Macron ígéretet kapott Putyintól arra, hogy az oroszok nem súlyosbítják a kelet-ukrajnai konfliktust

2022. február 8. – 17:07

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A minszki megállapodások jelentik az egyetlen módot a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására és a fenntartható béke elérésére – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök kedden Kijevben, miután tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.

A francia elnök a megbeszélést követő sajtótájékoztatón azt mondta, előző nap Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is megvitatta ezt a kérdést – írja az MTI. Macron szerint Putyin biztosította őt arról, hogy Moszkvának szándékában áll a minszki megállapodások végrehajtása. Macron hozzátette, hogy Zelenszkij is ugyanerről biztosította őt. „Nekem úgy tűnik, hogy ma ez az egyetlen út, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a tartós béke felé haladjunk” – mondta.

Macron szerint a minszki megállapodások eszközként szolgálnak Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának védelmére. Hangsúlyozta, hogy minden érintett félnek teljesítenie kell a megállapodásban vállalt kötelezettségeit. „Putyin biztosított arról, hogy nem ő volt az eszkaláció kezdeményezője, ő csak reagál rá. Ugyanakkor látjuk az orosz csapatok bázisait és manővereit Belaruszban, amiket ő a ránehezedő nyomással és a feszültséggel indokol” – mondta Macron.

A francia elnök szerint Oroszország nyomásgyakorlása ellenére is folytatni kell a rendezési folyamatot. Kijelentette, hogy Franciaország és Németország tovább folytatja közvetítői tevékenységét a Donyec-medencei válság rendezése érdekében. Megerősítette, hogy a konfliktus békés rendezésére hivatott „normandiai négyek”, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország február 10-én Berlinben tanácsadói szintű találkozót tartanak.

Zelenszkij fontosnak nevezte a tanácsadók tárgyalásait egy újabb csúcstalálkozó tető alá hozása érdekében. Zelenszkij azt mondta: „Ukrajna türelmes, szerintem ez bölcsesség. Ez egész Európa és az oroszok számára is fontos. Mert az eszkaláció a mi türelmünkön múlik. Megvédjük az országunkat, mi a saját területünkön vagyunk. Türelmünk hatással van a provokációkra, amikor nem válaszolunk rájuk, hanem méltósággal viselkedünk”.

Az ukrán elnök a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Franciaország 1,2 milliárd euró pénzügyi támogatást készül nyújtani Ukrajnának a gazdasága stabilizálásához.

Az ukrán állami vasúttársaság a két államfő jelenlétében megállapodást írt alá a francia Alstom vállalattal. Utóbbi az egyezség értelmében 130 mozdonyt szállít Ukrajnának 900 millió euró értékben.

Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022. február 8-án, Kijevben – Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP
Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022. február 8-án, Kijevben – Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP

Mindeközben kedden hat orosz hadihajó indult hadgyakorlatra a Fekete-tengeren. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a hajók előre tervezett mozgatásáról van csak szó. A fejleményről néhány órával azután érkeztek hírek, hogy Emmanuel Macron moszkvai látogatása után Párizs közölte, Vlagyimir Putyin ígéretet tett arra, hogy egyelőre nem kerít sort újabb manőverekre az ukrán határ közelében. „Megerősítést kaptam, hogy nem lesz további eszkaláció” – mondta a francia elnök.

Moszkva azóta tagadta, hogy Putyin arról beszélt volna a francia elnöknek, hogy nem lesznek új manőverek Ukrajna közelében. Macron azon szavaira, miszerint a Belaruszban gyakorlatozó orosz csapatok február 20-a után elhagyják az országot, azt mondta Dmitrij Peszkov szóvivő, hogy a hadgyakorlatok után tényleg visszatérnek a csapatok oroszországi bázisaikra, pontos dátumot viszont nem említett. Peszkov emellett hozzátette, hogy soha senki nem állította azt, hogy az orosz csapatok Belaruszban maradnának. Eredetileg úgy lehetett tudni, hogy két szakaszban, február 1-9. és 10-20. között rendezik meg a hadgyakorlatokat.

Az oroszok a tél folyamán több mint 100 ezer katonát rendeltek az orosz–ukrán határ közelébe, és hónapok óta nő az aggodalom, hogy Moszkva esetleg megtámadja Ukrajnát. Putyin biztonsági garanciákat követel a NATO-tól és az európai szövetségesektől, többek között azt szeretné elérni, hogy a NATO ne vegye fel Ukrajnát a tagjai közé, és állítsák le a keleti bővítést.

Az orosz–ukrán válságról szóló helyszíni riportjainkat itt és itt olvashatja, kijevi tudósításunkat pedig itt lehet elérni. Külön nagyképes anyagban mutattuk be az ukrajnai civilek katonai kiképzőtáborának világát is.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!