemzeti színű, kék-sárga karszalagot fog viselni a november 20-án kezdődő katari világbajnokság mérkőzésein. A csapatkapitányi karszalagot az aranylabdás Andrij Sevcsenko, az ukrán válogatott volt szövetségi kapitánya adta át a Barcelona csatárának a lengyel válogatott edzőtáborában. „Ukrajna színeit fogom viselni a katari világbajnokságon” – ígérte meg Lewandowski.

„Játékosként és emberként is támogatom a békét, és fontosnak tartom ezeket a szimbolikus gesztusokat. A novemberi világbajnokságon viselni fogom Sevcsenko karszalagját, emlékeztetőül arra, hogy az ukrán nép nincs egyedül, és a gondolataink továbbra is velük vannak” – mondta.

A korábbi ukrán válogatott csatárnak is volt néhány elismerő szava Lewandowskihoz. „Szeretném megköszönni Robert Lewandowskinak ezt a szolidaritást és minden munkáját, amit a hazámért tesz” – mondta Sevcsenko.

Lewandowski volt az egyik első élsportoló, aki rögtön kiállt Ukrajna mellett, miután Oroszország megtámadta őket. A lengyel csatár már tavasszal, a Bayern München játékosaként is játszott néhány alkalommal kék-sárga csapatkapitányi karszalagban.

Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa szerint az Ukrajna megszállt területein bejelentett „népszavazási” kezdeményezések abba az irányba mutatnak, hogy Oroszország arra készül, hogy a villámgyorsan lezavart „népszavazásokra” hivatkozva magához csatolja Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye megszállt területeit.

Rácz megjegyzi, hogy bár az orosz jogrendszeren kívül senki sem fogja legitimnek tekinteni ezeket a szavazásokat, Moszkvának lehetőséget ad arra, hogy a területeket sajátjaként kezelje.

• Ebből adódóan akár sorkatonákat is bevethetnének itt (sorkatonákat alapesetben tilos külföldre vezényelni, de a „népszavazások” után ez már nem lesz külföld);
• Mivel Moszkva szerint innentől kezdve már orosz területekről lesz szó, így az orosz területek védelmére hivatkozva el lehet rendelni részleges vagy teljes mozgósítást;
• Emellett a hatályos stratégiai dokumentumok nyilvános része szerint az orosz területeket érő hagyományos támadás esetén lehetőség van nukleáris fegyver bevetésére is, ha az adott támadás „Oroszországot létében fenyegeti”;

Rácz szerint elsőre ezek a lehetőségek látszanak megnyílni Oroszország előtt a „népszavazások” után, ha ezeket valóban annexió követi. Hozzátette: „néhány nappal ezelőtt is olyan hírek érkeztek a szeparatisták oldaláról, hogy egyelőre elhalasztották a népszavazásokat bizonytalan időre, vagyis itt valami nagyon váratlan, Moszkva legfelső szintjén eldöntött, hirtelen fordulatról lehet szó” – írta Facebook-bejegyzésében.

A szakértő szerint az a forgatókönyv is elképzelhető, hogy a szavazásokat nem követi gyors annexió, hanem nyitva hagyják a későbbi annexió lehetőségét, növelve a feszültséget. „Ebben az esetben a sorállományú haderő ukrajnai bevetése sem válna lehetségessé addig, amíg ezek a területek orosz jog szerint nem válnak az Oroszországi Föderáció részévé” – tette hozzá.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök kijelentette, hogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború befejezésére törekszik, és szerinte hamarosan „jelentős lépések” fognak bekövetkezni.

Erdoğan arról beszélt, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet múlt heti, üzbegisztáni csúcstalálkozóján „nagyon kiterjedt megbeszéléseket” folytatott az orosz elnökkel. Azt mondta, a megbeszéléseken az volt a benyomása, hogy Putyin „a lehető leghamarabb véget akar vetni” az ukrajnai inváziónak.

„Úgy tűnt nekem, hogy hajlandó a lehető leghamarabb véget vetni ennek. Ez volt a benyomásom, mert ahogy a dolgok most mennek, az elég problémás” – mondta Erdoğan az amerikai PBS közszolgálati csatornának adott interjújában. A török elnök hozzátette, hogy az oroszok és az ukránok hamarosan kétszáz túszt cserélnek ki, ugyanakkor további részleteket nem árult el arról, hogy kik lennének a fogolycsere résztvevői.

