Mindenki azt találgatja, hogy mit jelent be Putyin május 9-én

Legfontosabb

2022. május 08. – 23:13

Mindenki azt találgatja, hogy mit jelent be Putyin május 9-én
György-szalagból kifeszített Z-betű, és fekete-narancs színekkel felfestett harckocsi a katonai parádé május 4-i próbáján Moszkvában – Fotó: Evgenia Novozhenina / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Szombaton tartották meg a főpróbáját a hétfő délelőttre tervezett győzelem napi parádénak Moszkvában. A katonai díszszemle fontos részét képezi nemcsak a második világháborúról való megemlékezésnek, de az oroszok mítoszképzésének, és persze Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandagépezetének is.

Az orosz elnök idén februárban úgy indította el csapatait Ukrajnába, hogy arra számított, május 9-én már bejelentheti a kijevi kormány teljes bukását, és több oroszajkú terület visszatérését is az anyaországhoz. Egyelőre viszont úgy tűnik, legfeljebb a földdel egyenlővé tett Mariupol megszerzését nevezheti a Kreml a „speciális katonai művelet” eddigi legnagyobb sikerének.

Lehet, hogy ez kevés lesz ahhoz, hogy Putyin meg tudja győzni az orosz népet arról: megérte elindítani az akciót, amit még mindig nem neveznek háborúnak Oroszországban.

Igaz, az utóbbi hetekben többen is spekuláltak arról, hogy a győzelem napi parádén jelentheti be Putyin, hogy hadat üzen Ukrajnának. A Kreml ezt hivatalosan kizártnak nevezte, azonban az oroszok hadiereje fogy – így jó kérdés, meddig kerülhetik el az általános mozgósítás bevetését. Egy biztos: a hétfői parádén az orosz rezsim mindent megtesz azért, hogy meggyőzze a népet a katonai művelet szükségességéről. Az viszont bizonytalan, hogy egy háború végét jelentő ünnepen jelentené be Putyin egy – egyébként már két és fél hónapja tartó – új háború kezdetét.

Mindennél fontosabb a győzelem mítosza

A második világháború végén a náci Németország feltétel nélkül adta meg magát Reimsben a szövetséges erőknek 1945. május 8-án. A Szovjetunió azonban nem volt elégedett a megállapodással, így egy második dokumentumot is aláírattak a németekkel a kapitulációról – ezt adták közre egy nappal később, május 9-én.

Ennek köszönhető, hogy míg a nagy világégés végét a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban május 8-án ünnepelték, addig a Szovjetunióban és később a keleti blokk országaiban május 9-én. Ungváry Krisztián történész a Telexen megjelent cikkében erről úgy emlékezett meg, hogy a „győzelem napja” nem más, mint egy sztálinista fikció.

„A háború utáni szovjet élet meghatározó mítoszává vált a második világháborús győzelem, aminek a jelentősége még az októberi szocialista forradalomét is felülmúlta” – mondta az al-Dzsazírának Stephen Norris, a Miami Egyetem orosz történelemmel foglalkozó professzora. Hozzáteszi, szinte nem is volt olyan család Oroszországban, akinek ne harcolt volna legalább egy rokona a háborúban.

„Huszonhét millió szovjet halt meg a háború során, úgyhogy a győzelemnek igen nagy ára volt. De ez igazolta a háború alatt hozott áldozatokat is. Ahogyan azt a Nobel-díjas író, Szvetlana Alekszijevics megfogalmazta: a győzelem története felülírta a háború valódi történetét.”

Elsőként a győzelem huszadik évfordulóján, 1965-ben tartottak nagyszabású katonai parádét ennek emlékére, és bár a Szovjetunió felbomlása után egy időre megszakadt a felvonulások éves sorozata, Borisz Jelcin újjáélesztette a hagyományt az ötvenedik évfordulón. Igaz, a kilencvenes-kétezres évek felvonulásain nem kaptak szerepet nehézfegyverek, Putyin viszont a 2008-as parádé óta ismét felvonultatja az orosz haditechnika legmodernebb eszközeit.

Orosz világháborús veteránok vonulnak a 2008-as győzelem napi katonai parádén – Fotó: Yuri Kadobnov / AFP
Orosz világháborús veteránok vonulnak a 2008-as győzelem napi katonai parádén – Fotó: Yuri Kadobnov / AFP

Nem véletlen, hogy éppen a 2008-as felvonulás után pár hónappal indított háborút a Kreml az amerikaiak felé közeledő Grúzia ellen. Az évek során pedig az egyre tekintélyelvűbb rendszer arra használta a felvonulásokat Norris szerint, hogy megmutassa, hogy áll ki a világgal szemben az elszigetelődés útjára lépő Oroszország.

„Még egy átlagos évben is ez egy hatalmas erődemonstráció Oroszország részéről, ami bemutatja Putyin hatalmát, és mindazt, amit ő képvisel”

mondta a BBC-nek a Glasgow-i Egyetem professzora, Ammon Cheskin. Példaként említette a 2014-es győzelem napját, amikor a délelőtti moszkvai parádé után az orosz elnök délután a frissen annektált Krím félsziget legnagyobb városába, Szevasztopolba látogatott.

