HRW: Elektrosokkal és veréssel kínoztak kazah tüntetőket

2022. február 2. – 18:10

Másolás

Vágólapra másolva

A január eleji zavargásokat leverő kazah rendfenntartó erők önkényesen tartóztattak le békés tüntetőket, bántalmaztak és kínoztak fogvatartottakat, illetve akadályozták, hogy ügyvédet fogadjanak, áll a Human Rights Watch (HRW) keddi nyilatkozatában. A jogvédő szervezet jelentéséről a Reuters számolt be.

A közleményben kiemelik, hogy több tucat hiteles bejelentést kaptak rendőri túlkapásokról, amik közt elektrosokkos kínzások és verések is előfordultak. A kazah hatóságok szerint a tüntetések után legalább 12 ezer embert vettek őrizetbe. Legtöbbjüket napokon belül szabadon engedték, de néhányan már akkor rendőrök által elkövetett verésekről és kínzásokról számoltak be a helyi, illetve a közösségi médiában. Kazahsztán bel- és külügyminisztériuma egyelőre nem kommentálta a Human Rights Watch jelentésében megjelenő információkat.

Tüntetők és rendőrök csapnak össze egy, a kazah belügyminisztérium által 2022. január 6-án közzétett videóból vágott állóképen – Fotó: EyePress News / EyePress via AFP
Tüntetők és rendőrök csapnak össze egy, a kazah belügyminisztérium által 2022. január 6-án közzétett videóból vágott állóképen – Fotó: EyePress News / EyePress via AFP

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a múlt héten azt mondta, hogy az emberi jogi tisztviselők vizsgálják a fogvatartottak panaszait. Tokajev szerint amúgy a tüntetések célja az ország alkotmányos rendjének aláásása volt, és az államcsíny megakadályozásához kellett behívni orosz békefenntartókat, akik azóta már elhagyták az országot. Az erőszakért pedig egyes kazah tisztségviselők olyan „banditákat” okoltak, akiket külföldön képzett, más közép-ázsiai országokból érkező iszlamisták segítettek.

A történetek ezen olvasata egybevág Nurszultan Nazarbajev korábbi elnök beszámolójával. A 81 éves Nazarbajev január 18-i közleményében elítélte az elmúlt hetek „szervezett” zavargásait, amiknek a célja szerinte „Kazahsztán integritásának és az állam alapjainak lerombolása” volt. Emellett határozottan tagadta a híreket, miszerint belső leszámolás zajlana közte és Tokajev között.

Ennek némileg ellentmond az, hogy sorra távolítják el Nazarbajev rokonait különböző kulcspozíciókból, például az állami olajcég éléről. Sokak szerint az erőszakos megmozdulások csupán álcaként szolgáltak az országot formálisan irányító Tokajev elnök és a háttérben az igazi hatalmat egészen odáig birtokló Nazarbajev közötti hatalmi harc során. Arról már korábban írtunk, hogy a történtek mindenképp a Nazarbajev-korszak végét jelentik.

Kazahsztánban januárban több száz halálos áldozattal járó tömegtüntetések indultak az üzemanyagként használt autógáz (LPG) költségvetési támogatásának megszüntetése miatt. Az intézkedés következtében kétszeresére emelkedett az üzemanyag ára, ami gyújtópontnak bizonyult az egyre nagyobb társadalmi egyenlőtlenségektől és magas inflációtól sújtott kazahok számára, és az elégedetlenség hamar rendszerellenes tüntetésbe csapott át. A kazah főügyészség adatai szerint összesen 225 ember holttestét szállították a halottasházakba, közülük tizenkilencen a biztonsági erők tagjai voltak.

Többek között az Európai Parlament is elfogadott állásfoglalást arról, hogy megfelelő nemzetközi vizsgálatot vár a kazah nép elleni bűncselekmények ügyében, továbbá sürgette a kazah kormányt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt állítson fel egy állandó munkacsoportot, hogy az megállapítsa, a zavargások külföldi beavatkozás vagy belső hatalmi harcok eredményei-e.

A kazah helyzetről, illetve a felmerülő geopolitikai kérdésekről itt írtunk bővebben.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!