A németek, a franciák és a lengyelek is el akarják kerülni a háborút Európában

2022. február 8. – 22:43

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Németország, Lengyelország és Franciaország meg akarja akadályozni a háborút Európában – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a három ország weimari háromszögnek nevezett konzultációs fórumának csúcsértekezlete előtt kedden.

A német kancellár, a lengyel államfő és a francia elnök tizenegy éve először folytatott megbeszélést a weimari formátumban. A találkozót az ukrán–orosz határvidéken zajló mozgósítás miatt hívták most össze – írja az MTI.

Emmanuel Macron francia elnök a moszkvai és kijevi közvetítői tárgyalásokat követően érkezett Berlinbe. Scholz hétfőn Washingtonban Joe Biden amerikai elnökkel tárgyalt. Az Andrzej Duda lengyel államfővel való keddi találkozó pedig az Európai Unión belüli koordinációt szolgálta – írja a Berliner Morgenpost.

„Közös célunk, hogy megakadályozzuk a háborút Európában”

– mondta Scholz, aki nagyon aggasztónak nevezte az orosz–ukrán határ közelében történt orosz csapatmozgásokat. Szerinte elfogadhatatlan lenne Ukrajna szuverenitásának és területi épségének további megsértése. Oroszország ebben az esetben messzemenő következményekkel számolhat, amelyek politikai, gazdasági és geostratégiai természetűek lesznek – mondta a német kancellár, aki jövő héten Kijevben, majd Moszkvában fog tárgyalni a kialakult helyzetről.

Andrzej Duda, Olaf Scholz és Emmanuel Macron 2022. február 8-án, Berlinben – Fotó: HANNIBAL HANSCHKE
Andrzej Duda, Olaf Scholz és Emmanuel Macron 2022. február 8-án, Berlinben – Fotó: HANNIBAL HANSCHKE

Andrzej Duda azt mondta, az orosz egységek összevonása az ukrán határnál, valamint a Belaruszban orosz csapatokkal kezdett hadgyakorlat a hidegháború vége, a berlini fal 1989-es leomlása óta a legnehezebb kihívás elé állítja a NATO-t és az Európai Uniót. „Ebben a helyzetben nem hagyhatunk magára senkit csak azért, mert félünk, hogy nem tudunk békét teremteni” – mondta Duda.

Emmanuel Macron kijelentette, hogy „Európa békéje és stabilitása a legnagyobb kincs, és az a kötelességünk, hogy megvédjük”. Hozzátette: Franciaország elkötelezett a diplomáciai tárgyalások folytatása mellett, mert ez az egyetlen megoldás a kelet-ukrajnai válság rendezésére.

Egy nappal korábban Macron Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, míg Scholz Washingtonban Joe Biden amerikai elnökkel tárgyalt. A fő téma mindkét tárgyaláson az orosz–ukrán konfliktus volt.

A hétfői találkozón Biden és Scholz nem minden kérdésben értettek teljesen egyet. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón az amerikai elnök azt hangsúlyozta, hogy amennyiben az oroszok megtámadják Ukrajnát, akkor gondoskodik róla, hogy leálljon az Oroszországot Németországgal összekötő gázvezeték, az Északi Áramlat 2 megvalósítása. Scholz ezzel szemben hallgatott erről a témáról, olyannyira, hogy ki sem ejtette a száján a projekt nevét.

Az Északi Áramlat 2 gázvezeték, amely Ukrajna megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállít orosz földgázt Németországba, kényszerhelyzetet jelent Scholz szempontjából az oroszok európai térnyerése ügyében. Németország nagymértékben függ az orosz energiától, ami megnehezíti a szigorú büntetés kiszabását anélkül, hogy a hideg téli hónapokban ne kockáztatná az olaj- és gázellátás leállítását.

Macron Moszkvában ígéretet kapott arra, hogy az oroszok nem súlyosbítják a kelet-ukrajnai konfliktust.

Macron szerint Putyin biztosította őt arról, hogy Moszkvának szándékában áll a minszki megállapodások végrehajtása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén erről biztosította Macront. Moszkva azóta tagadta, hogy Putyin arról beszélt volna a francia elnöknek, hogy nem lesznek új manőverek Ukrajna közelében.

A kialakult orosz–ukrán konfliktusról legutóbbi elemzésünket itt olvashatják, a Telex tudósítóinak Ukrajnában készült cikkeit pedig itt gyűjtöttük össze:

„Elegünk van, hogy a Kreml kistestvérként kezel bennünket. Most minket, aztán majd megint a magyarokat” – a kijevi hangulatról itt olvashatja korábbi helyszíni riportunkat.

„A pszichológiai nyomás a lényeg, a folyamatos fenyegetettség érzését akarja fenntartani Oroszország” – Kijevben beszéltünk az ukrán szárazföldi haderő parancsnokával és a védelmi miniszter helyettesével is.

Az orosz fenyegetés árnyékában beindult az önkéntes védelmi szervezetek kiképzése Ukrajnában, legfrissebb helyszíni riportunkban ezt mutattuk be.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!