Fehér Ház: Oroszország bármelyik pillanatban megtámadhatja Ukrajnát

2022. január 18. – 17:41

Fehér Ház: Oroszország bármelyik pillanatban megtámadhatja Ukrajnát
Antony Blinken beszédet tart Washingtonban – Fotó: Evelyn Hockstein / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Fokozódik a katonai és a diplomáciai tevékenység az ukrán helyzet miatt a térségben. Antony Blinken külügyminiszter Ukrajnába látogat, és találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Moszkva üdvözli ezt, de Belarusszal közösen nagyarányú mozgósításba kezd, a NATO-főtitkár újabb tárgyalási fordulót szorgalmaz.

Antony Blinken külügyminiszter ezen a héten Ukrajnába látogat, és találkozik Volodimir Zelenszkij elnökkel, mivel az Egyesült Államok és Oroszország közötti feszültség fokozódik Ukrajna lehetséges orosz inváziója miatt – közölte kedden az amerikai külügyminisztérium az AP hírügynökség jelentése szerint.

Blinken azért is utazik Kijevbe, hogy kimutassa az Egyesült Államok támogatását, miután a múlt héten Európában folytatott diplomáciai megbeszélések kudarcba fulladtak Moszkva és a nyugati országok között.

Ezután Blinken Berlinbe utazik, ahol találkozik német, brit és francia kollégáival, hogy megvitassák az esetleges orosz katonai akciókra adott válaszokat. Oroszország ugyanis mintegy 100 000 katonát állomásoztat tankokkal és más nehézfegyverekkel az ukrán határ közelében, ami megfigyelők szerint egy invázió előjele lehet.

„Putyin elnök idézte elő ezt a válságot azzal, hogy százezer orosz katonát vont össze Ukrajna határai mentén. Egyértelműen fogalmazva: a helyzet rendkívül veszélyes. Olyan szakaszhoz érkeztünk, amelyben Oroszország bármikor megindíthatja támadását Ukrajna ellen”

– mondta kedd este Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, hozzátéve, hogy Blinken pénteken Genfben tárgyal orosz kollégájával, Szergej Lavrov külügyminiszterrel, és világossá teszi számára, hogy „van diplomáciai kiút”. Súlyos gazdasági következményekkel járhat Oroszországra nézve, amennyiben Putyin a katonai konfrontációt választja – mondta.

A NATO-főtitkár újabb tárgyalási fordulót szorgalmaz Oroszországgal

Újabb tárgyalási fordulót kell tartani az ukrán-orosz határ térségében kialakult feszültség enyhítéséről a NATO-Oroszország Tanács keretében – jelentette ki az észak-atlanti szövetségi főtitkára kedden Berlinben az MTI jelentése szerint.

Jens Stoltenberg a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott közös tájékoztatón elmondta, hogy „találkozók egész sorára” küldött meghívót a több mint két év kihagyás után a napokban ismét összeült NATO-Oroszország Tanács tagjainak.

A párbeszéd mindig fontos, és „amikor nagy a feszültség, akkor még fontosabb” – fogalmazott a NATO főtitkára. Kiemelte, hogy az új tárgyalási fordulón már írásba foglalt elképzeléseket kell megvitatni, és be kell vonni új témákat, a hadgyakorlatok és a nukleáris fegyverek ügyét.

Kifejtette, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai hajlandóak foglalkozni Moszkva esetleges biztonsági aggodalmaival, de nem kötnek a közös alapelvekkel ellentétes kompromisszumot. Ilyen alapelv az, hogy minden nemzet szabadon dönthet a sorsáról, a NATO-nak pedig képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát.

Jens Stoltenberg és Olaf Scholz egyaránt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nagy „pénzügyi, gazdasági és politikai” árat kellene fizetnie azért, ha Ukrajna elleni támadással folytatódna a csapatösszevonás a határövezetben.

Lavrov: Moszkva üdvözölné Washington részvételét az ukrajnai rendezésben

Oroszország üdvözölné, ha az Egyesült Államok bekapcsolódna a délkelet-ukrajnai konfliktus rendezését célzó diplomáciai erőfeszítésekbe, a meglévő diplomáciai formátumokon kívül – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután kedden Moszkvában tárgyalásokat folytatott német hivatali partnerével, Annalena Baerbockkal.

„...a jelenlegi a szakaszban okunk van feltételezni, hogy a mostani (amerikai) kormányzat realistább módon tekint az ukrajnai rendezés körüli helyzetre, és egyebek között elismeri annak szükségességét, hogy elsősorban a Donyec-medence különleges státuszának problémáját kell megoldani” – mondta Lavrov.