Erdoğan az interjúban arról is beszélt, hogy szerint az Oroszország által megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a 2014-ben annektált Krímet is.

(BBC)

Az orosz futballválogatott nem vesz részt a 2024-es Európa-bajnokság selejtezőkörének október 9-i sorsolásán – írja az orosz futballszövetség közleménye.

Ennek oka, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) februárárban, az Ukrajna elleni invázió kitörése után felfüggesztette az orosz válogatottak és klubok részvételét a szervezet égisze alatt zajló versenysorozatokban. Akkor az UEFA úgy határozott, hogy a felfüggesztés „további értesítésig” alapesetben érvényben marad. Mivel azóta sem változott az európai szövetség álláspontja, ezért az orosz válogatottat egyik selejtezőcsoportba sem fogják kihúzni az október 9-i, frankfurti sorsolásán, így az orosz válogatott a 2024-es németországi tornára sem juthat ki.

Az orosz futballszövetség korábban a lausanne-i a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS) fellebbezett az UEFA döntése ellen, ám júliusban a CAS elutasította az oroszok indítványát.

A Zaporizzsjai Polgárok Nemzeti Kongresszusa is népszavazást tart az Oroszországgal való egyesülésről – közölte Vlagyimir Rogov, a megszállt Zaporizzsja egyik vezető oroszbarát tisztviselője, így ők is csatlakoznának a donyecki és luhanszki népszavazáshoz, hogy Oroszország részei lehessenek.

A kezdeményezést Rogov szerint a Zaporizzsjai terület lakosságának melitopoli képviselői kezdeményezték a katonai-polgári közigazgatáshoz fordulva.

„A kongresszus küldöttei azonnali népszavazást követeltek a régió Oroszországgal való újraegyesítéséről, ezzel örökre helyreállítva a békét a Zaporizzsjai területen, fellendítve szülőföldjük fejlődését, valamint megállítva az ukrán rezsim civilek elleni agresszióját és az ukrán katonaság rombolását” – közölte Rogov.

(CNN)

A TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság néptanácsa is elfogadta, hogy még ezen a héten népszavazást tartsanak az Oroszországhoz való csatlakozásáról, írja a CNN. A szakadár területet 2018 óta vezető Gyenyisz Pusilin azt mondta, hogy szavazni személyesen és nem személyesen is lehet majd, a biztonsági szabályokat betartva, és a procedúrát egy nap alatt le is vezénylik.

Az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság vezetője, Leonyid Pasecsnik ma szintén aláírta az ugyanilyen tartalmú népszavazásról szóló törvényt, miután a tanács egyhangúlag elfogadta a népszavazási javaslatot. Egy helyi portál szerint a népszavazást szeptember 23. és 27. között tartják meg, a szavazólapon szereplő kérdés pedig a következőképp hangzik majd:

„Támogatja-e Ön, hogy az Luhanszki Népköztársaság csatlakozzon az Orosz Föderációhoz, mint annak része?”

A portál szerint a törvény úgy fogalmaz, hogy a Luhanszki Népköztársaság Központi Választási Bizottsága legkésőbb öt nappal az utolsó szavazási nap után kihirdeti a népszavazás eredményét.

Donyeckben, Luhanszkban és Herszon megszállt részein hirtelen megindult a népszavazás az Oroszországhoz való csatlakozásról, ezeket a lépéseket hamar üdvözölték is támogatólag az orosz politikusok.

Az Oroszország által támogatott Luhanszki Népköztársaságban szeptember 23. és 27. között tartják meg a népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról – jelentette a TASZSZ hírügynökség.

Az oroszok által támogatott szeparatista parlament elfogadta a törvényt, amely felvázolja a tervezett szavazás részleteit, bár a Reuters szerint a dokumentum nem tesz említést a szavazás időpontjáról. A Kreml egyelőre nem kommentálta az említett régiók Oroszországhoz való csatolását célzó szavazások tervét, korábban azt mondták, hogy a helyi szavazások az Oroszországban beiktatott tisztviselők és a régiókban élő emberek ügye.

(Guardian)

Módosító indítványokat nyújtottak be az orosz törvényhozáshoz a sorkatonai szolgálat megtagadásának szigorúbb büntetésével kapcsolatban, írja a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.

