Történelmi vereséget szenvedett Angela Merkel pártja a német tartományi választásokon

Még a vártnál is gyengébben szerepelt Angela Merkel német kancellár kormánypártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a vasárnapi tartományi választásokon Németországban, legalábbis az előzetes felmérések szerint. Az exit poll adatok alapján Baden-Württembergben a Zöldek, Rajna-vidék-Pfalzban a szociáldemokrata SPD nyerte a választást – ezzel mindkét párt megvédte az öt évvel ezelőtti győzelmét, sőt, a Zöldek még egy kicsit javítottak is a 2016-os eredményükön.

Frissítés 01:15: hétfőre virradóra megérkezett a végeredmény is mindkét tartományból, ezek csak pár tizedszázalékban különböznek a vasárnap esti becslésektől – az adatokat viszont mind a szövegben, mind a grafikonon frissítettük.

A korábban a kereszténydemokraták legstabilabb bástyájának számító Baden-Württembergben az eddigi leggyengébb eredményét érte el a CDU 24,1 százalékkal, rajtuk és a Zöldeken kívül bejutott a tartományi parlamentbe az SPD, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) is.

Rajna-vidék-Pfalzban szintén történelmi vereséget szenvedtek a kereszténydemokraták, itt a szavazatok 27,7 százalékát szerezték meg a hétfő hajnali végeredmény szerint. A szociáldemokraták 35,7 százalékkal nyerték meg a tartományt, a két nagy párt mellett pedig itt is bejutottak a Zöldek, az AfD és az FDP – valamint a Szabad Választók pártja is 5,4 százalékkal. A volt keletnémet kommunista utódpártból alakult Baloldal (Die Linke) egyik tartományi parlamentbe sem jutott be.

A levélszavazatok nagy száma miatt sokáig nem lehetett tudni, hány százalékos feldolgozottságnál állnak az adatok – az urnazárás után közzétett exit poll adatok alapján készült becslésekre viszont minden szereplő reagált már vasárnap este.

Katasztrofális, keserű, gyönyörű, szuper

Ez nem egy jó este a CDU számára – reagált a kereszténydemokraták főtitkára, Paul Ziemiak, ez pedig szerinte nemcsak a párt körül megjelenő korrupciós vádakkal és a koronavírus-járvány miatti népszerűségvesztéssel függ össze, de a regnáló zöld és szociáldemokrata tartományi vezetés népszerűségével is. Susanne Eisenmann, a baden-württembergi CDU vezetője szerint az eredményük „csalódást keltő és katasztrofális”, a Rajna-vidéki kereszténydemokraták részéről pedig Christian Baldauf úgy nyilatkozott, „ez egy keserű este számunkra”.

Velük ellentétben a Zöldek elnöke, Robert Habeck szerint a vasárnapi eredmény „egy szuper választási év szuper kezdete”. Idén ugyanis más tartományi választások mellett ősszel országos parlamenti választást is tartanak Németországban, ezen pedig eldől, ki lesz a leköszönő Angela Merkel kancellár utódja.

Baden-Württemberg zöld miniszterelnöke, Winfried Kretschmann „nagy hálával és alázattal” fogadta a választás eredményét, írja az MTI tudósítása. A tartományban eddig a CDU-val együtt kormányoztak a Zöldek, Kretschmann viszont vasárnap este azt mondta, más pártokkal is el tudna képzelni egy koalíciós kormányzást – az AfD kivételével. A végeredmény alapján egy Zöld-SPD koalíció csak kisebbségben tudna kormányozni, viszont egy „lámpakoalíciónak” – a piros SPD, a sárga FDP és a Zöldek színei alapján – nagyon kényelmes többsége lenne a tartományi parlamentben.

Egy ilyen „lámpakoalíciót” vezet öt éve Malu Dreyer, Rajna-vidék-Pfalz szociáldemokrata miniszterelnöke is, aki szerint „egyszerűen gyönyörű, hogy ennyire az élen állunk”, és tovább folytatná a tartomány vezetését a Zöldekkel és a liberálisokkal. Olaf Scholz, a szociáldemokraták kancellárjelöltje szintén jókedvűen nyilatkozott az urnazárás után: szerinte „sok minden lehetséges”, még akár az is, hogy a CDU-CSU nélkül alakuljon új kormány a szeptemberi országos választások után, ennek pedig örömmel állna az élére: „Kancellár leszek!”

Egyre nehezebb helyzetben a CDU elnöke

Az, hogy a jobbközép uniópártok kit jelölnének a kancellári posztra, még egyáltalán nem egyértelmű: ahogy arról már korábban beszámoltunk, alapvetően a CDU januárban megválasztott pártelnöke, Armin Laschet a legesélyesebb a jelöltségre. Ebbe viszont még beleszólhat a CSU elnöke, Markus Söder is – aki a felmérések szerint országosan népszerűbb Laschetnél.

Várhatóan „húsvét és pünkösd között” dőlhet el a kancellárjelöltség kérdése, ezt vasárnap este megerősítette Paul Ziemiak CDU-főtitkár is. A tartományi választások eredménye alapján pedig az amúgy is nehéz helyzetben lévő Armin Laschet pártelnök még gyengébb pozícióba került Markus Söderrel szemben.

Bár Laschet mögött egyelőre kiáll a CDU pártelitje is, az egyáltalán nem biztos az ARD szerint, hogy mindvégig ki is fognak tartani mellette.

A pártelnök helyzetén nem segít a koronavírus-járvány alakulása sem: Németország az egykori „példás jó tanulóból” mostanra problémás diák lett a járványkezelés szempontjából. Míg pár hónapja mindenhol a német modellt dicsérték világszerte, most már nagyon más a helyzet: túl kevés a maszk, túl bonyolult az oltási program, és túl későn jönnek a tesztelések.

Botrány botrány hátán

Sőt, pár napja kiderült, hogy több kereszténydemokrata képviselő is seftelt a maszkbeszerzésekkel: míg a CSU-s Georg Nüßlein 660 ezer eurós (átszámítva több mint 242 millió forintos) jutalékot tehetett zsebre a koronavírus elleni védelmi eszközök beszerzéséért, a CDU-s Nikolas Löbel 250 ezer eurót (azaz kb. 92 millió forintot) kapott egy maszküzletért.

Azóta mindketten lemondtak képviselőségükről és távoztak a pártjukból, ahogyan csütörtökön egy harmadik frakciótársuk, Mark Hauptmann is – ő viszont egy másik, Azerbajdzsánnal összefüggő korrupciógyanús botrány miatt távozott a posztjáról. Másnap, pénteken a Spiegel írt arról, hogy nemcsak ő, de több konzervatív képviselő is igen szoros kapcsolatot ápol az azeri kormánnyal.

Közülük ketten, Axel Fischer és Karin Strenz is Baku érdekeit képviselhették a német politikában, amiért cserébe különböző pénzösszegeket kaphattak az azeri elnök, Ilham Aliyev kormányától. Bár mindkét képviselő ellen eljárás indult, Fischer és Strenz is tagjai maradtak a CDU-CSU-frakciónak, írja a Deutschlandfunk. Thomas Bareiß pedig a berlini gazdasági minisztérium államtitkáraként lobbizott ki Azerbajdzsán számára 150 lélegeztetőgépet az RND híre szerint.