Kézzelfogható eredményt akarnak mutatni

A tervek szerint Putyin idén is egy hasonlóan nagy győzelmet akart volna bejelenteni május 9-re, azonban az ukrajnai invázió terveit felülírta az ukránok ellenállása – mondta Ernest Wyciszkiewicz, a Lengyel-Orosz Párbeszéd és Megértés Központjának munkatársa:

„Hétfőre azonban így is egy PR-trükkel készülnek: fontos megmutatni az oroszoknak, hogy kézzelfogható eredményt hozott az a különleges katonai művelet, amiről úton-útfélen hallanak.”

Erről beszélt a Telexnek is még április közepén Rácz András: „Ez a háború nagyon sokba került Oroszországnak politikailag, gazdaságilag és egyre inkább katonailag is. A győzelem napja lehetőséget adna a Putyin-rezsimnek arra, hogy belpolitikailag el tudja adni a háborút az orosz lakosságnak” – mondta az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. Rácz szerint ilyen lelkesítő üzenet lett volna annak a bejelentése, hogy az Oroszország által függetlennek elismert Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok teljes területét – vagyis a két megye szakadár területeken túli részeit – „felszabadították” az ukránok alól.

A helyzet azonban közel sem tart itt: a két kelet-ukrajnai megye részben még mindig az ukránok kezén van. Így ennek megünneplése helyett a Kremlnek be kell érnie azzal, hogy szinte egészében sikerült elfoglalniuk a délkelet-ukrajnai kikötővárost, Mariupolt. Ezen belül is kiemelhetik az Azov-ezred kvázi vereségét, ugyanis az Ukrajna „nácitlanításáról” szóló propagandában többször is kiemelték az ukrán alakulat neonáci kötődéseit. Ha Putyin bejelenti május 9-én az Azov feletti győzelmét, az a BBC szerint igen nagy visszhangot kelthet.

Ismét a nácik ellen mozgósítanak

Nem véletlenül játszott rá az elmúlt hetekben Putyin rezsimje a náci asszociációkra: „Sok helyen lehet látni az orosz nagyvárosokban a Győzelem Napja szimbólumaival ellátott plakátokat. Általában az 1945. május 9-i időpontot írják fel ezekre, de idén az szerepel rajtuk, hogy 1945/2022 – ezzel is próbálnak az emberekben olyan érzést kelteni, mintha ismét a nácikkal szállnának szembe” – mondta a BBC-nek Olga Iriszova, a Riddle Russia kutatóintézet társalapítója.

Ezekre az érzelmekre apellálnak a fekete-narancs színekkel is: az úgynevezett György-szalag már a cári időkben is a legmagasabb rangú érdemrendekhez járt, majd Sztálin a második világháború végével ilyen szalaggal tűzte fel a kitüntetéseket a Nagy Honvédő Háború tisztjeire, katonáira – és nagyjából szinte mindenkire, aki a világháború keleti frontján a németek ellen harcolt.

Az elmúlt tizenöt évben egyre fontosabb hazafias jelkép lett a fekete-narancssárga szalagból fűzött kokárdából: Putyin állítólagos szeretőjétől kezdve az állami tévé hírbemondóiig állnak ki ezzel többen is nyilvánosan a hadsereg mellett. Sőt, az orosz állami média arról számol be, hogy az elfoglalt területek lakossága körében is osztogatják a katonák a szalagot.

Herszon környékén osztogatnak orosz katonák György-szalagokat a győzelem napja előtt – Fotó: Konstantin Mihalchevskiy / Sputnik via AFP
Herszon környékén osztogatnak orosz katonák György-szalagokat a győzelem napja előtt – Fotó: Konstantin Mihalchevskiy / Sputnik via AFP

Az orosz propaganda egyébként a BBC munkatársa szerint továbbra is speciális katonai műveletként hivatkozik az ukrajnai konfliktusra – azonban egyre gyakrabban használják a háború kifejezést is, igaz, ezt inkább a nyugati országokkal szemben. Ahogy már jeleztük, az elmúlt időszakban azonban gyakran felmerült az az elmélet is, miszerint a győzelem napi parádét Putyin kihasználhatja arra, hogy bejelentse: Oroszország hadban áll Ukrajnával.

Minden döntést egy ember hoz meg

Hivatalosan ugyanis nincs hadiállapot Oroszországban, azonban a kritikus létszámhiány miatt valahonnan pótolni kell a kapacitásokat. Rácz András szerint hatféle más módon próbál a Kreml élő erőt behívni az oldalán a háborúba, míg a CNN-nek nyilatkozó szakértő, Oleg Ignatov szerint nem kell feltétlen hadiállapot ahhoz, hogy részlegesen mozgósítani kezdjen a Kreml.

A Russia at Crisis csoport elemzője szerint a mozgósítási törvényt akkor lehet életbe léptetni, ha „agresszió, fegyveres konfliktus, vagy ezek veszélye áll fenn az Orosz Föderációval szemben”. Ráadásul a törvénnyel nemcsak a sorozások indulhatnak be, hanem az ország gazdaságát is hadrendbe állíthatnák.

