Évtizedek óta nem látott izgalmakat hoz a Merkel utódjáról döntő német választás

2021. május 07. – 15:55

frissítve

Évtizedek óta nem látott izgalmakat hoz a Merkel utódjáról döntő német választás
Annalena Baerbock a Zöldek induló kampányában bejelenti kancellárjelöltségét 2021. április 19-én – Fotó: Annegret Hilse / POOL / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Nem engedte át a kancellárjelöltséget a bajor kormányfő Markus Södernek a CDU, egyből be is zuhant Angela Merkel pártjának támogatottsága Németországban. Négy hónappal a szövetségi választások előtt történelmi esélye lehet a Zöldeknek arra, hogy a berlini kormányt vezessék, Annalena Baerbock ugyanis magasan vezeti a népszerűségi listákat a kereszténydemokrata Armin Laschet és a szocdem Olaf Scholz előtt. Azonban végképp még azt sem lehet kizárni, hogy Söder a bezárt ajtó helyett az ablakon keresztül jut majd el a kancellári posztig. A járványkezelés alakulása és a korlátozások feloldása is változtathat a mostani esélyeken.

Hivatalosan is elindult a kampány az őszi Bundestag-választások előtt Németországban, ahol eldől, ki követheti a 16 év után leköszönő Angela Merkelt a kancellári poszton. Három párt jelöltje küzdhet meg a berlini kormány vezetéséért: míg a CDU elnöksége április közepén hosszú vergődés után Armin Laschet pártelnököt jelölte listavezetőnek, a Zöldek a női társelnököt, Annalena Baerbockot választották meg kihívójának – és bár a szociáldemokraták még tavaly legelsőként jelölték kancellárnak Olaf Scholz pénzügyminisztert, egyelőre nem tűnik úgy, hogy pártja képes lenne felvenni a versenyt a CDU-val és a Zöldekkel.

Ha most vasárnap tartanák meg a szeptemberi választást, azt 16 év után először elveszítenék a német kereszténydemokraták. Baerbock ugyanis nagy lendületet kapott az elmúlt hetekben főleg a CDU belső csatározásai, és Laschet relatív országos népszerűtlensége miatt. Persze a nyári kampány még csak most indul be igazán a pártok oldaláról, azonban a közvélemény-kutatások mai állása szerint történelmi esélye lehet a Zöldeknek arra, hogy egy koalíciós kormány élén kancellárt adhassanak Németországnak.

Nem engedték át a bajoroknak a jelölést

Armin Laschet Németország legnagyobb tartományát, Észak-Rajna-Vesztfáliát irányította miniszterelnökként – idén januárban viszont hivatalosan is belépett a szövetségi politikába, amikor megválasztották a CDU elnökévé. Bár a kereszténydemokraták általában automatikusan a pártelnököt szokták jelölni a kancellári posztra, idén tavasszal bejelentkezett a jelöltségért a CDU bajor testvérpártjának, a Keresztényszociális Uniónak (CSU) az elnöke, Bajorország miniszterelnöke, Markus Söder is.

Bár Södert a közvélemény-kutatásokban jelentősen népszerűbbnek mérték Laschetnél, a CDU pártelitje az április 19-i szavazáson kiállt az esélytelenebbnek tűnő pártelnök mellett. Ebben egyrészt szerepet játszhatott az, hogy a CDU eddigi története során csak kétszer „engedte át” a bajoroknak a jelölés lehetőségét. Egyszer 1980-ban, amikor Franz Josef Strauss vesztette el a választást a nagyon népszerű szociáldemokrata kancellárral, Helmut Schmidttel szemben. Majd később 2002-ben, amikor Edmund Stoibert még a győztesek nyugalmával feküdt le aludni a választás estéjén az exit poll adatok láttán – hogy aztán az éjjel folyamán kiderüljön, hogy Gerhard Schröder SPD-s kancellár mégis meg tudta ismételni az 1998-as győzelmét.

