Zelenszkij: Megszakadnak a tárgyalások, ha Moszkva újabb kirakatpert rendez az ukrán foglyokkal

Kedden újra elindul az ukrán futballiga – írja a Marca. Az előző szezon is nyáron kezdődött, de három hónapos téli pihenő után nem indult újra, mert Oroszország február végén megtámadta az országot. Két csapat nem tud idén jászani: a mariupoli és a csernobili.

Az újrainduló bajnokság biztonsági feltételeiről az ukrán futballszövetség a hadsereggel is egyeztetett. A mérkőzések ideje és helyszínei titkosak, és szurkolókat sem engednek a stadionokba – helyettük katonák biztosítják majd a helyszínt. A biztonsági előírások szerint amint megszólal a környéken egy légiriadó, a meccsen résztvevőknek azonnal a legközelebbi óvóhelyre kell menekülniük, ami nem lehet 500 méternél messzebb a stadiontól.

Az új szezon első meccsén a Shakhtar Donyeck és a Metalist 1925 játszik majd egymással. Az előbbi csapat 2014 óta nem játszott hazai pályán, mert az az oroszbarát szeparatisták területén van, de egyelőre a Metalist sem fog tudni otthon játszani, mert a székhelyük Harkivban van.

Az első nap két meccset Kárpátalján játszanak majd, a többit pedig valószínűleg Kijevben.

Az észt rend- és határőrség szóvivője azt mondta, hogy nem nyilatkoznak egyes magánszemélyek mozgásáról, hiába vádolják őket az orosz médiában azzal, hogy felrobbantottak valakit – írja a Guardian.

Szombat este egy autóba rejtett bombával ölték meg Darja Dugina orosz politikai kommentátort, Vlagyimir Putyin fő ideológusának lányát. Az orosz hatóságok hamar kijelentették, hogy az ukrán titkosszolgálat áll a támadás mögött, méghozzá egy ukrán nő, aki 12 éves lányával érkezett Oroszországba. A hatóságok szerint a nő Észtországba menekült.

Az orosz állami média azonnal rávetette magát a közleményre, és a Tass azt írta, hogy a nő körözési listára került, és egy kormánypárti lapban azt írták, hogy a robbantó a neonáci terrorszervezetnek kikiáltott Azov ezred tagja volt.

„Csak a törvény által előírt esetekben hozhatjuk nyilvánosságra a határon átmenő emberek adatait, és amikor az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) vádolja őket valamivel a médiában, nem tartozik ezek közé”

– mondta az észt szóvivő, aki azt is megjegyezte, hogy az FSZB nem kereste őket az üggyel kapcsolatban.

Az FSZB szerint a nő és lánya egy Mini Cooperrel utaztak Oroszországban, és állításuk szerint rendszeresen lecserélték annak rendszámát.

Az ukrán nemzeti gárda több bejegyzésben is tagadta az orosz vádakat. Először azt írták, hogy az oroszok által megnevezett személy soha nem szolgált az ukrán fegyveres erőknél, így az Azov ezredben sem.

Később megjegyezték, hogy az is a vád ellen szól, hogy Dugina – állításuk szerint – a szülei autójába szállt be, amit egy olyan őrzött parkolóban őriztek, ahova csak az FSZB által felhatalmazott emberek mehettek be. Azt gondolják, hogy sem a nő, sem az apja esetleges halála nem segítene Ukrajnán.

Végül hozzátették, hogy egy darab ember található az oroszok által megadott néven nyilvános adatbázisokban, és az adatbázis szerint annak a személynek pont egy Minije van.

Egyik oldal állításait sem nagyon lehet távolról leellenőrizni.

Alekszander Dugin, Vlagyimir Putyin fő ideológusa is megszólalt lánya halálának ügyében. Darja Dugina maga is közszereplő és politikai kommentátor volt, és szombat este halt meg, mikor felrobbantották az autóját.

