Az oroszok hivatalosan is elismerték a hadműveletek hibáit és nehézségeit, egy orosz katona bevallotta a bíróságon, hogy civilt ölt

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szerda esti beszédében kijelentette, hogy az oroszok állítólagos lézerfegyveréről szóló hírek az invázió teljes kudarcát jelzik. Rámutatott, hogy a náci Németország propagandáját uralta a „wunderwaffe”, csodafegyver kifejezés, amikor már világossá vált, hogy nincs esélyük a háború megnyerésére. A vereségek után még erősebbé vált a propaganda a csodafegyverről, amely olyan erős lesz, hogy majd fordulópontot jelent a háború végkimenetelében.

Zelenszkij szerint Oroszország is szeretné megtalálni a saját maga csodafegyverét, ami a szuperlézer. A szerdai hírek szerint az oroszok új generációs lézerfegyvereket használnak drónok megsemmisítésére, már ha igaz. A lézerfegyverről egyelőre keveset tudunk, de az biztos, hogy egy középkori ortodox harcos szerzetesről kapta a Pereszvet nevet. Jurij Boriszov, a katonai fejlesztésekért felelős miniszterelnök-helyettes egy moszkvai konferencián azt mondta, hogy a Pereszvetet már széles körben bevetették az ellenséges műholdak ellen, és nagy távolságból is nagyon hatékony.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter arról beszélt az ENSZ-ben, hogy 215 millió dolláros sürgősségi élelmiszersegélyt adnak Ukrajnának. Emellett 500 millió dollárt különítenek el a műtrágyatermelés fellendítésére, hogy azokat a régiókat is el tudják látni, amelyek Oroszországból importálták a terméket. (Guardian)

Az orosz–ukrán háború nyolcvan napjának csapatmozgásait gyűjtötte össze a criticalthreats.org nevű oldal. Most készítettek egy 51 másodperces videót is abból, hogy február 24. óta milyen területeket foglaltak az orosz csapatok az invázió alatt, illetve honnan szorultak vissza. Ezt tették közzé a Twitteren.

A videó elindítása után látható, hogy az oroszok március elején érték el a legnagyobb sikereiket, akkor állomásoztak a legnagyobb területeken, ám az április eleji ellentámadások után Kijev környékéről teljesen eltűntek, és most pedig már a második legnagyobb ukrán város, Harkiv környékét sem ellenőrzik. A Krím félszigettől északra eső területeken értek el egyértelmű sikereket, és a szakadár területek (Luhanszk, Donyeck) közelében.

Joe Biden amerikai elnök úgy gondolja, hogy Svédország és Finnország NATO-csatlakozási pályázata sikeres lesz, annak ellenére, hogy Törökország tiltakozott a kérelmeikkel szemben.

„Azt hiszem, minden rendben lesz” – válaszolta egy újságírónak, hogy miként győzné meg a törököket. (Sky)

Pavlo Kirilenko, Donyeck kormányzója arról beszélt, hogy legalább tíz civil, köztük két gyerek halt meg a régiót ért támadásban. Hét további sérültről tud, de több részletet egyelőre nem közölt.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága szerint az orosz csapatok egyre többször elutasítják, hogy részt vegyenek az ukrajnai harcokban.

A Telegramon közzétett bejegyzésben azt írják, hogy a 70. ezred több egysége nyíltan megtagadta a háborúban való részvételt, és követelte, hogy küldjék vissza őket azokra a területekre, ahol nem kell harcolniuk. Az egységek parancsnokai mindent megtesznek az engedetlenség eltitkolására. (BBC)