Másrészt maga Angela Merkel is szívesebben látta volna a CDU-s párttársát utódjaként, mint a pártján kívüli bajor Södert – függetlenül attól, hogy a koronavírus-járvány idején Söder mindig kiállt a kancellár politikája mellett, míg Laschet gyakrabban volt kritikus a berlini kormány intézkedéseivel szemben.

Szintén felmerülhetett szempontként a CDU-tagság moráljának fenntartása is, hiszen Laschet útja a pártelnökké választásáig egyáltalán nem volt egyszerű. Angela Merkel ugyanis elsőre Annegret Kramp-Karrenbauert próbálta felépíteni utódjaként a párt élén – az elnöksége alatt viszont folyamatosan gyengült a párt támogatottsága, miközben honvédelmi miniszterként a Bundeswehrben kirobbanó botrányokat is kezelnie kellett. A pártelnökségről ezek miatt mondott le 2020-ban, és ahogy arról januárban beszámoltunk, három jelölt is akadt a CDU elnöki posztjára. Bár közülük Norbert Röttgen nem sok vizet zavart, a már Kramp-Karrenbauer ellen is induló, Merkel-kritikus Friedrich Merz igencsak megszorongatta Laschetet a párton belüli szavazás második fordulójában.

Markus Söder bajor miniszterelnök a Duna lápterületeinek fejlesztését bemutató eseményen 2021. május 4-én – Fotó: Peter Kneffel / DPA / AFP

Megválasztása után sok kritika érte Laschetet, ugyanis a CDU-n belül is többen úgy gondolták, Söderrel ellentétben a pártelnöknek semmilyen karizmája nincs. Az is igaz, hogy a bajor miniszterelnök viszont nem küzdött foggal-körömmel a kancellárjelöltségért: csak pár nappal a CDU végleges döntése előtt jelentette be hivatalosan, hogy elindul a posztért. Rögtön hozzá is tette, hogy személyéről csak a CDU dönt, és bár örömmel elfogadná a jelölést, de ha nem így lesz, nem sértődne meg, és folytatná tovább a munkát Bajorország élén.

Az ARD márciusi elemzésében szintén arról írt, hogy Södernek nem létszükséglet, hanem csak egy lehetőség volt a kancellárjelölti poszt megszerzése – Laschet számára viszont CDU-elnökként becsületbeli ügy. A CDU elnökségében végül az április 19-én éjfél utánra húzódó tanácskozáson 31 szavazattal Laschet mellett döntöttek, 9-en Söderre szavaztak, 6-an pedig tartózkodtak a voksoláson – Merkel maga végül nem is adott le semmilyen szavazatot a Welt beszámolója szerint.

Pedig szinte minden Söder mellett szólt

A 60 éves Laschet a szavazás után megköszönte a jelölést, és Söder is gratulált a kancellárjelöltnek – a CDU-CSU-n belüli csatározás viszont nem ért véget. Az eredményre a CSU főtitkára, Markus Blume úgy reagált, hogy Söder „a szívből jövő jelölt” lehetett volna – amire Laschet egyből kontrázott azzal, hogy ő maga is „szívből jövő jelöltnek” érzi magát. De pártja, a CDU is rendkívül megosztott a kérdésben: az északi Schleswig-Holstein tartomány CDU-s miniszterelnöke, Daniel Günther szerint a döntési folyamat „olyannyira mentes volt a professzionalitástól, hogy azt egy kormányzó párt nem engedheti meg magának”.

Az igazi szívfájdalom viszont másnap érhette a CDU-CSU-t, amikor a Forsa intézet közvélemény-kutatása szerint a kereszténydemokratákat 2019 nyarán egyszer már megszorongató, de azóta stabilan másodiknak mért Zöldek hirtelen átvették országos szinten is a vezetést a pártlisták népszerűségében.