A Guardian azt írja, hogy Dugin szerint az „ukrán náci rezsim” végzett a lányával, ami egyébként összhangban van azzal, amire az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB jutott. A szervezet szerint az ukrán hírszerzés áll a támadás mögött, méghozzá egy ukrán nő, aki 12 éves lányával érkezett Oroszországba, ahol követte és megölte Duginát, majd lányával Észtországba menekült.

Dugin biztos benne, hogy az ukránok robbantották fel a lányát, aki

„egy gyönyörű, ortodox lány, honleány, háborús tudósító, a központi csatornák szakértője és filozófus volt. A beszédei és tudósításai mindig alaposak, visszafogottak voltak. Soha nem szólított fel erőszakra és háborúra. Útja kezdetén lévő, feltörekvő csillag volt. Oroszország ellenségei aljas módon, alattomosan ölték meg őt.”

Azt is hozzátette, hogy szívük „nem csak bosszúra” szomjazik, csak a győzelemre van szükségük.

Putyin részvétét fejezte ki az esettel kapcsolatban. Közleményében a tettet aljas, kegyetlen bűncselekmények nevezte, Duginát pedig igazi patriótaként írta le, aki mindig az „Apaföld” népéért dolgozott.

A robbantással vádolt nő neve, képe és személyes adatai már bejárták az orosz médiát, és volt olyan Kreml-közeli híroldal, ami az oroszok által neonáci terrorszervezetnek megbélyegzett, a mariupoli Azovsztalban elfogott Azov-ezrdehez köti a nőt.

Ugyan az FSZB azt állítja, hogy az ukrán titkosszolgálat áll a robbantás mögött, ezt egyrészt egyelőre nem nagyon lehet megerősíteni, másrészt az ukránok tagadják a vádat. Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó szerint az FSZB egy álomvilágban él.

„Néha talán túl szigorúak vagyunk az orosz turistákkal szemben”

– kezdi egy hétfői Twitter-bejegyzését az ukrán védelmi minisztérium.

A posztban megosztottak egy képet, amin állításuk szerint egy orosz turista látható, aki egy orosz légvédelmi rakétarendszer mellett pózol az elfoglalt Krímen.

Még meg is köszönték neki a segítséget, hiszen egy ilyen kép sokat segíthet az ellenséges célpontok azonosításában. Ezt Mark Krutov, a Szabad Európa Rádió orosz irodájának munkatársa be is bizonyítja egy, a bejegyzésre adott válaszában. Az elemzése szerint a fényképből és a képen látható férfi többi bejegyzése alapján a turista (és így a rakétarendszer) koordinátái pontosan meghatározhatóak.

Még arra is rámutat, hogy a helyi orosz vezető korábban már közleményben kérte a turistákat, hogy ne posztoljanak fotókat és videókat a fegyverek mellől, vagy ha igen, akkor legalább próbálják meg eltitkolni, hol készült a felvétel.

Az orosz invázió februári kezdete óta közel 9 ezer katonát veszítettek az ukránok – írja Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők parancsnokának nyilatkozata alapján a Guardian.

A veszteségekről szóló adatokat egyelőre – bármelyik féltől származzanak is – gyakorlatilag lehetetlen leellenőrizni. Az sem egyértelmű, hogy ebben a 9 ezerben csak a katonák vannak benne, vagy mindenki, aki fegyverrel védi Ukrajnát, például a határőrök.

Mihajlo Podoljak elnöki főtanácsadó júniusban azt mondta, hogy nagyjából 100-200 ukrán katona esett el naponta. Nem tudni, hogy ezen segítettek-e a nyugati fegyverek, de az Institue for the Study of War intézet elemzése alapján az ukránok az új fegyverekkel hatékonyabban tudják lőni az orosz lőszerraktárakat, ami az inváziós erők előrenyomulásának lassulásához vezethet.

Az orosz veszteségekről nincs sok információnk, ugyanis hivatalos adatokat utoljára márciusban adtak ki, akkor alig több mint ezer halottról számoltak be. A BBC május közepéig 2336 orosz katona halálát tudta megerősíteni, bár, ahogy írták, ez valószínűleg messze állt a valós számtól.

