Sorra tüntetik el egykori embereit, de a volt kazah elnök tagadja, hogy belső leszámolás zajlana

A január eleji zavargások kirobbanása óta először szólalt meg Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán volt elnöke. Az országot 1991-es függetlensége óta 2019-ig formálisan, majd utána inkább a háttérből irányító Nazarbajev rövid televíziós beszédében az új elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev támogatására biztatta a kazah népet, és határozottan tagadta a belső leszámolásokról érkező híreket.

A 81 éves Nazarbajev hosszú hetek csöndjét törte meg rövid beszédével, amelynek átirata saját honlapján jelent meg kedden. A közleményben elítélte az elmúlt hetek „szervezett” zavargásait, amiknek a célja szerinte „Kazahsztán integritásának és az állam alapjainak lerombolása” volt. Emellett kijelentette, hogy semmiféle hatalmi harcról nincsen szó, és hogy a híresztelésekkel ellentétben „egyszerű nyugdíjasként” éli életét Kazahsztán fővárosában azóta, hogy 2019-ben átadta Tokajevnek az elnöki széket.

Úgy tűnik, az országban helyreáll a rend azután, hogy januárban több száz halálos áldozattal járó tömegtüntetések indultak az üzemanyagként használt autógáz (LPG) költségvetési támogatásának megszüntetése miatt. Az intézkedés következtében kétszeresére emelkedett az üzemanyag ára, ami gyújtópontnak bizonyult az egyre nagyobb társadalmi egyenlőtlenségektől és magas inflációtól sújtott kazahok számára, és az elégedetlenség hamar rendszerellenes tüntetésbe csapott át. A kazah főügyészség adatai szerint összesen 225 ember holttestét szállították a halottasházakba, közülük tizenkilencen a biztonsági erők tagjai voltak (az áldozatok valódi száma ennél valószínűleg magasabb). A hatóságok 12 ezer embert tartóztattak le, és összesen 4300 sebesültet számoltak össze.

Tokajev korábban államcsínykísérletről beszélt, a tüntetések célja szerinte az alkotmányos rend aláásása volt, habár az nem derült ki, milyen ezek mögött álló belföldi és külföldi erőkre gondolt. Sokak szerint azonban az erőszakos megmozdulások csupán álcaként szolgáltak az országot formálisan irányító Tokajev elnök és a háttérben az igazi hatalmat birtokló Nazarbajev közötti hatalmi harc során.

Nazarbajev azután is megtartotta a befolyásos Nemzetbiztonsági Tanács vezetését, hogy 2019-ben hivatalosan lemondott az ország éléről, azonban a tüntetések alatt, január 5-én Tokajev átvette ezt a posztot is. Arról is elterjedtek hírek, hogy Nazarbajev egyáltalán az országban van-e még. A belső harcról szóló nézőpontot erősítik az elmúlt napok hírei is, ugyanis Nazarbajev bizalmi embereit sorban mozdították el a legfontosabb állami és gazdasági pozíciókból. Először még csak vejei távoztak az állami olajcég, az állami gázszállító, illetve az ország legfőbb üzleti lobbicsoportjának éléről, de nem sokkal később már unokaöccsét is menesztették a Nemzetbiztonsági Tanácsból.

Egyes elemzők szerint ezeknek a mozgásoknak a fényében Nazarbajev keddi beszédét hivatalos megerősítésként kell értelmezni, amelyben a Nemzetbiztonsági Tanács elnöki tisztségéről is lemondott egykori vezető békésen átadja a hatalmat Tokajevnek. Arról már korábban írtunk, hogy a történtek mindenképp a Nazarbajev-korszak végét jelentik.

Az még kérdéses, hogy mi lesz Kazahsztán sorsa Tokajevvel az élen. Az MTI szerint szerdán hagyták el az országot a moszkvai vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) utolsó békefenntartói, akiket még az elnök hívott be a tiltakozások közepette. A szervezet összesen 2500 katonát küldött Kazahsztánba. Az ország eddig ügyesen lavírozott Moszkva, Peking és a Nyugat között, ám az őrségváltás sok bizonytalansággal jár. Ezekről a felmerülő kérdésekről, illetve a kazah helyzetről részletesebben itt írtunk.