Ekkora különbség még nem alakult ki a Zöldek javára, és úgy tűnik, az áprilisban mért népszerűségüket májusra is meg tudták tartani. A német RTL és az ntv megbízásából készített Forsa-kutatás szerint a kereszténydemokraták együtt 23 százalékot érnének el, míg a Zöldek 28-at. Az összesített pollokban is egyértelműen látszik ez a trend, miközben tavaly tavasztól egészen március közepéig harminc százalék fölé vagy közelébe mérték a CDU-CSU-t, és 20 százalék alá a zöldeket. Emellett megfigyelhető az is, hogy tovább gyengültek a korábban megkérdőjelezhetetlen váltópártnak számító, most Merkellel nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták — és igencsak megerősödött a liberális FDP.

Laschet kancellárjelöltté választása után az INSA intézet felmért egy olyan szcenáriót is, ami szerint a CDU és a CSU külön-külön indulna szövetségi szinten minden államban: eszerint a szövetségi választásokat 24 százalékkal a bajor keresztényszociálisok nyernék, míg a Zöldek a második helyre kerülnének – a CDU pedig csak a harmadik legkisebb parlamenti pártként jutna be a szocdemek és az AfD mögött.

Egy ilyen forgatókönyvnek az esélye ugyan a nullával egyenlő, de jól mutatja, mennyivel népszerűbb jelölt lehetett volna Söder Laschetnél. Sőt, Söder országos népszerűségére ráérezve a CSU még rá is feküdt a hullámra, ugyanis kampányt hirdettek a bajor párt online tagságának kiterjesztésére, ezzel kitörve a tartományi keretek közül. Edmund Stoiber, a párt tiszteletbeli elnöke ezzel szeretné megadni a lehetőséget Németország-szerte Söder támogatóinak, legyenek Berlinben, Hamburgban, Stuttgartban vagy az ország bármely pontján.

Megrepedtek Merkel pártjának alapjai?

Már a kancellárjelöltek körüli, hetekig tartó marakodás előtt is látszott, hogy a CDU támogatottsága folyamatosan csökken – a pártot az elmúlt hónapokban ugyanis erősen beárnyékolta jó pár választási vereség és korrupciós ügy is. Még március elején pattant ki az a botrány, miszerint egyes kereszténydemokrata képviselők maszkokkal és más, a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges felszereléssel sefteltek. Az érintett képviselőket azóta már kizárták a pártból – azonban mire csillapodni kezdett a maszkügy, a Spiegel arról írt, hogy más képviselőknek Azerbajdzsán kormányával lehet titkolt pénzügyi kapcsolatuk.

Nem jöttek jól egyáltalán a CDU-nak ezek az ügyek a márciusi tartományi választások előtt: bár tavaly a koronavírus-járvány kitörése után Merkel pártja megerősödött a közvélemény-kutatásokban, az elmúlt hónapokban egyre inkább elapadt az előnye a Zöldekkel szemben. Ennek hatására mind Baden-Württembergben, mind Rajna-vidék-Pfalzban történelmük legrosszabb eredményét érték el a kereszténydemokraták – erről bővebben itt olvashat.

A CDU pártelnöke, Armin Laschet beszél egy sajtótájékoztatón 2021. április 26-án – Fotó: Annegret Hilse / Pool / Reuters

Laschet pozíciója CDU-elnökként tovább gyengült ezzel a párton belül is, és egyre több felől lehetett hallani Söder melletti hangokat az uniópártok irányából. A kampány beindulása ellenére viszont semmit sem lehetett tudni arról, mikor dől el a német sajtóban csak K-kérdésnek nevezett dilemma. Andreas Rödder történész, a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány elnökségi tagja egyenesen arról beszélt a Neue Zürcher Zeitungnak, hogy „a CDU alapjaiban repedt meg”, ami akár kontrollálhatatlan összeomlás felé is vezethet.

Új kezdet, friss arc, zöldülő polgárság

Míg a német sajtót jobban érdekelte az, hogyan marakodik a CDU pártelitje Merkel örökségén, a Zöldeknél belső konfliktusok nélkül dőlt el a kancellárjelölti küzdelem a két társelnök, Robert Habeck és Annalena Baerbock között. Pár órával a CDU szavazása előtt, április 19-én délben döntöttek a saját kancellárjelöltjükről, aki Baerbock lett – szemben a nagyon sokáig esélyesnek hitt Habeckkel.