Az orosz Nemzetbiztonsági Tanács helyettes titkára elismerte, hogy az Ukrajna elleni háború nehézségekkel és hibákkal jár, de bejelentette a harcok folytatását. Rasid Nurgalijev azt mondta: „minden nehézség ellenére a különleges katonai művelet a végsőkig folytatódik”. A korábban belügyminiszteri posztot betöltő Nurgalijev arról beszélt, hogy a nyugati fegyverszállítások ellenére kitartanak eredeti céljuknál, azaz Ukrajna demilitarizálása és „nácitlanítása”, illetve a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok védelme mellett. Hibákról beszélt Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője is. Kadirov szerint „kezdetben voltak hibák, voltak hiányosságok, de most minden száz százalékosan a terv szerint halad”, és a Vlagyimir Putyin elnök által kitűzött feladatokat teljes mértékben teljesítik. Mariupolnál és Luhanszknál több ezer csecsen harcos vehetett már részt eddig is a harcokban, és Kadirov szavai szerint most újabb 200 önkéntes jelentkezett a misszióra. (via ORF)

Három hónapos zárva tartás után szerdától ismét üzemel az Egyesült Államok nagykövetsége Ukrajna fővárosában, Kijevben. A Reuters híre szerint kezdetben néhány diplomata tér vissza a városba. Az amerikai diplomaták április 26-án mentek vissza Ukrajnába, de akkor még a harcoktól megkímélt, biztonságosabb nyugati országrészben lévő Lvivbe.

Daniel Langenkamp szóvivő azt mondta, hogy a konzuli szolgálat nem indul rögtön újra, mert a beutazási tilalom továbbra is érvényben van.

Londoni makrogazdasági elemzők szerdán ismertetett új alapeseti előrejelzése szerint az idén 40 százalékot megközelítő mértékben zuhanhat az ukrán hazai össztermék (GDP), de a helyzet bizonytalansága miatt több alternatív forgatókönyv is elképzelhető – jelentette az MTI.

A Morgan Stanley elhúzódó, de idővel gyengülő intenzitású konfliktust valószínűsít. Az előrejelzési forgatókönyv azt is feltételezi, hogy Oroszországnak egyetlen nagyobb ukrajnai várost sem sikerül elfoglalnia, de drasztikusan megváltozik az ukrán gazdaság szerkezete: az ukrán üzleti vállalkozások az ország biztonságosabb nyugati térségeibe húzódnak át, és a gazdaság alapvetően a háborús szükségletek kiszolgálására áll át. A Morgan Stanley azzal számol, hogy az ukrán GDP-érték 2022-ben 39 százalékkal zuhan.

Az Európai Bizottság szerdán ismertette terveit Ukrajna újjáépítésének segítésére: 9 milliárd eurós kölcsönt kapna az ország, írta az MTI.

Az Európai Unió készen áll arra, hogy kivegye a részét az ukrajnai alapvető szolgáltatások fenntartásában, a humanitárius szükségletek kezelésében és a leglényegesebb megsemmisített infrastruktúrák helyreállításában – közölte a bizottság. Az IMF szerint havonta 4,8 milliárd euróra van szükség az alapvető műveletekhez. Az ország 4,1 milliárd eurót kapott eddig a katonai támogatást is beleértve.

Csehország 15 Leopard 2A4 típusú harckocsit kap Németországtól, és tárgyalásokat kezdett további 50, a legkorszerűbb Leopard-változathoz tartozó 2A7+ típusú tank szállításáról, utóbbiakat a következő években megvásárolná a cseh állam – jelentette be Jana Cernochová védelmi miniszter a kormány szerdai ülésén.

A Leopard 2A4 típusú tankokat Csehország már az idén megkaphatná, később a korszerűsítésükkel is számolnak. A harckocsivezetők kiképzése a német gépeken már az idén megkezdődik – közölte Jakub Fajnor, a védelmi tárca szóvivője újságírókkal.

Németország a harckocsik ajándékozásával mutatja ki, mennyire értékeli, hogy Csehország intenzíven segíti Ukrajnát hadianyagokkal és fegyverekkel. A hozzáférhető információk szerint a csehek többtucatnyi T-72 típusú – egykori szovjet gyártású – tankot is küldtek az ukránoknak.

A cseh-német fegyverüzletről május elején állapodott meg Petr Fiala cseh kormányfő és Olaf Scholz német kancellár. A régebbi harckocsikhoz a németek lőszert és pótalkatrészeket is szállítanak. (MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvénytervezetet nyújtott be a parlamentnek, ebben további kilencven nappal kéri a hadiállapot meghosszabbítását. A hadiállapotot értelemszerűen február 24-én vezették be, amikor az orosz hadsereg megtámadta az országot.

