Merkel pártja a volt kancellártól elfordulva jobbra tolódik, egyelőre nem sok sikerrel

2022. március 31. – 19:39

Merkel pártja a volt kancellártól elfordulva jobbra tolódik, egyelőre nem sok sikerrel
Friedrich Merz szórólappal a kezében kérdésekre válaszol a CDU elnökjelölő rendezvényén – Fotó: Michael Kappeler / dpa / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Angela Merkel tizenhat éves kancellárságának utolsó szakaszában visszatérő „vád” volt vele és az általa vezetett német Kereszténydemokrata Unióval (CDU) szemben, hogy eltávolodott konzervatív-kereszténydemokrata gyökereitől, és egy különösebb identitás nélküli középpárt lett.

Merkel távozása és a tavalyi szövetségi választási bukás után a párt a jelek szerint próbál változtatni ezen: januárban a volt kancellár belső ellenzékének egyik régi hangadóját, a párt jobbszárnyának veteránját, Friedrich Merzet választották elnökké.

Hogy Merz megválasztásával merőben más stílus és ideológia irányába mozdulhat a volt kormánypárt, azt első lépései is jelezték.

Az elmúlt nyolc év nagykoalíciós kormányzásának végével Merz rögtön kemény támadásba lendült Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárral szemben, a vezetőképesség hiányával és gyengeséggel vádolva a járványhelyzet, az infláció és az orosz–ukrán feszültségek közepette tanúsított magatartására hivatkozva.

Az új fazonú CDU első választási megmérettetése alapján ugyanakkor a karakánabb hangnemet ígérő Merz-korszak nem indult valami fényesen: március végén a CDU 23 éves regnálás után vesztette el a Saar-vidéket, ráadásul a konzervatív szavazatarány 1955 óta nem volt ilyen alacsony a tartományban.

Harmadszorra sikerült

A most 66 éves Merz az 1990-es években a CDU egyik ifjú titánja volt, és az ezredfordulóra a párt frakcióvezetőjévé vált. Később azonban összetűzésbe került Angela Merkellel, és a hatalmi harcból vesztesként került ki.

Ez olyannyira betett politikai pályájának, hogy 2009-ben ott is hagyta a parlamenti munkát, és az üzleti életben próbálta kamatoztatni kvalitásait. Ebben sikeresebbnek bizonyult, 2016 és 2020 között a világ legnagyobb befektetési alapkezelője, a Blackrock németországi leányvállalatát vezette, ahol két magánrepülőgépre való is összejött neki.

Ettől függetlenül ahogy elkezdett közeledni Merkel távozása, Merz azonnal megpróbált visszatérni a CDU élére. Ám hiába volt népszerű a párttagság körében, a párt erős emberei és képviselői kevésbé rajongtak érte. Hatalomra jutását most is inkább annak köszönheti, hogy mindenki elhasználódott előtte a sorban.

Merz először 2018-ban, Merkel pártelnöki lemondása után indult a posztért, de vereséget szenvedett a kancellár első utódjelöltjétől, Annegret Kramp-Karrenbauertől; majd Kramp-Karrenbauer bukása után tavaly januárban a szintén a merkeli vonal követőjének tartott Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnökkel szemben maradt alul.

Merz közben a szeptemberi választásokon tizenkét év után visszatért a parlamentbe, és miután Laschet a CDU választási veresége után lemondott, ismét elindult a pártelnökségért is, amelyet erős kihívó híján harmadszorra sikerült is megszereznie.

Jobbra át

Felmérések szerint Merz megválasztását a németek nagy többsége a merkeli politikával való szakításként értékelte, a retorikai eltolódást pedig Merz első programbeszéde is nyomatékosította.

Scholz elleni bírálataiba csomagolva markánsan kiemelte a család védelmét, kiállt a német hadsereg fejlesztése mellett, Németország európai és nemzetközi politikai szerepének fontosságát hangoztatta. Egyúttal viszont ellenezte egy „európai föderális állam” kiépítését, és egy olyan Európai Unióról beszélt, amely pusztán azokra a kérdésekre összpontosít, amelyeket a tagállamok maguk nem tudnak megoldani.

Bár kijelentette, hogy fontos számára a klímaváltozás megfékezése, a zöld-szociáldemokrata terveket bírálva azt hangoztatta, hogy a klímaváltozást nem lehet csupán állami eszközökkel, támogatásokkal, tiltással és adókkal megoldani. „A sikeres, versenyképes gazdaság nélkül nem fogjuk tudni kizöldíteni az országot, és nem fogjuk tudni hosszú távon fenntartani a szociális rendszert” – mondta, azokra a régi, a német sajtóban is népszerű vádakra utalva, miszerint a Zöldek és a szociáldemokraták tervei elsorvasztanák a német gazdaságot.