Az ukránok ekkor még azt állították, hogy több mint 27 ezer orosz katonával végeztek, most pedig már 45 ezerről beszélnek. A CIA szerint az elesett orosz katonák valós száma inkább 15 ezer körül lehet. Az ügynökség szerint júliusig az ukránok valamivel kisebb, „de szintén jelentős” veszteségeket szenvedtek el.

Oroszország azzal vádolja az ukrán hírszerzést, hogy megszervezték Putyin fő ideológusa lányának, Darja Duginának meggyilkolását, írja a BBC. Az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB szerint a szombat esti támadás mögött egy ukrán állampolgár állt, aki júliusban érkezett az országba.

Az ukrán Nexta szerint Duginával egy, az autójába rejtett bomba végzett egy Moszkvához közeli településen szombaton. A nő azonnal életét vesztette, a valódi célpont viszont minden bizonnyal az apja lehetett.

Orosz tisztviselőktől származó információk szerint a támadó korábban követte Duginát: ugyanabban a háztömbben bérelt lakást, ahol a nő élt, és figyelte hogyan él, merre jár. Meg nem erősített információk szerint a támadó a merénylet után Észtországba menekült.

Ukrajna tagadja, hogy köze lenne a támadáshoz. Ilja Ponomarjov volt orosz parlamenti képviselő azt mondta, hogy a Putyin uralmával szemben álló belső csoportok állnak a merénylet mögött.

(BBC)

Az IDEA Intézet kutatása szerint a kormánypárti szavazók többsége (49%) az Egyesült Államokat okolja a háborúért, és csak 3 százalékuk teszi felelőssé Oroszországot, amely államot az EU egységesen agresszorként kezel – közölte legfrissebb kutatási eredményeit a közvélemény-kutató. Ellenzéki szavazók esetében Ukrajna vagy az USA kevéssé szerepelnek a felelősök megnevezése között, olvasható a kutatásban.

A 24.hu-n megjelent kutatás szerint a legtöbben az ellenzéki összefogás szimpatizánsai közül (64%) teszik felelőssé az oroszokat a háborúért, és amiért még mindig nem sikerült békét kötni (61%). A Fidesz és a Mi Hazánk választói elsősorban az Egyesült Államokat gondolják felelősnek a háborúért, hozzátéve, hogy

négyszer annyi Fidesz-szavazó gondolja, hogy Ukrajna felelős a háborúért (12 százalék), mint ahányan azt mondják, hogy Oroszország (3 százalék).

A különböző pártok hívei egyetértenek abban, hogy az EU rosszabb helyzetbe került az orosz–ukrán háború miatt: a legnagyobb arányban a Mi Hazánk szavazói (70 százalék) látják úgy, hogy romlott az unió pozíciója.

A különböző pártpreferenciákkal rendelkező választók között a háborúval kapcsolatos félelmek kapcsán is konszenzus van: legtöbben a növekvő megélhetési költségeket és az elszabaduló energiaárakat érzik a leginkább aggályosnak.

Egy vezető orosz diplomata kizárta az ukrajnai háború tárgyalásos megoldásának lehetőségét, és arra figyelmeztetett, hogy az invázió elhúzódó konfliktussá válhat.

A Financial Timesnak adott interjújában Gennagyij Gatilov, Oroszország állandó ENSZ-képviselője Genfben azt is mondta, hogy nem lesz közvetlen találkozó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő között.

Gatilov szerint Kijev és Moszkva „nagyon közel” volt ahhoz áprilisban, hogy megállapodjanak a konfliktus lezárásáról, de erre tárgyalásos úton most már nem lát esélyt.

„Minél tovább tart ez a konfliktus, annál nehezebb lesz diplomáciai megoldást találni” – mondta, majd a török elnököt dicsérte, szerinte ugyanis Recep Tayyip Erdogan szoros kapcsolatot ápol Putyin elnökkel, és „mindent megtesz” azért, hogy elősegítse a párbeszédet Oroszország és Ukrajna között.