A jelenleg érvényben lévő törvény május 24-én jár le, ezért kell meghosszabbítani. (BBC)

Andrij Nyebitov, a kijevi régió rendőrfönöke az Interfax hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az eddigi összesítésük szerint 1288 civil holttestét azonosították a háború kezdete óta. Külön kiemelte, hogy civilekről van szó, akiket automata fegyverekkel gyilkoltak meg. Kifejtette, hogy folyamatosan bukkannak sírokra a rendőrök az ukrán főváros környékén.

Az ukrán határőrség arról tájékoztatott, hogy hétfőn 41 ezer, kedden 37 ezer ukrán tért vissza országába. Mindkét nap 31 ezren távoztak hazájukból. Hogy magasabb a visszatérők aránya, mint a távozóké, nyolc napja tart, ezt is a szervezet közölte. Összesen 6,26 millió ukrán állampolgár hagyta el eddig az országot. A távozók több mint fele Lengyelország felé menekült el. (Ukrán Pravda)

Az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszüneti tárgyalások nem haladnak, és valószínűleg nem is folytatódnak az ukrán hadsereg Azovsztal acélműből való kivonulása után – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

„Úgy látjuk, hogy ukrán részről teljesen hiányzik a szándék a folytatáshoz” – mondta.

Peszkov szerint nem lehet kérdéses, hogy az ostromlott Azovsztal acélműből kivonult katonák megadták magukat, írja a BBC.

„A meghatározás egyértelmű: azok a katonák, akik az Azovsztal területére menekültek, leteszik a fegyvert és megadják magukat” – tette hozzá az Interfax szerint.

Az ukrán hatóságok szerint az oroszok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területekre vitt katonákat orosz foglyokra lehetne cserélni, de a két fél közötti megállapodás részletei nem kerültek nyilvánosságra. Peszkov azt mondta, hogy az elfogottak katonai bíróság elé állításának jogcímét – akár állítólagos háborús bűnök, akár mert az oroszok egyszerűen nácinak nevezik őket – a hadsereg feladata lesz eldönteni.

Jelentős pillanat a háborús bűnökkel kapcsolatos perben, hogy az orosz katona elismerte bűnösségét. Vadim Szisimarint felfegyverzett őrök bilincsben kísérték a bíróságra, amikor belépett a terembe, könnyeit törölgetett a szeméből. Miközben az ügyész ismertette a vádat, Szisimarin végig összekulcsolt kézzel ült, a tolmácsát legtöbbször lehajtott fejjel, idegesen hallgatta az üvegen keresztül.

A 62 éves fegyvertelen civilt Szisimarin fejbe lőtte, most pár méterre tőle ült a férfi özvegye.

Elismeri a bűnösségét? – kérdezte a bíró. Igen – válaszolta Szisimarin. Teljes mértékben? Igen, válaszolta.

A tárgyalást ezután csütörtökig elnapolták.

Az Ukrajnában háborús bűnök miatt bíróság elé állított orosz katona bűnösnek vallotta magát egy fegyvertelen civil megölésében, írja a BBC.

A 21 éves Vadim Szisimarin a vád szerint az invázió kezdete utáni napokban lelőtt egy fegyvertelen 62 éves civilt. Életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.

Az ügyészek szerint további perek várhatók, miután az orosz erők által elkövetett több ezer lehetséges bűncselekményt azonosítják. Moszkva tagadja, hogy csapatai civileket vettek volna célba.

Törökország 33 ember kiadatását kérte Svédországtól és Finnországtól, akik viszont erre nem voltak hajlandóak a török állami média, a TRT híre szerint. Emiatt Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán is arról beszélt, nem fogja támogatni, hogy a két skandináv országot felvegyék a NATO-ba, írja a Guardian.

