Biztos abban az Európai Tanács elnöke, hogy Ukrajna és Moldova megkapja az EU-tagjelöltséget

Döntő pillanathoz érkeztünk az Európai Unió történetében – mondta a csütörtök délelőtt tartott EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó előtt Charles Michel. Az Európai Tanács elnöke hozzátette: „Biztos vagyok abban, hogy ma megadjuk a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának.”

A balkáni országokkal folytatott megbeszélés után, délután kezdődik az Európai Tanács ülése, ahol az állam- és kormányfők várhatóan döntenek arról is, megkapja-e a két posztszovjet ország az uniós tagjelöltséget. Múlt pénteken az Európai Bizottság hivatalosan is azt javasolta, hogy adják meg Ukrajnának és Moldovának is a tagjelölti státuszt, és a legnagyobb uniós tagállamok vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy támogatják Ukrajna integrációját az EU-ba. Arról, hogy milyen következményei lehetnek a tagjelölti státusz megadásának, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Charles Michel csütörtök délelőtti nyilatkozatában arról is beszélt, hogy szeretnének világos európai perspektívát adni Ukrajna és Moldova mellett Grúziának is – igaz, náluk kevésbé valószínű, hogy megkapják az EU-tól a tagjelölti státuszt.

Emellett pedig folytatnák a nyugat-balkáni országok integrációját is az unióba: Michel abban reménykedik, hogy minél hamarabb el tudják kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Ehhez viszont szükség lenne Bulgária beleegyezésére is, ugyanis eddig Szófia blokkolta – történelmi sérelmeire hivatkozva – Észak-Macedónia csatlakozási folyamatát.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy elsimuljanak az esetleges feszültségek” – mondta csütörtök délelőtt Charles Michel. A feszültségek azonban komolyak: Edi Rama albán miniszterelnök a csúcson a bolgár tévék riportereinek úgy nyilatkozott:

„Egy rakás szerencsétlenség vagytok, szégyen és gyalázat, hogy egy NATO-tagállam, Bulgária, foglyul ejtett két másik NATO-tagállamot, Albániát és Észak-Macedóniát, miközben Európa tőszomszédságában zajlik egy forró háború – és az unió másik 26 tagállama félelmetesen impotensnek tűnik az ügyben.”

Rama szerint Albánia és a Nyugat-Balkán számára nincs alternatívája az európai integrációnak, azonban nem vár jó híreket a csütörtöki találkozótól. Ami pedig Ukrajna várható tagjelöltségét illeti: „Észak-Macedónia 17 éve tagjelölt, Albánia pedig 8 éve. Köszönteni fogjuk Ukrajnát a tagjelöltek között, de remélem, hogy az ukrán nép nem fűz majd túl sok illúziót ehhez” – mondta az albán kormányfő.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szintén úgy nyilatkozott, hogy az unió nem tart ott a Nyugat-Balkán integrációjával kapcsolatban, ahol kellene: „Ma el kellene kezdenünk a tárgyalási folyamatot Albániával és Észak-Macedóniával, amire ugyan van némi remény, de mindez sajnos a bolgár parlamenttől függ.” Borrell hozzátette: „nem tudja leplezni a csalódottságát” a bolgár fél visszakozása miatt: „Ez is mutatja, hogy az egyhangú döntéshozatal mekkora problémát jelent az EU számára.”

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke mindenesetre reménykedett abban, hogy el tudják kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat az albán és az észak-macedón kormánnyal, Ukrajna és Moldova várható tagjelöltségét pedig történelminek nevezte: „Ezek nemcsak szomszédos államok, de olyan országok is, melyeknek otthonra kell találniuk az Európai Unióban.”