(BBC)

Megszakadnak a tárgyalások, ha Moszkva újabb kirakatpert rendez az elfogott ukrán foglyokkal – jelentette ki vasárnap éjjel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a dpa német hírügynökség beszámolója szerint.

„Ha megtörténik ez az aljas kirakatper, ha embereinket minden megállapodást, minden nemzetközi szabályt megsértve ebbe a díszletbe helyezik, ... Ez lesz az a határ, amelyen túl már nem lehet szó semmilyen tárgyalásról. Oroszország ezzel aláássa a tárgyalások megtartásának lehetőségét. Nem lesz több párbeszéd ezek után” – közölte az ukrán elnök.

(MTI, dpa)

Pavlo Kirilenko, Donyeck régió kormányzója szerint két ember meghalt a megye ukránok által ellenőrzött részén, miután falujukat orosz tüzérségi támadás érte. (Guardian)

„Harkivban bemutatták az első védett buszmegállót” – hívta fel a figyelmet ukrán közösségimédia-posztok alapján a VEKE a Facebookon.

A poszt szerint a buszmegállót azért építették, mert a háború során többször ért orosz találat buszmegállókat és vasútállomásokat, emiatt sok várakozó sebesült meg, és az ilyen támadások több halálos áldozatot is szedtek. Ez a buszmegálló viszont védelmet nyújt a tüzérségi támadásokkal szemben.

Egy külföldön élő orosz egykori parlamenti képviselő szerint az eddig kevéssé ismert földalatti orosz partizánmozgalom, a Nemzeti Köztársasági Hadsereg (NRA) hajtotta végre szombaton azt a pokolgépes merényletet, amely végzett a Kreml-párti Darja Duginával, Alekszandr Dugin nacionalista politikai gondolkodó lányával – derül ki Ilja Ponomarjov vasárnap esti, kijevi nyilatkozatából.

A politikus elmondása szerint az NRA földalatti partizánmozgalom Oroszországban, amely a Putyin-rendszer megdöntésére törekszik.

Dugina autóját szombat este robbantották fel Moszkvában. Orosz kommentátorok Ukrajnát tették felelőssé a merényletért, Kijev azonban kategorikusan tagadja, hogy köze lett volna a történtekhez. Az Egyesült Államok Dugint és Duginát is szankciókkal sújtotta az Ukrajna elleni agresszióban játszott szerepük miatt. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos álhírek terjesztése miatt Duginát a brit kormány is büntetőintézkedésekkel sújtotta.

Ponomarjov szerint az NRA az elmúlt hónapokban már több akciót végrehajtott Oroszországban. „A múlt éjjel jelentős esemény történt Moszkvában, amely új fejezetet nyit a Putyin elleni orosz ellenállás történetében. Újat, de nem az utolsót” – mondta a politikus az Utro Fevralja nevű, általa Kijevben alapított, ellenzéki tévécsatorna vasárnap esti műsorában.

Ponomarjov szerint orosz „partizánok” készek további hasonló akciókra a Kremlhez köthető ismert célpontok, állami tisztviselők, oligarchák és a biztonsági szervek tagjai ellen is.

Az egykori orosz parlamenti képviselő az általa megnevezett NRA kiáltványát is felolvasta, melyben a szervezet hatalombitorlónak és háborús bűnösnek nyilvánítja az orosz elnököt, aki „testvérgyilkos háborút robbantott ki a szláv népek között, és értelmetlen, biztos halálba küldi az orosz katonákat”.

„Egyeseknek szegénység és koporsó jár, másoknak paloták. Ez a rendszer lényege. Hiszünk abban, hogy a jogfosztott népeknek joguk van felkelni a zsarnokok ellen. Megbuktatjuk és elpusztítjuk Putyint” – olvasta fel Ponomarjov az NRA nyilatkozatát. Az NRA azt állítja, hogy nem támad civileket, Dugina viszont szerintük apja „hűséges társa” és az ukrajnai népirtás támogatója volt.