Így bár a Kreml szóvivője kizárta, hogy május 9-én hadiállapotot hirdessen Oroszország Ukrajnával szemben, tulajdonképpen az erről szóló intézkedéseket ettől függetlenül meghozhatják.

Ignatov azonban hozzáteszi, teljesen bizonytalan, mi lehet az orosz elnök következő lépése: „Minden döntést egy ember hoz meg a körülötte forgó pár tanácsadó segítségével.”

Az Euractivnak nyilatkozó ukrán katonai vezetők sem tartják valószínűnek a mozgósítást, hiszen ezzel a Kreml kvázi beismerné, hogy a különleges katonai művelet megbukott, és egy olyan háborúba került Oroszország, ahol küszködnie kell a győzelemért. A lap szerint egyébként felmerülhet még, hogy Putyin

  • bejelentheti a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok csatlakozását Oroszországhoz,
  • elrendelhet egy nagyobb hadműveletet Odessza ellen, hogy elzárja Ukrajnát a Fekete-tengertől
  • vagy kikiálthatja a Krímtől északra elfoglalt ukrán területeken a Herszoni Népköztársaságot.

A Reuters jelentése szerint pedig Putyin a beszédében akár egy végítéletszerű nukleáris csapásról is figyelmeztetheti majd a nyugati világot.

A legfontosabb, hogy meggyőzzék a lakosságot

Felröppentek azonban olyan hírek is, amelyek teljesen ellent mondanak az eszkalációtól való félelemnek. Ferenc pápa egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor az április végi látogatásán arról biztosította, hogy az oroszoknak van egy terve, ami szerint május 9-re véget vetnek a háborúnak. Igaz, a katolikus egyházfő hozzátette, hogy azért ő pesszimista ezzel a feltételezéssel kapcsolatban.

Mindenesetre az amerikai külügyminisztérium szerint szinte biztos, hogy az oroszok mindent megtesznek azért, hogy propagandacélokra használják fel a győzelem napját. „Látjuk, hogy az oroszok megduplázták a propagandájuk terjesztésére tett erőfeszítéseiket, feltehetően azért, hogy ezzel próbálják elterelni a figyelmet a taktikai és stratégiai kudarcaikról az ukrajnai harctéren” – mondta még a hét elején Ned Price, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.

A hétfői katonai parádé szombati főpróbája a moszkvai Vörös téren – Fotó: Maxim Shemetov / Reuters
A hétfői katonai parádé szombati főpróbája a moszkvai Vörös téren – Fotó: Maxim Shemetov / Reuters

Azonban a propaganda főleg a hazai közönséget próbálhatja majd meggyőzni, hiszen az idei parádéra egyetlen külföldi államfőt sem hívtak meg – annak ellenére, hogy korábban még NATO-tagországok delegációi is tiszteletüket tették a moszkvai díszbemutatón. Hivatalosan a Kreml szóvivője szerint azért nem hívtak meg senkit külföldről a hétfői rendezvényre, mert „nem kerek évfordulót” ünnepelnek. De közrejátszhat az is, hogy feltehetően nem nagyon mutatkozna szívesen egy külföldi vezető sem egy olyan ország hadserege mellett, amely egyre több bizonyíték szerint is háborús bűnöket követ el egy idegen országban.

Ukrajna támadásokra számít

Az oroszok úgy tűnik, a megszállt területeken sem terveznek parádét – még Mariupolban sem, ahol korábban nagy készülődésről lehetett hallani. Bár közreadtak videókat az orosz állami médiában arról, ahogy gyűjtötték a törmelékeket a lebombázott házak előtt, és helyezték ki sorra az orosz zászlókat, a Kreml szóvivője szerint a kikötővárosban még nem jött el a „nagy ünneplés” ideje.

Kivételesen a Dnyeszter Menti Köztársaságban sem tartanak idén katonai parádét, a hivatalosan Moldovához tartozó, de orosz támogatással 29 éve önállóan létező szakadárállam azonban így is hangos volt attól, hogy támadások érhették a területét.

Ukrajna viszont előre készül arra, mi következhet május 9-én: mind a Kárpátaljával szomszédos Kárpátmelléki régióban, mind Kijev környékén arra figyelmeztették a lakosságot, hogy a moszkvai győzelem napi parádé előtt folyamatos rakétatámadások érhetik a városokat, így aki teheti, maradjon otthon, vagy hagyja el a várost.

„Az elkövetkező napokban nagy a valószínűsége annak, hogy Ukrajna minden régiójában rakéta és tüzérségi támadások következnek be. Légy tudatos és vigyázz saját biztonságodra!”

mondta Vitalij Klicsko kijevi polgármester, aki ennek ellenére nem hirdetett ki hivatalos kijárási tilalmat. Sőt, Volodimir Zelenszkij elnök május 9-re egyenesen Kijevbe invitálta a német államfőt és a kormányfőt, Frank-Walter Steinmeiert és Olaf Scholzot. Ezt végül a két német vezető nem kockáztatja meg.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!