Zelenszkij: A Krím visszafoglalásával fog véget érni a háború

Hat hónapja tart a háború, ezért az Amerikai Egyesült Államok is hosszútávú stratégiával készül az elhúzódó háborúra. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a jövőben növelhetik az Európában állomásozó amerikai katonák számát, másrészt három milliárd dolláros segélyt nyújtanak Ukrajna számára, hogy növeljék és korszerű felszereléssel láthassák el haderejüket, írja amerikai tisztviselők beszámolói alapján az AP.

A csomag részleteit várhatóan szerdán jelentik be, amikor a háború a hatodik hónapba lép, Ukrajna pedig a függetlenség napját ünnepli.

A támogatásból drónokat, fegyvereket és egyéb felszereléseket finanszírozhatnak majd.

Az AP-nek nyilatkozó tisztviselők szerint a korábbi segélycsomagoktól eltérően az új támogatás célja kifejezetten az, hogy segítse Ukrajnát közép- és hosszú távú védelmi pozíciójának megerősítésében.

Az Egyesült Államok mellett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is a szövetség hosszútávú támogatásáról biztosította Ukrajnát.

„Hosszú távon fenn kell tartanunk Ukrajna támogatását, hogy Ukrajna szuverén, független nemzetként érvényesüljön” – mondta az Ukrajna által szervezett, a Krímről szóló virtuális nemzetközi konferencián.

A konferencián Zelenszkij ukrán elnök is részt vett, beszédében ígéretet tett arra is, hogy a háború a Krím-félsziget visszafoglalásával fog véget érni.

Valakik szombaton felrobbantották Alekszandr Dugin ismert háborúpárti orosz filozófus terepjáróját, a merényletben meghalt a lánya. Oroszország az ukrán szolgálatokat vádolja, Ukrajna szerint semmi közük hozzá, de reflektorfénybe került az állítólagos orosz ellenállás is. Ami biztos: jelzésértékű, hogy ez megtörténhetett egy szimbolikus figurával a főváros mellett – írjuk friss elemzésünkben, további részletekért kattintsanak!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy nemzetközi csúcstalálkozón mondott beszédében megfogadta, hogy „elhozza a szabadságot Ukrajnába és a krími polgárok részére is”, írja a SkyNews.

Zelenszkij 50 ország delegációi előtt beszélt arról, hogy Kijev vissza fogja állítani az ukrán uralmat az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget felett.

„A Krím félszigeten kezdődött és a Krím félszigeten fog véget érni” – mondta.

Korábban az ukrán elnök kijelentette, erőteljes válaszcsapásra számíthatnak az oroszok, ha az augusztus 24-i ukrán függetlenség napja környékén indítanak támadásokat.

„Ha eltalálnak minket, választ kapnak, erőteljes választ” – mondta, és hozzátette: „ez a válasz minden nappal erősödni fog, egyre erősebb lesz.”

Ezrek búcsúztatták a szombaton merénylet áldozatává vált Darja Duginát kedden Moszkvában, az osztankinói tévéközpontban, írja az MTI.

Az orosz titkosszolgálat szerint Ukrajna áll a gyilkosság mögött, az ukránok szerint a vád nevetséges, és valójában az oroszok követték el a merényletet, hogy ezzel motiválják a háború iránt egyre kevésbé lelkesedő orosz lakosságot.

Darja Duginával egy, az autójába rejtett bomba végzett egy Moszkvához közeli településen augusztus 21-én. A 29 éves nő azonnal életét vesztette.

Az FSZB alig két nap nyomozás után egy ukrán nőt vádolt meg a merénylet elkövetésével. Az ukránok továbbra is tagadják, hogy közük lett volna Dugina meggyilkolásához.

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára legutóbbi tweetjében azt írta, „Oroszországgal ellentétben Ukrajna nem áll háborúban a civil lakossággal”, hozzátéve, a Dugina elleni támadás csak „az első a sorban”, további merényletekre is sor kerülhet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kemény válaszlépéseket ígért, ha az orosz erők támadásokat hajtanak végre Ukrajna függetlenségének napján vagy annak környékén, írja a Reuters.

Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy Oroszország, amely február 24-én megszállta Ukrajnát, „valami különösen csúnya dologgal” próbálkozhat a szerdai függetlenség napja előtt, amely Ukrajna szovjet uralomtól való elszakadását jelzi.

Az Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón a Kijev elleni orosz rakétacsapás lehetőségéről azt mondta, hogy azok mindennaposak, ezért az ukrán hírszerzés együttműködik a társszervezetekkel.

„Kérdés, hogy az oroszok tudják-e növelni csapásaik számát? Igen, megtehetik (augusztus) 23-24-én” – mondta Zelenszkij. „Mit tesz Ukrajna, ha Kijevet találat éri? Ugyanazt, mint most. Mert nekem, mint elnöknek, ugyanúgy, mint minden ukránnak, Kijev, Csernyihiv, Donbász ugyanazt jelenti. Hiszen ukránok élnek ott, csakúgy, mint Harkivban, Zaporizzsjában.”

A Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság vezérigazgatója szerint soha többé nem lesz már futam Oroszországban. Stefano Domenicali a Sport Bildnek nyilatkozva szögezte le, hogy ukrajnai háborúja miatt Oroszország a jövőben nem adhat otthont F1-es versenynek, írja az MTI.

Eddig – 2014 óta – évente rendeztek nagydíjat Szocsiban, és azt tervezték, hogy jövőre Szentpétervárra költöztetik át a viadalt, az ukrajnai konfliktus kiváltotta átfogó szankciók részeként azonban az idei Orosz Nagydíjat törölték a versenynaptárból, a Grand Prix szervezőivel kötött szerződést pedig nem sokkal a háború kirobbanása után felmondták.

„A világ sportja rendkívül túlpolitizált. Domenicali szavait is ennek kell betudni” – jelentette ki a TASZSZ orosz hírügynökségnek a verseny promótere, a Roszgonki részéről Alekszej Tyitov. „Amit mondott, annak kifejezetten politikai felhangja van, és semmi köze a sportág valódi szellemiségéhez.”

Porschékkal, Bentley-kkel és egyéb orosz rendszámú luxuskocsikkal van tele a helsinki repülőtér parkolója, mivel Finnország tranzitországgá vált az Európába repülő orosz turisták számára – számol be az AFP alapján a Guardian. A parkolóházban több tucat csúcskategóriás autó áll, köztük a világ legnépszerűbb luxuslimuzinja, az új Mercedes-Benz S-osztály és Porsche 911 Turbo S is látható.

Ukrajna megszállása után az Európai Unió lezárta légterét az orosz repülőgépek elől, így aki Oroszországból Európába akar utazni, kénytelen autóval átkelni a határon, vagy kerülő úton utazni, nem nyugati légitársaságok segítségével.

Finnország a múlt héten közölte, hogy szeptember 1-jétől a jelenlegi mennyiség tizedére korlátozza az orosz turistavízumok számát az orosz turizmussal kapcsolatos növekvő elégedetlenség miatt. Az oroszok azonban más uniós országok által kiadott, a schengeni övezetre érvényes vízummal továbbra is beléphetnek Finnországba.

A schengeni szabályok nem teszik lehetővé, hogy Finnország lezárja határát bizonyos nemzetiségek előtt, mivel ilyen szankcióról csak közösen dönthet az EU – mondta Pekka Haavisto finn külügyminiszter.

Az Európai Bizottság a múlt héten elismerte, hogy tárgyalások folynak arról, hogy az orosz vízumokkal kapcsolatban „összehangolt álláspont” szülessen.

Andrzej Duda lengyel elnök Kijevbe érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson Zelenszkij ukrán elnökkel és szakértőivel arról, milyen katonai támogatást tudna nyújtani Lengyelország Ukrajnának. Andrzej Duda sajtósa szerint az elnök „megbeszéléseket folytat a katonai támogatásról, valamint Ukrajna gazdasági, humanitárius és politikai értelemben vett megvédéséről”.

Garri Kaszparov orosz sakkvilágbajnokkal készített interjút a Válasz Online. A 2005 óta politizáló sakkozó az egyik legismertebb orosz ellenzéki Nyugaton. Kaszparov szerint az oroszok többségét nem érdekli, hogy katonáik tízezrei estek el. Az Ukrajnában harcolók többsége elmaradott térségekből származik, a lakosságnak ez még mindig csak egy háború a tévében, ráadásul úgy tudják, nem állnak vesztésre.

„Az egyetlen esély a változásra, ha az oroszok pusztító vereséget szenvednek”

– mondta Kaszparov. Az interjút ebben a cikkben szemléztük.

Hét országgal kötött informális koalíciót hétfőn Ukrajna azon a találkozón, amelyen Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője bemutatta Ukrajna biztonságpolitikájának koordinációját.

A kijevi találkozón Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Románia, Szlovákia és Magyarország állam- és kormányfőjének tanácsadója vett részt, ott volt köztük Altusz Kristóf, a Köztársasági Elnöki Hivatal diplomáciai igazgatója is. Erről itt írunk bővebben.

Képmutatónak nevezte Nagy-Britanniát a londoni orosz nagykövetség, miután a külügyminisztérium megkérdőjelezte Oroszország erkölcsi jogát arra, hogy részt vegyen a G20-ak ülésén, írja a Sky News.

A múlt héten a Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatal azt mondta, hogy Oroszországnak nincs erkölcsi joga részt venni a G20-ak csúcstalálkozóján az ukrajnai inváziója miatt.