Ponomarjov 2007-től 2016-ig volt az Állami Duma baloldali képviselője. 2014-ben egyedüliként szavazott a Krím annektálása ellen, majd egy amerikai utazása alkalmával kitiltották a saját hazájából. 2019 óta ukrán állampolgár. Az Ukrajna elleni orosz támadás megindulását követően alapította az Utro Fevralja tévécsatornát és Rozpartizan nevű Telegram-csatornát, ahol oroszországi háborúellenes megmozdulásokról ad hírt.

A NRA-val és Dugina meggyilkolásával kapcsolatos állításait más források egyelőre nem erősítették meg.

Diplomáciai forrásokra hivatkozva a RIA Novosztyi orosz hírügynökség azt írja, hogy Erdoğan török elnök a héten tárgyalni fog Vlagyimir Putyinnal, hogy megvitassák a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet. Erdoğan várhatóan az orosz elnök és az ENSZ-főtitkár tárgyalásainak eredményeiről is kérdezi majd Putyint.

A zaporizzsjai atomerőműhöz közel eső Nikopol három lakónegyedét is lőtte az éjjel az orosz tüzérség a régió ukrán kormányzójának tájékoztatása szerint. Összesen 42 lövedék zuhant lakónegyedekre, két ház megsemmisült, ötven pedig megrongálódott. Ért találat óvodát, bíróságot, buszpályaudvart, üzleteket és gyógyszertárakat is.

Az orosz tüzérségi támadás miatt öt helyen tűz ütött ki, és 2000 ember maradt áram nélkül a városban. (Guardian)

Az ukrán–magyar határszakaszon 7649-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 10 493-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 399 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 826-an – köztük 366 gyermek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.

Ukrajnában augusztus 24-én ünneplik az ország függetlenné válásának évfordulóját, augusztus 23-a pedig a nemzeti zászló napja. Korábban írtunk róla, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, Oroszország ezekre időzítve megkísérelhet valami „különösen kegyetlen cselekedeteket elkövetni”.

Az Economist tudósítója aztán arról írt, hogy Kijevben a kormányzati dolgozóknak azt mondták, hogy otthonról dolgozzanak augusztus 22-26. között, mivel tartani kell orosz rakétacsapásoktól. A harkivi régióban pedig augusztus 23-án este hét órától 36 órás kijárási tilalmat fognak elrendelni. (Guardian)

Az orosz erők szerint vasárnap megsemmisítettek egy lőszerraktárat, ahol az amerikaiak által küldött HIMARS rakéta-sorozatvető rendszerekhez is tároltak lövedékeket. Az ukránok szerint azonban egy gabonaraktárat ért támadás, miután három rakétából kettőt le tudtak szedni a Fekete-tenger felett, egy azonban elérte a mezőgazdasági célpontokat.

A Reuters hozzáteszi, hogy független forrásból nem tudta ellenőrizni az állításokat. Az első HIMARS-szállítmány Ukrajnába érkezése óta téma, hogy Oroszország meg tudott-e semmisíteni ezekből az eszközökből, az oroszok többször is azt állították, hogy igen, az ukránok viszont jelezték, hogy egyetlen HIMARS-ot sem veszítettek. (Reuters)

• Autóba rejtett bomba végzett egy Moszkvához közeli településen Darja Duginával, annak az Alekszander Duginnak a szintén politikai ügyekben aktív lányával, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök fő ideológusaként tartanak számon.
• A valódi célpont feltételezések szerint az apja lehetett, mert Dugin adta oda az autóját a lányának.
• Ukrajna tagadta, hogy érintett lenne az ügyben. Egy Kreml-ellenes volt orosz képviselő szerint egy, a Putyin-rezsim megdöntésén dolgozó orosz szervezet hajthatta végre a támadást.
• Vasárnap újabb négy gabonaszállító hajó hagyta el Ukrajna kikötőit, így összesen már 31 hajó indult útnak az ország orosz invázió kezdete óta.
• Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint Oroszország már háromszor bevetette a hiperszonikus Kinzsal (Tőr) rakétákat az ukrajnai invázió során.
• Volodimir Zelenszkij elnök „valami különösen kegyetlen” orosz tettől tart az ukrán nemzeti ünnep hetén.