A török vezetés szerint Svédország és Finnország olyan embereket „bújtat”, akik kapcsolatban állhatnak a Kurd Munkáspárttal (PKK) és Fethullah Gülen vallási csoportjával. Mindkét csoportosulást a török állam terrorszervezetnek minősíti, a PKK-t pedig az Európai Unió és az Egyesült Államok is annak tekinti.

Erdoğan szerdán a kormányzó AK Párt parlamenti képviselői előtt tartott beszédet, amiben azt mondta: ha Svédország és Finnország nem adják vissza a török államnak a feltételezett „terroristákat”, akkor ne is jöjjön a két ország delegációja tárgyalni Törökországba a NATO-tagságról.

„Nem adjátok vissza a terroristákat, de NATO-tagságot kértek tőlünk? A NATO egy egység, egy szövetség a biztonságért. Ezért nem tudunk igent mondani arra, hogy megfosszák ezt a biztonsági szervezetet a biztonságától”

– mondta a török elnök, hozzátéve: „Számunkra csak akkor lenne értelme a NATO bővítésének, amennyiben tiszteletben tartják az érzékenységünket.”

Közel 300 milliárd euróra, azaz átszámítva 115 ezer milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az Európai Unió teljesen függetlenné váljon 2030-ra az orosz energiahordozóktól – írja a Welt az Európai Bizottság számításai alapján. Ezt az összeget pedig kész lenne rendelkezésre bocsátani az EU, közölte szerdán a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.

Mint mondta, a „lehető leghamarabb” csökkenteni kell az EU energiafüggőségét Oroszországtól, a 300 milliárd eurós csomaggal pedig olyan intézkedéseket támogatnának, melyek elősegítik az energiatakarékosságot és a fosszilis energiahordozókról való leválást. „Ezzel turbó fokozatra kapcsoljuk az európai Green Dealünket” – mondta von der Leyen.

A csomag keretében lerövidítenék a megújuló energiával kapcsolatos projektek engedélyeztetési folyamatait, kötelezővé tennék egyes területeken a napelemek telepítését, és célzott befektetésekkel fejlesztenék a villamosenergia-hálózatokat – sőt, a gáz- és olajhálózatokat is.

A Welt szerint az orosz olajtól erősen függő országok – köztük Magyarország is – összesen kétmilliárd euró, azaz közel 770 milliárd forint értékű támogatást kaphatnának az oroszoktól való leválásra.

A 300 milliárd eurós csomag – a koronavírus-járvány utáni helyreállítási csomaghoz hasonlóan – részben kölcsönökből, részben támogatásokból állna. Az intézkedésekről pedig még tárgyalniuk kell az egyes tagállamokkal és az Európai Parlamenttel is.

Oroszország kiutasított 34 francia és 24 olasz diplomatát, írja a Guardian. A brit lap szerint ez lehet a válaszlépés arra, hogy áprilisban Franciaország 35, Olaszország pedig 30 orosz diplomatát utasított ki egy uniós együttműködés keretében.

Érdekességképp megemlítenénk, hogy eddig az Európai Unió 27 tagországa közül 25-ből utasítottak ki orosz diplomatákat. Egyedül két országból nem: Ciprusról és Magyarországból.

Több mint 400 katonát, 16 tankot és 34 páncélozott járművet veszítettek az oroszok az elmúlt 24 órában – írja a Kyiv Independent az Ukrán Védelmi Erők összesítése alapján.

Ezen kívül sikerült megsemmisíteniük az orosz oldalon 28 járművet, 8 tüzérségi rendszert, 5 drónt, 5 cirkáló rakétát, egy rakéta sorozatvető rendszert, egy légvédelmi rendszert és egy harci repülőgépet is.

Ezzel az ukránok számításai szerint 28 ezer fölé nőtt az elesett orosz katonák száma, és kilőttek több mint 1250 tankot, valamint több mint 3 ezer páncélozott járművet is.

Nem haladnak továbbra sem a fegyverszüneti tárgyalások Oroszország és Ukrajna között, közölte Dmitrij Peszkov. A Kreml szóvivője a Guardian szerint arról beszélt, Kijev „egyáltalán nem hajlandó” folytatni velük a tárgyalásokat.