Friedrich Merz a CDU kongresszusán a párt berlini székházában 2022. január 21-én – Fotó: Michael Kappeler / dpa / AFP
Friedrich Merz a CDU kongresszusán a párt berlini székházában 2022. január 21-én – Fotó: Michael Kappeler / dpa / AFP

Ezzel együtt korábbi önmagához képest visszafogottabb hangnemet ütött meg: korábban például élesen bírálta Merkel bevándorláspolitikáját, és arról beszélt, a CDU-nak vissza kell csábítania a szélsőjobbos Alternatíva Németországért (AfD) táborához pártolt szavazókat. Ezeknek a szólamoknak akkor már nyomuk sem volt.

Merz arról is beszélt, hogy a párt 2018 óta tartó turbulenciáinak véget kell vetni, és megválasztása után belső viszályok helyett a közös ellenzéki munkára kell összpontosítani. Ehhez erős mandátumot ad, hogy a decemberben, a párttagság teljes körében végzett, jogi kötőerővel nem bíró voksoláson 62 százalékot, a január végi pártkongresszuson (kihívó híján) 95 százalékot kapott, azaz biztos többség áll mögötte.

A januári kongresszuson nem csak a pártelnöki tisztségben volt váltás, az elnökség több más fontos pozíciójába is frissebb és az eddigieknél fiatalabb arcok érkeztek, ami a kommentárok szerint a párt megújulási kísérletét próbálja jelképezni.

Egyedi

A Die Zeit elemzése szerint Merz a CDU 72 éves történetének összes korábbi pártelnökétől erősen eltérő karakter. Egyrészt nincs kormányzati vezetői tapasztalata, miközben ez korábban elvárás volt a pártban: elődjei vagy tartományi vezetőkből (Helmut Kohl, Kramp-Karrenbauer és Laschet), vagy a szövetségi kormány minisztereiből (Wolfgang Schäuble, Merkel) lettek pártelnökök.

Merznek ebből fakadóan nincsen párton belüli hátországa, nem bizonyított még választási kampányban, és nincs válságkezelési tapasztalata sem – a saját útját járó kívülálló a kereszténydemokrata politikai életben.

A másik nagy különbség, hogy a CDU eddigi vezetői jellemzően integratív, pragmatikus, középre pozícionált üzenetekkel operáltak, hiszen a néppárti jelleg és a hatalom megtartásának igénye ezt követelte (az egy másik kérdés, hogy a politikai közép elhelyezkedése sokat változott a CDU története alatt). Merz ezzel szemben megosztóbb, ideologikusabb üzenetekben utazik.

A karakteresen konzervatív kívülálló szerepe rendkívül népszerű a párttagság körében, az ugyanakkor kérdéses, hogy a pártvezetésre és esetleges kancellárságra mennyire lesz alkalmas. A merkeli évek régi közhelye, hogy az átlagos német választó az unalmas, de kompetenciát sugárzó kormányzást szereti, és sokan Olaf Scholz sikerét is azzal magyarázták, hogy Merkelnél is jobban adja a merkeli vezetői stílust.

A stílus a tábor méretére és összetételére is kihat. Felmérések szerint Merkel távozása óta a párt támogatói köre idősebbé vált (azaz a fiatalok elfordultak a CDU-tól), és markánsan magasabb a férfi szimpatizánsok aránya, mint korábban. Ezt a pártvezetés összetétele is tükrözi: ma egyetlen női tartományi vezetője sincs a konzervatív pártnak.

Új kurzus

A CDU bukásának és az ambiciózusabb politikai programot hirdető, a szocdemekkel koalícióra lépett két középpárt, a Zöldek és a szabad demokraták feltörésének egy másik magyarázata, hogy a Merkel utáni garnitúra nem tudott a nép számára megfelelően meggyőző tervekkel előállni, dacára annak, hogy a német ipar évek óta relatíve gyengélkedik, a digitalizáció lassan halad, a híres társadalmi egyenlőség omladozik.

Ebből a szempontból Merz megválasztása azt jelzi, hogy a CDU lassan elfelejti Angela Merkelt, és egy konzervatívabb, új, más üzenetre van szüksége, írta a jobbközép Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az ellennarratíva szerint kérdéses, hogy a merzi odamondogatás mennyire lesz hosszabb távon sikeres, és vélhetően a pártelnöknek idővel el kell kezdenie felépíteni a felelős és kompetens vezér szerepét, aki a kormány savazása mellett jobb megoldási javaslatokkal is elő tud állni.

Abban mindenesetre pártállástól függetlenül a legtöbb német kommentár egyetért, hogy az első feladat Merz számára a pártegység megteremtése lesz, amelynek az utóbbi időben híján volt a CDU. Már Merkel utolsó éveiben, a sikertelen utódkeresés időszakában is kiderült, hogy a pártnak nincs egy világos hatalmi központja, tartományi miniszterelnökök és közepesen erős emberek harcoltak a pozíciókért, miközben a bajor testvérpárttal, a Keresztényszocialista Unióval (CSU) is megromlott a viszony.