Ha valaki nem vonul be, vagy elhagyja szolgálati helyét, azaz dezertál, akár 10 éves börtönbüntetésre is számíthat majd, mert ezek a cselekmények ezentúl öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőek lesznek a benyújtott módosítások szerint.

Az oroszok hátrahagyott T-72-es tankjait, lőszereit és egyéb harceszközeit is felhasználva nyomulnak előre északkeleten az ukránok, írják az Institute for the Study of War elemzői moszkvai forrásokra is hivatkozva. Ukrajna szeptember elején indított ellentámadást, és benyomult a második legnagyobb városa, Harkiv körüli területekre. Az oroszokat a jelek szerint meglepte az ellentámadás, sok helyen villámgyorsan vonultak vissza, felszereléseiket is hátrahagyva.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint az Oroszország által megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a 2014-ben annektált Krímet is, olvasható a török elnökkel készített interjú leiratában.

„Ha Ukrajnában békét akarnak, akkor a megszállt területek visszaadásának kérdése lesz igazán fontos. Ez el is várható. Ezt akarják, Putyin tett is lépéseket, mi is tettünk lépéseket. A megszállt területeket vissza fogják adni Ukrajnának” – idézi a Guardian. Erdoğan a Krímre vonatkozó konkrét kérdésre így válaszolt:

„2014 óta beszélünk erről a kérdésről kedves barátommal, Putyinnal, és kértük is ezt tőle. Arra kértük, hogy adja vissza a Krímet jogos tulajdonosainak, de sajnos ebben nem történt előrelépés”.

Az interjúban Erdoğan azt mondta, hogy „semmilyen invázió nem igazolható”, de diplomatikus maradt, amikor arról kérdezték, vajon Putyin elszámította-e magát: „Egyetlen vezető sem ismerné be utólag, hogy hibázott. Senki sem fogja azt mondani, hogy igen, hibát követtem el ... A vezetőknek nagyon nehéz visszakozniuk.”

Elképzelhető, hogy tankokat küld az USA Ukrajnának – erősítette meg egy amerikai tisztviselő a CNN-nek egy háttérbeszélgetésen, ám hozzátette, hogy a tankok karbantartása és kezelése bonyolult folyamat, ezért az esetleges szállításokra még várni kell. Az amerikaiak most azt vizsgálják, hogy akár szövetségeseik bevonásával hogyan tudnák ezt a folyamatot a leghatékonyabban felgyorsítva támogatni Ukrajnát.

(Guardian)

Egyértelmű, hogy Oroszország pánikba esett az ukránok keleti térnyerése miatt, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán hétfő éjjel. Az elnök szerint most a gyorsaságra fognak összpontosítani a szóban forgó területeken, mind katonai értelemben, mind pedig a normális élet visszaállításának tekintetében.

Zelenszkij azt is megemlítette, hogy szerdán az ENSZ-hez intézendő beszédében felszólít majd a fegyver- és segélyszállítások felgyorsítására.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, melyben a következőket írják:

• Szinte biztos, hogy az oroszok átvezényelték egyes tengeralattjáróikat a krími Szevasztopolból az Oroszország déli részén, a Krasznodari határterületben fekvő Novorosszijszk kikötővároshoz, a Fekete-tenger egyik legnagyobb kikötőjébe.
• Erre az lehet a magyarázat, hogy a közelmúltban egyre több nagy hatótávolságú eszközzel szerelkeztek fel az ukránok, és ezt az oroszok már túl nagy veszélyként értékelték. Az elmúlt két hónapban a flotta parancsnokságát és egy repülőterét is támadás érte.
• A flotta krími bázisának biztosítása lehetett Putyin egyik fő oka a félsziget 2014-es annektálására. A bázis biztonsága most az ukránok elleni háború miatt került veszélybe.

• A Kreml tagadja, hogy az orosz erők háborús bűnöket követtek el Izjumnál.
• A balti államok és Lengyelország sem engednek be több orosz turistát, amíg tart a háború.
• Biden úgy véli, hogy Ukrajna legyőzi majd Oroszországot.
• Az ukránok szerint orosz csapatok a pivdennoukrajki atomerőművet támadták.
• Négy harci repülőt is veszthettek az oroszok az elmúlt tíz napban a britek szerint.
• Az ukránok visszaverték az orosz támadásokat Harkivnál és Herszonnál.

A háború hétfői híreit itt tudja elolvasni.