Mint mondta, Moszkva reméli, hogy Berlin hatást gyakorol Kijevre a minszki megállapodások kérdésében és a „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői – közös döntéseinek végrehajtásában, amelyet orosz megítélés szerint Ukrajna elszabotál.

Baerbock, aki egy nappal a kijevi látogatása után érkezett Moszkvába, leszögezte, hogy Németország kész megvédelmezni az alapvető értékeket az Oroszországgal Ukrajna ügyében kialakult konfliktusban.

Hangsúlyozta: nehéz nem fenyegetésként értelmezni, hogy „látható ok nélkül” százezer fős orosz katonai erőösszpontosítást hajtottak végre az ukrán határ közelében.

Az orosz és a belarusz hadsereg is mozgósít

Az orosz és a belarusz hadsereg olyan helyzetet fog elgyakorolni februárban, amelyben a két ország teljes katonai potenciálját mozgósítani kell a Szövetségi Állam biztonságának szavatolására – jelentette ki Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes kedden Moszkvába akkreditált külföldi katonai attaséknak.

„Előfordulhat olyan helyzet, amikor egy regionális csoportosulás erői és eszközei nem lesznek elegendőek a Szövetségi Állam biztonságának szavatolásához, és készen kell állnunk a megerősítésére. A belarusz féllel közösen egyetértésre jutottunk abban, hogy a közös védelemhez az állami katonai szervezet egész potenciálját mozgósítani kell” – mondta Fomin.

A tábornok közölte, hogy két ország elnöke decemberben állapodott meg a soron kívüli harckészültségi ellenőrzésről, és az annak keretében február 10-20. között megtartandó Szojuznaja Resimoszty – 2022 (Szövetségi Eltökéltség – 2022) kódnevű hadgyakorlatról.

Fomin szerint a bejelentett manőverek célja a külső agresszió megakadályozásának és visszaverésének, valamint a terrorizmus elleni küzdelemnek és a Szövetségi Állam érdekvédelmének a gyakorlása lesz. A műveleteket Domanovszk, Gozsszk, Obuz-Lesznovszk, Breszt és Oszipovicsszk gyakorlóterén, valamint a Belarusz más területein fogják megtartani. Igénybe veszik majd Baranovicsi, Luninyec, Lida és Macsuliszkij repülőterét is.

A tájékoztatás szerint a hadgyakorlaton a résztvevők és a fő fegyverrendszerek száma nem fogja meghaladni a 2011. évi bécsi dokumentumban meghatározott, értesítésköteles paramétereket. A gyakorlatra Oroszországból két Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer-egységet, tizenkét Szu-35-ös vadászrepülőgépet valamint egy Pancir-Sz légvédelmi és tüzérségi egységet vezényelnek át Belaruszba. A fegyverzet-átcsoportosítás várhatóan február 9-ig tart majd.

Háttér:

Tavaly év végére az ukrán helyzet odáig fokozódott, hogy Putyin kijelentette: kész „haditechnikai lépéseket tenni”, ha a NATO megjelenik Ukrajnában. Oroszország ugyanis meg akarja akadályozni Ukrajna NATO-csatlakozását, és azt is követeli, hogy az egykori szovjet tagköztársaságokból vonuljon ki a szövetségi rendszer. A kijelentés környékén több tízezer fővel megnőhetett az ukrán határ közelében állomásozó orosz csapatok létszáma az ukránok szerint, sőt, már 122 ezer katonáról beszélt a nemzetbiztonsági tanács.

Az eszkalálódó feszültségek miatt az elmúlt hetekben létrejött már egy online találkozó Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, Oroszországot szankciókkal fenyegető közleményt adott ki a G7-csoport, valamint Lengyelország és Litvánia is, majd december 31-én Putyin felhívta Bident, hogy közölje vele, ha az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetne be Oroszország ellen, az komoly törést jelentene a két ország viszonyában.

És bár az ukrán elnök szerint nem félnek az oroszoktól, mert az ukrán hadsereg nagyszerű, Ukrajna mégis fegyvereket és katonai segítséget kért Németországtól az orosz fenyegetés miatt. Mára már ott tartunk, hogy hamis zászlós hadművelet végrehajtására állított fel egy operatív csoportot Oroszország Kelet-Ukrajna közelében az Egyesült Államok hírszerzői szerint – ezt egy amerikai köztisztviselő mondta pénteken a CNN-nek.

A meg nem nevezett hivatalnok szerint az orosz fél így akar ürügyet teremteni Kelet-Ukrajna inváziójára, az operatív csoport ügynökeit pedig városi hadviselésre és robbanóanyagok használatára képezték ki, hogy különböző szabotázsakciókat hajtsanak végre az oroszbarát kelet-ukrajnai csapatok ellen.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!