Míg Robert Habeck Schleswig-Holstein tartományban miniszterelnök-helyettesként és agrárminiszterként korábban már szerzett kormányzati tapasztalatot, a 40 éves Baerbock a párton belül küzdötte fel magát egészen a kancellárjelölti posztig. Az ARD elemzése szerint viszont ez nem is biztos, hogy hátrányt jelent neki: a német közvéleményben nagy az igény a friss, új arcokra, ráadásul

Baerbock jobban meg tudja szólítani azokat a polgári szavazókat, akik az elmúlt években a CDU-CSU felől inkább a Zöldek felé hajlottak – a női szavazatokról nem is beszélve.

Baerbock a megválasztása után arról beszélt, „mélyen meg vagyok győződve arról, hogy ennek az országnak egy új kezdetre van szüksége”, ezen belül pedig prioritásnak számít a klímavédelem. Habeck természetesen gratulált a párttársának, azonban azt is hozzátette, hogy a választás volt a „legfájdalmasabb nap” politikai pályafutásában, hiszen „egész életében arra vágyott, hogy kancellárként szolgálja Németországot”.

Bár a német sajtóban több helyen már Baerbock–Laschet párharcáról írnak, továbbra is versenyben van egy harmadik kancellárjelölt, Olaf Scholz is. A nagykoalíciós kormány pénzügyminiszterét és alkancellárját még tavaly augusztusban jelölték a szociáldemokraták – elsőként a német parlamenti pártok közül.

A zöldhullámra ráfeküdve Scholz is a klímavédelemmel kampányol, és már 2045-re klímasemlegessé tenné Németországot – azonban egyelőre úgy tűnik, hogy a három jelölt versenyében neki lenne a legkevesebb esélye. Míg az SPD egészen a 2019-es európai parlamenti választásokig a CDU legtermészetesebb váltópártjának számított, de az utóbbi években jócskán beelőzték őket a Zöldek – olyannyira, hogy a Forsa május eleji felmérése szerint kétszer annyian támogatják Baerbock pártját, mint Scholzékat.

Fekete, piros, sárga, zöld

Nagy szerepe lehetett az SPD-s szavazótábor lemorzsolódásában az elmúlt tíz év alatt nemcsak a Zöldek erősödésének, de a nagykoalíciós kormányzásnak is: 2005 óta egy négyéves ciklus kivételével folyamatosan együtt kormányozta az SPD és a CDU-CSU szövetsége Németországot. Azonban míg az első nagykoalíció idején még 73 százalékos többsége volt a Bundestagban a három pártnak, 2017-re ez 56 százalékra zsugorodott – az elmúlt hónapok kutatásai alapján pedig a német politika gránitszilárdságú tömbjeinek számító két néppártnak nem lenne meg a többsége a nagykoalíciós kormányzás folytatásához.

2017-ben Merkel eleve nem a szociáldemokratákkal kereste a koalíció lehetőségét, hanem a zöldekkel és a liberálisokkal. A pártok színei alapján Jamaica-koalíciónak nevezett hármas szövetség viszont a két kisebbik partner programbéli ellentétei miatt mégsem jött össze, a hónapokig tartó tárgyalássorozat bukása után pedig Merkel visszafordult a szocdemekhez – akik a választás után ugyan kizárták, hogy újra koalícióra lépjenek a kereszténydemokratákkal, de végül mégis a folytatás mellett döntöttek.

Természetesen a kancellár személye attól függ leginkább, milyen koalíció jöhet létre, négy hónap alatt pedig még sokat változhat a helyzet.

A Forsa kutatása szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat, Scholznak szinte semmi esélye nem lenne arra, hogy a német kormányt vezesse – de Laschetnak sem lenne könnyű dolga, hiszen a négy lehetséges koalíciós felállásból háromban a Zöldek lennének a legnagyobb erő. Egyedül egy CDU-CSU–SPD–FDP felállásban maradnának a kereszténydemokraták egy lehetséges koalíció élén – a Zöldek viszont alkothatnak koalíciót az uniópártokkal, egy másikat a szocdemekkel és a liberálisokkal, sőt, egy baloldali koalíciót is az SPD-vel és a radikális baloldali Linkével (Baloldal).