Hasonló tapasztalatról számolt be kedden Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes: szerinte az ukrán fél „gyakorlatilag kivonult a tárgyalási folyamatból”. Ukrajna elismerte, hogy szünetelnek a megbeszélések, de ennek szerintük az oroszok rugalmatlansága volt az oka.

Tovább erősít Oroszország Kelet-Ukrajnában: míg Luhanszk megyébe 15 helikoptert telepítettek, Donyeck megyében pedig a kulcsfontosságú Szlovjanszk városa felé indultak el, írja az ukrán erők jelentésére hivatkozva a CNN.

A legtöbb becslés szerint már az oroszok ellenőrzik Luhanszk megye 90 százalékát, azonban továbbra is erős nyomás alatt tartják a környéket, hogy megszerezzék Szeverodonyeck és Liszicsanszk városát is. Szerhij Hajdaj, a terület ukrán katonai közigazgatásának vezetője szerint a legutóbbi harcokban négy civil halt meg, és találat érte a szeverodonyecki nitrogénüzemet is.

Donyeck megyében pedig Szlovjanszk felé indultak meg az orosz erők, valamint megpróbálták bekeríteni Liman városát, és bevenni egy közelében fekvő falut, Drobisevét.

A két kelet-ukrajnai megyén kívül továbbra is lövik az oroszok a Harkivtól északra fekvő falvakat, hogy akadályozzák az ukrán ellentámadást. Csernyihiv és Szumi régióiban pedig továbbra is rakétatámadások érik az ukrán tüzérségi állásokat és a polgári infrastruktúrát.

Míg mások háborúskodnak, Ausztria boldogan megmaradna a semlegességben, legalábbis az osztrák külügyminiszter nyilatkozata alapján: Alexander Schallenberg a Deutschlandfunk német közrádiónak arról beszélt, hogy náluk más a helyzet, mint Svédországban és Finnországban, és továbbra is „elsöprő” mértékben támogatja az osztrák közvélemény a semlegességet a NATO-csatlakozással szemben.

Schallenberg azonban hozzátette, hogy a katonai semlegesség nem egyenlő a politikai semlegességgel: Ausztria szolidáris az ukránokkal szemben, és az ő oldalukon áll a konfliktusban. Ezt pedig ki is fejezik „masszívan” a humanitárius segítségnyújtásukkal.

A Deutschlandfunk hozzátette, hogy az osztrák kancellár, Karl Nehammer is elmondta nemrég egy prágai látogatásán Petr Fiala cseh kormányfőnek, hogy nincs tervben Ausztria NATO-csatlakozása.

Az orosz védelmi minisztérium szerda délelőtti közleménye szerint hétfő óta összesen 959 ukrán védő adta meg magát a mariupoli Azovsztal acélműnél, írja a Guardian. Moszkva szerint csak az elmúlt 24 órában 694 ukrán harcos adta meg magát.

A minisztérium hozzátette, hogy 80 sebesült is van a magukat megadó katonák között, közülük 51-et kórházba szállítottak.

A közleményben – melynek állításait a Guardian szerint nem tudták hitelesíteni – arról is írtak, hogy az éjszaka folyamán 270 ukrán katonát öltek meg, 54 „egységnyi haditechnikai eszközt tettek harcképtelenné”, valamint lelőttek két repülőgépet és 15 drónt is.

„Új Marshall-tervre van szükségünk Ukrajna újjáépítéséhez, erről is tárgyaltunk a G7-ek találkozóján a világ minden pontjáról érkező kollégákkal” – nyilatkozta szerda reggel Liz Truss brit külügyminiszter a Times Radio-nak. A Sky News szerint Truss hozzátette: megvizsgálják, mit tehetnek annak érdekébe, hogy „orosz eszközöket használhassunk fel ennek kifizetésére”.

Korábban az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell beszélt arról, hogy a befagyasztott orosz vagyont kellene felhasználni Ukrajna újjáépítésére.