Így Merz számára az elsődleges rövid távú cél, hogy a CDU egységes és erős ellenzékként tudjon funkcionálni. Ennek érdekében a pártelnöki szék mellé a frakcióvezetőséget is megszerezte, február közepén – néhány hetes pártbeli mozgolódás és Ralph Brinkhaus előző frakcióvezető kitúrása után – megválasztották a CDU Bundestag-frakciójának élére.

Ezzel Merz most visszatért abba a szerepkörbe, amelyet 20 évvel ezelőtt viselt: ellenzéki frakcióvezetőként ekézheti a szociáldemokrata kormányt.

Egyes német értékelések szerint ezzel a frakciót akarja a kormányellenes támadások erőközpontjává tenni, és meg akarja erősíteni a széttartó párt központi vezetését.

Olaf Scholz német kancellár Friedrich Merzcel és Ralph Brinkhausszal beszélget a Bundestagban 2022. január 12-én – Fotó: Sean Gallup / Getty Images
Olaf Scholz német kancellár Friedrich Merzcel és Ralph Brinkhausszal beszélget a Bundestagban 2022. január 12-én – Fotó: Sean Gallup / Getty Images

Nem nagyon megy

A merzi forradalom eddig nem hozott fordulatot a CDU népszerűségében. Bár az országos felmérések alapján a konzervatív oldal támogatottsága orrhossznyival megelőzte a szociáldemokratákét, a két pár közti erőviszonyok kiegyenlítettek. A mostani 26 százalékos érték nagyon messze van a Merkel alatti állapotoktól, és alig magasabb a szeptemberi, 24 százalékos választási eredménynél.

Azaz a CDU nem tudott profitálni a magas inflációból, a lassú növekedésből, a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatos bakikból, valamint abból sem, hogy a szociáldemokrata vezetésű, a balos Zöldeket és a jobbliberális szabad demokratákat összefogó koalíció pártjai, ahogy várható volt, nem mindig jönnek ki jól egymással.

Azt sem sikerült meglovagolnia Merznek, hogy az SPD számára komoly kihívást jelentett az ukrán válság. A szociáldemokraták erős oroszbarát szárnya, az orosz gáztól függő ipari és szakszervezeti lobbi befolyása, valamint a passzív külpolitikai kultúra miatt Olaf Scholz kancellár eleinte bukdácsolt, és nem találta hangját, miközben Friedrich Merz azt hangoztatta, hogy a kancellár gyenge vezető.

Ehhez képest a februári invázió megindulása óta Scholz néhány hét alatt levezényelte a német külpolitika legradikálisabb fordulatát 1945 óta, és a válság alatt népszerűségi mutatói is felfelé indultak.

A szociáldemokraták kezdeti tétovaság után most már inkább a CDU számára kezd kényelmetlen lenni, hogy Merkel tizenhat éve alatt a kormány miért engedte ilyen közel magához az oroszokat.

Hogy a merzi jobbra tolódás komoly kihívással néz szembe, azt a március 27-i Saar-vidéki választások is jelzik. Ez volt az első tartományi parlamenti választás idén, amelyen a CDU csúnyán leszerepelt, mindössze 28,5 százalékot kapott, szemben a szociáldemokraták 43,5 százalékával.

A mindössze egymillió lakosú tartományban tavaly a szövetségi választásokon 36,4-27,8 százalék volt az arány az SPD javára, azaz a kormánypárt nagyot javított, a CDU stagnált. Mint egy CDU-közeli politológus kiemelte, egy, a voksolást megelőző felmérés szerint a választók körében jóval népszerűbb volt a helyi CDU-s vezetés, mint Friedrich Merz, azaz a pártvezér a jelek szerint lefelé húzta az eredményt.

Az igazán fontos próbatétel a május 15-i észak-rajna–vesztfáliai tartományi választás lesz. Itt az egyetlen márciusi felmérés szerint 32–27 arányban vezet a CDU az SPD előtt, de a Zöldek is erősek, 17 százalékon állnak. Bár Friedrich Merz profitált a korábban pont Észak-Rajna-Vesztfáliát vezető Armin Laschet tavalyi bukásából, most már nem jönne jól neki a CDU további gyengülése: a tartományi kormányok elvesztése esetén kevésbé valószínű, hogy Merznek esélye lesz a kancellárságra 2025-ben.

„Nem rövidtávfutásról van szó, hanem egy maratonról” – mondta Merz a hétvégi eredményekről, és arról beszélt, hogy a párt újraépítéséhez idő kell. Szerinte az első fontos kihívás csupán a 2024-es európai parlamenti választás lesz, addigra érhet be a „stratégiai munka”.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!