Albánia az EU-csatlakozásról: Ha ebben az évszázadban nem, talán a következőben összejön

Mintha Godot-ra várnánk – így értékelte a helyzetét Albánia miniszterelnöke, miután az Európai Unió állam- és kormányfői találkoztak a nyugat-balkáni országok vezetőivel. Edi Rama azt mondta, eleve pesszimistán érkezett a csütörtöki találkozóra, hiszen Bulgária blokkolása miatt továbbra is bizonytalan, mikor indíthatja el a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val Észak-Macedónia és Albánia.

Szkopjei kollégája, Dimirat Kovacsevszki északmacedón miniszterelnök ettől függetlenül még reménykedik abban, hogy Bulgária blokkolása ellenére minél hamarabb el tudják indítani a folyamatot, Aleksandar Vučić szerb elnök pedig szintén arról beszélt: mindkét ország megérdemli, hogy újabb szintre lépjenek a csatlakozási folyamatban.

A találkozó előtt Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy nyilatkozott, egyáltalán nem tartanak ott a nyugat-balkáni országokkal kapcsolatban, ahol szeretnének. Bár várhatóan a délutáni EU-csúcson újabb két ország – Ukrajna és Moldova – válhat az unió tagjelöltjévé, Rama azt üzente nekik: ne fűzzenek túl sok illúziót a csatlakozási folyamathoz.

Bulgária szégyenletes, a többi tagállam impotens

„A nyugat-balkáni bővítés egy befektetés kell legyen az EU számára az európai biztonságba” – ezzel kezdte a csütörtöki tájékoztatót Dimitar Kovacsevszki. Az északmacedón kormányfő szerint értékes időt veszít folyamatosan az EU azzal, hogy a lassan 18 éve tagjelöltté nyilvánított ország a mai napig nem kezdhette el a csatlakozási tárgyalásokat. Holott szerinte Észak-Macedónia komoly reformokat hozott az elmúlt években, hogy alkalmazkodjanak az EU sztenderdjeihez.

„Készek vagyunk nyílt tárgyalásokra, és olyan megoldásokra, melyek minden fél számára elégedettséget hozhatnak. Bulgária azonban a múltat választotta, ami senkinek sem válik előnyére, döntése pedig geostratégiailag is veszélyes”

– hangsúlyozta Kovacsevszki.

Edi Rama albán miniszterelnök pedig arról beszélt, mélyen sajnálja az Európai Uniót, ugyanis bár a politikai vezetés kész lenne haladni a folyamatban, a szervezet döntéshozatalát megakasztja Bulgária „szégyenletes” blokkolása – és a 26 másik tagállam „impotenciája”.

„Egyszerre érezzük magunkat jól és rosszul: jó érzés európaiak között lenni, de rossz érzés azt látni, hogy nem kezelnek minket teljes jogú európaiként – mondta Rama. – Természetesen Észak-Macedónia volt a találkozó legfontosabb témája, ami egykor Macedónia volt. Azért szeretném, ha emlékeznénk erre: 17 éve már tagjelölt az ország, ami még a nevét is megváltoztatta, de nem történt semmi ez idő alatt. Csak képzeljük el, milyen lenne, ha Franciaország vagy Olaszország megváltoztatná a nevét, hogy felvehessék az EU-ba.”

Szerinte az Európa tőszomszédságában zajló ukrajnai háború „kiváló lehetőséget nyújt egy NATO-tagállam, Bulgária számára, hogy destabilizáljon egy másik NATO-tagállamot, Észak-Macedóniát, és hogy további elégedetlenséget szüljön a régióban, ami egy gyenge láncszem ebben a helyzetben”.

„Azt pletykálják, Putyin nagyon beteg – ami lehetséges, akárcsak az is, hogy teljesen egészséges. Ami viszont biztos, hogy ez a hely nem tűnik valami egészségesnek”

– mondta Rama, majd hozzátette, nem is várt sokat a csütörtöki találkozótól. „Természetesen nem fogunk Godot-ra várni. Abban a drámában is nagyon világos a helyzet: Vladimir és Estragon egymás mellett várnak, mint Albánia és Észak-Macedónia. Majd Vladimir azt mondja: meg kéne mozdulnunk? Estragon azt mondja, induljanak, de végül mégsem mozdulnak, hátha egyszer hozzájuk téved az Európai Unió.”

Ezzel ellentétben Albánia továbbra is igyekszik teljesíteni az EU elvárásait, de tovább koncentrál majd a saját kezdeményezéseire is, mint a Nyitott Balkán övezet.