A Sky News arról is ír, hogy a brit kormány nagyszabású terveket jelenthet be szerdán a világgazdaság „putyintalanítására”, azaz a fosszilis energiahordozóktól való függőség leállítására. A hírcsatorna szerint Anne-Marie Trevelyan nemzetközi kereskedelemért felelős miniszter olyan tervekről tesz majd közzé részleteket, amivel támogatnák a zöld energiára való átállást, és az ehhez szükséges technológiát exportáló brit cégeket.

Tömegesen követtek el bűncselekményeket civilek ellen az oroszok az általuk megszállt észak-ukrajnai és Kijev környéki településeken februárban és márciusban, írja a Human Rights Watch emberi jogi szervezet jelentésére hivatkozva a CNN.

A szerdán közzétett jelentésben 22 gyorsított eljárású kivégzésről, kilenc gyilkosságról, hat erőszakos eltűnési esetről és hét emberkínzásról számolnak be.

Az esetek feltárásához 65 emberrel készített interjút az HRW a kijevi és a csernyihivi régiókban, valamint olyan tárgyi bizonyítékokat is összegyűjtöttek, melyek alapján szerintük az orosz csapatok „megsértették a háború törvényeit, az esetek pedig emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülhetnek”.

„Ezek nyilvánvaló háborús bűnök, melyeket azonnal pártatlanul ki kell vizsgálni, és a tetteseket felelősségre kell vonni” – mondta az esetekről az HRW európai és közép-ázsiai igazgatója, Giorgi Gogia.

Több mint háromezer Mariupolból érkező civilt tartanak fogva egy kelet-ukrajnai büntetőtelepen az ukrán emberi jogi biztos szerint, írja a Sky News.

Ljudmila Deniszova szerint az orosz hadsereg legalább egy hónapra tartja fogva a legtöbb civilt, köztük olyan civileket is, akik humanitárius segélyt szállítottak az ostromlott kikötővárosba. Hozzátette, az oroszok által „különösen megbízhatatlannak” minősített személyeket, például volt katonákat és rendőröket két hónapig is fogva tarthatnak a telepen.

Hétfőhöz képest többen, 9228-an érkeztek Magyarországra Ukrajnából kedden az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint. Míg 5181 menekült az ukrán-magyar határról érkezett, 4047-en Románián keresztül érkeztek Ukrajna felől, írja az MTI.

Azonban ahogy eddig, úgy most is csak az érkezők töredéke kért ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást – a 30 napig érvényes okmányból 327-et állított ki kedden a rendőrség.

297 ember érkezett vonattal Budapestre az Ukrajnából érkezők közül, köztük 135 gyermek, tette hozzá az ORFK.

Több ezer csecsen harcost vetettek be Mariupol és Luhanszk környékén az oroszok – ezt írja szerda reggel közzétett hírszerzői jelentésében a brit védelmi minisztérium. A jelentés szerint bár az oroszok tíz héten keresztül tartották Mariupol városát bekerítve, az ukrán ellenállás késleltette Oroszországot abban, hogy teljes ellenőrzést szerezhessen a délkelet-ukrajnai kikötőváros felett.

Mivel az ellenállás meghiúsította az oroszok korai kísérleteit a város teljes bevételére, ezért csak súlyos emberveszteségek árán tudták bevenni a kulcsfontosságú Mariupolt. A harcok során pedig „jelentős mértékben alkalmaztak segédszemélyzetet”, köztük több ezer csecsen harcost is. Ezek az egységek részben egyéni önkéntesekből álltak, részben a csecsen vezető, Ramzan Kadirov Nemzeti Gárdájának tagjaiból.

A brit hírszerzés szerint Kadirov szorosan felügyelhette a Kelet-Ukrajnában harcoló csecsen csapatokat, a vezető unokatestvére, Adam Delimhanov pedig a mariupoli egységek parancsnoka volt.

Hozzáteszik, a harci személyzet látható széttagoltsága „jól mutatja Oroszország jelentős toborzási problémáit, és valószínűleg hozzájárul a parancsnokság széthúzásához, ami hátráltatja Oroszország műveleteit”.