A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párttal (AfD) egyelőre minden más parlamenti erő kizárja a közös kormányzás lehetőségét. Sőt, ha a Zöldek belemennének egy koalícióba a Linkével, akkor az FDP támogatására sem számíthat Baerbock, mondta a liberálisok pártelnöke. Bár az FDP-t és a Zöldeket még Merkel is megpróbálta összehozni, sok jobboldali szavazó fordul a gyengélkedő CDU és az erősödő Zöldek helyett a liberálisokhoz – például a Cápák között című showműsor német változatának (Höhle der Löwen) egyik befektetője, Georg Kofler is. Az FDP-párti „cápa” 750 ezer euróval tolta meg a liberálisok kampányát, hogy „megakadályozza a Zöldek kormányzati szereplését”, szerinte ugyanis Baerbockék csak „zöld bundába bújt vörös farkasok”.

Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter, az SPD kancellárjelöltje, élő adásban beszél az SPD központjában – Fotó: Matthias Balk / DPA / AFP

A CDU nem nézi ölbe tett kézzel a népszerűségvesztését

Már csak öt hónap van hátra tehát a Bundestag-választásokig, és bár a mostani adatok alapján a CDU ősszel akár történelme legsúlyosabb vereségét is elszenvedheti, és 16 év után ki is eshetnek a szövetségi kormányból, a nyári kampány alatt még bőven változhat a belpolitikai helyzet. Egyrészt a CDU sem nézi ölbe tett kézzel a népszerűségvesztést: Laschet leigazolta kampánycsapatába januári riválisát, Friedrich Merzet, aki mindenben támogatásáról biztosította a pártelnököt, sőt, szerinte akár újra 35 százalék fölé is növelhetik az uniópártok támogatottságát őszre.

Azonban a CDU tábora már jóval bizonytalanabb: a párt támogatóinak egyharmada nem tartaná elképzelhetetlennek egy kutatás szerint, hogy még a szeptemberi választások előtt lecseréljék Laschetet egy másik jelöltre – esélyt adva ezzel arra, hogy Markus Söder a bezárt ajtó helyett az ablakon keresztül ugorjon be a berlini kormányba.

A kormánypártok – és ezzel Laschet – támogatottságát növelheti, hogy várhatóan nyárra Németországban is feloldják a járványügyi korlátozások többségét. A lezárások végeláthatatlan folytatása, és az oltási program relatív lassúsága ugyanis jócskán megtörte a kormány népszerűségét – hiába volt még tavaly tavasszal Németország „éltanuló” a koronavírus-járvány kezelésében.

Az elmúlt hetekben folyamatosan csökkent a halálozások és a koronavírusos esetek száma, ezzel párhuzamosan pedig egyre többen kaptak már a vírus elleni oltóanyagokból. A Deutsche Welle beszámolója szerint a lakosság 28 százaléka kapta már meg az első dózist, míg 8 százalékukat már mindkét adaggal beoltották. A kancellári hivatal vezetője, Helge Braun szerdán azt ígérte, július végéig mindenki megkaphatja az oltást, aki kéri. Ráadásul a bajor tartományi kormány 2,5 milliós előrendelése mellett április végén a szövetségi kormány is jelezte, hogy 30 millió dózist rendelne az orosz Szputnyik V-vakcinából – amennyiben az Európai Gyógyszerügynökség is engedélyezi az oltóanyagot.

A szeptemberi szövetségi választás előtt még egy tartományi szavazás lesz egy hónap múlva Szász-Anhaltban, ahol a CDU egyelőre stabilan az élen áll az AfD-vel szemben. Ha képes lesz biztos eredménnyel megnyerni újra a kereszténydemokrata bástyának számító tartományt júniusban a CDU, az megsegítheti az országos kampányban is – azonban a közvélemény-kutatások alapján a legnagyobb előretörést itt is a Zöldek érhetik el.