Erre reagálva az orosz nagykövetség közölte: „Különösen képmutatónak tartjuk az ilyen kijelentéseket, miután az Egyesült Királyság a NATO-szövetségeseivel együtt lejáratta magát azzal, hogy aktívan részt vett a Jugoszláviában, Irakban, Líbiában és Szíriában, valamint a Közel-Kelet és Afrika más országaiban folytatott illegális és agresszív katonai akciókban”.

A továbbiakban „oroszellenesnek” nevezte a megjegyzéseket, mondván Londonnak „fel kellene hagynia a sikeresen kialakított és egyre erősödő többközpontú világrend alapjainak aláásásával”.

Kiadta szokásos reggeli tájékoztatását a brit védelmi minisztérium, melyben azt írják:

• A jelek szerint a hétvégén az oroszok megkezdték azoknak az uszályoknak a mozgatását, amelyek segítségével egy pontonhidat készülnek építeni a Dnyipro folyón, közvetlenül a megsérült Antonivszkij közúti híd mellett.
• Az átkelő kulcsfontosságú szerepet tölthet be az oroszok által megszállt Herszon és a keleti területek között. Az orosz erők és a helyi lakosság már hetek kénytelen komppal átkelni a folyón.
• Ha Oroszország befejezi a híd építését, az megnöveli az átkelőhely kapacitását. Azonban egy úszó pontonhíd valószínűleg ugyanolyan sebezhető lenne az ukránok támadásaival szemben.

Az amerikai külügyminisztérium biztonsági figyelmeztetést adott ki, amelyben azt állítja, hogy Oroszország az elkövetkező napokban fokozott intenzitással igyekszik majd csapásokat mérni az ukrán civil infrastruktúrára és kormányzati létesítményekre, írja a Guardian.

Az amerikai hírszerzés hétfőn oldotta fel ezeknek az információknak a titkosítását – közölte egy, a hírszerzést ismerő, az AP hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő. A riasztás egyben

arra hívja fel a még Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el az országot.

„Ha robbanást hallanak, vagy ha megszólalnak a szirénák, azonnal keressenek fedezéket” – közölte a külügyminisztérium. „Ha otthon vagy épületben tartózkodnak, menjenek az épület legalsó szintjére, ahol a legkevesebb utcára néző fal, ablak és egyéb nyílás van; zárjanak be minden ajtót, és üljenek egy belső fal mellé, távol minden ablaktól vagy nyílástól”.

Moszkva kezdeményezte, hogy még ma tartsanak ülést az ENSZ Biztonsági Tanácsában a zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzet megvitatására – jelentette a RIA orosz állami hírügynökség Dmitrij Poljanszkij ENSZ-nagykövethelyettesre hivatkozva. Arról egyelőre nincs hír, hogy a találkozót megtartják-e.

Európa legnagyobb atomerőművét orosz csapatok foglalták el, és az elmúlt hetekben többször is találat érte, ami felvetette a nukleáris katasztrófa esélyét. Egyelőre nem világos, hogy a találkozót megtartják-e.

(Guardian)

Ukrajnában augusztus 24-én ünneplik az ország függetlenné válásának évfordulóját, augusztus 23-a pedig a nemzeti zászló napja. Korábban írtunk róla, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, Oroszország ezekre időzítve megkísérelhet valami „különösen kegyetlen cselekedeteket elkövetni”.

Az Economist tudósítója aztán arról írt, hogy Kijevben a kormányzati dolgozóknak azt mondták, hogy otthonról dolgozzanak augusztus 22-26. között, mivel tartani kell orosz rakétacsapásoktól. A harkivi régióban pedig

augusztus 23-án este hét órától 36 órás kijárási tilalmat fognak elrendelni.

• Autóba rejtett bomba végzett Alekszandr Dugin lányával, egy külföldön élő orosz ellenzéki politikus szerint a merénylet mögött nem ukránok állnak, hanem orosz „partizánok”. Putyin fő ideológusa szerint az „ukrán náci rezsim” végzett a lányával, az orosz elnök is elítélte a robbantást.
• Folyamatosak az orosz tüzérségi támadások, vasárnap és hétfőn Donyeckből, Nikopolból és Odessza környékéről is érkeztek ilyen hírek.
• Az ukránok szerint eddig közel 9000 katonájuk halt meg a háborúban
• Zelenszkij szerint az oroszok valami szörnyűségre készülnek az ukrán nemzeti ünnepen. Ukrajnában augusztus 24-én ünneplik az ország függetlenné válásának évfordulóját, augusztus 23-a pedig a nemzeti zászló napja.
• Az ukrán elnök szerint ha Moszkva újabb kirakatpert rendez az elfogott ukrán foglyokkal, az lesz az a határ, ami után nem lesz több párbeszéd.
• Erdoğan Putyinnal tárgyal a héten
• Egy fürdőgatyás turista buktatott le egy orosz légvédelmi rakétarendszert

Az ukrajnai orosz invázió napi híreit is frissülő hírfolyamban követtük.