„Idővel mi is odaérünk az Európai Unióba – remélhetőleg még ebben az évszázadban, de ha nem, akkor majd a következőben”

– jegyezte meg Rama. A mini-Schengennek is hívott Nyitott Balkán övezet résztvevője Szerbia is – ők már elkezdték a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, de egyelőre nem látni, mikorra érhetnek célba velük. Főleg azok után, hogy Szerbia nem csatlakozott az EU Oroszországgal szemben hozott gazdasági szankcióihoz.

„Nagy volt a nyomás rajtam az orosz–ukrán konfliktus miatt, amit nem is titkolok” – mondta a sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić. A szerb elnök szerint viszont rengeteg hazugság jelent meg róla az európai sajtóban, holott ő csak „figyelembe vette nemcsak az ország, de a nép érdekeit” is. Vučić kiemelte: „Biztosítottuk európai kollégáinkat arról, hogy mindent megteszünk a demokratikus és a jogállamisági kifogások rendezése érdekében, hogy a soron következő decemberi EU–Nyugat-Balkán-csúcson már több eredményt érhessünk el.”

Ukrajna, Moldova, orosz energia

A nyugat-balkáni országokkal való csúcstalálkozó után ültek össze az uniós állam- és kormányfők az Európai Tanács ülésére, ami este munkavacsorával folytatódik majd. Várhatóan az ülésen döntenek Ukrajna és Moldova EU-tagjelöltségéről is. Az ülés előtt több európai vezető is arról nyilatkozott, hogy a két posztszovjet ország megérdemli a tagjelölti státuszt.

„Ukrajna nemcsak a saját szabadságáért, de az európai demokrácia szabadságáért is küzd, Litvánia pedig mindent megtesz Ukrajna támogatásáért” – mondta Gitanas Nausėda. A litván elnök szerint országa évekkel ezelőtt teljesen ki volt szolgáltatva az orosz energiahordozóknak, de tisztában voltak ennek a kockázataival, így mindent megtettek a leválás érdekében. „Mára mi lettünk az első európai ország, ami teljesen leszakadt az orosz energiafüggőségről – a gázról, az olajról és az áramról is. Minden kollégámnak azt kívánom, hogy minél hamarabb tegyék meg az ehhez szükséges lépéseket.”

Nausėda arról is nyilatkozott, hogy Oroszország komoly szankciókkal fenyegeti Litvániát, mert korlátozzák a Kalinyingrádi terület felé tartó tehervonatokat. A litván elnök szerint „kevés olyan ország van, ami még nem kapott fenyegetést Moszkvából”, holott ők csak betartatják az EU-s szankciókat. „Ez nem egy bilaterális ügy Litvánia és Oroszország között, hanem egy multilaterális ügy az EU és az orosz fél között.”

Balti kollégája, Kaja Kallas észt miniszterelnök szintén arról beszélt, hogy Ukrajna történelmi pillanatot él át azzal, hogy felszabadul az oroszok függéséből: „A mi tapasztalatunk, hogy amikor egyesül a politikai akarat, akkor élni kell ezzel – ha elszalasztja valaki ezt a pillanatot, akkor sok lehetőség veszhet el. Észtország élt a lehetőséggel, és bár nehéz döntéseket kell ehhez meghozni, de komoly eredményei lettek.”

Sanna Marin finn miniszterelnök arról beszélt, hogy Oroszország a gázzal zsarolná Európát:

„Fegyverként akarják használni a gázszállítások leállítását, ezért mihamarabb meg kell szabadulnunk az orosz energiafüggőségtől, és diverzifikálnunk kell az energiamixünket.”

„Napról napra figyelembe kell vennünk a gázszállítások kérdését” – mondta Mark Rutte holland miniszterelnök. Rutte sokáig szkeptikus volt Ukrajna tagjelöltségével kapcsolatban, most viszont úgy nyilatkozott, támogatni tudják a Bizottság álláspontját arról, hogy megadják Kijevnek a tagjelöltséget. Sőt, szerinte az elkövetkező napokban akár arra is nyílhat esély, hogy Bulgária elálljon a blokkolásától, és megkezdhessék a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával is.

A szerdán megbuktatott bolgár miniszterelnök, Kiril Petkov pedig az albán–északmacedón blokkolásról csak annyit mondott: „A parlament kezében van a döntés, és miniszterelnökként a parlament döntését kell tiszteletben tartanom.”