A skóciai parlamenti választás eredményére irányul majd a legnagyobb figyelem a csütörtökön az Egyesült Királyságban megtartott szavazások közül, utána ugyanis az eddiginél is jobban felerősödhetnek az újabb függetlenségi népszavazást követelő hangok. Boris Johnson brit kormányfő ilyenről hallani sem akar, és a skót vezetés lehetőségei behatároltak, de a brexit után az északír feszültségek mellett ez a kérdés is elhúzódó válságot hozhat.
Szintén a parlamentről döntenek Walesben, míg Angliában helyi tanácsok összetételéről szavaznak. Több városban, köztük Londonban pedig polgármester-választást tartanak, miután számos, 2020-ban a koronavírus-járvány miatt elhalasztott választást is most, egyben rendeztek meg. Az eredmények ezúttal több esetben csak hétvégére lesznek meg.
Egyszer már szavaztak, de újból akarnának
Az 1999-ben felállított skót parlamentbe 129 képviselőt választanak, ők a skót kormánnyal együtt azokban az ügyekben járnak el, amikben a londoni törvényhozás átengedte a hatásköröket, ilyenek például az oktatás és az egészségügy. A skót függetlenség kérdése azóta került igazán előtérbe, hogy a nacionalista Skót Nemzeti Párt (SNP) 2007-ben még szűk többséggel kormányra került, majd pedig 2011-ben nagyot nyert a következő választáson. David Cameron akkori konzervatív brit miniszterelnök hozzájárulását adta egy függetlenségi népszavazás megtartásához, amin ő maga a bennmaradásért kampányolt, és végül 55-45-re győztek az egység hívei.
Az SNP évek óta azt hangoztatja, hogy egy újabb referendumot akar kiírni, amiről azonban Boris Johnon kormányfő számtalanszor elmondta, hogy nem fogja engedélyezni. Johnson visszatérő érve, hogy Nicola Sturgeon skót miniszterelnök és elődje, Alex Salmond személyesen ígérték meg a 2014-es függetlenségi referendum előtt, hogy az akkori népszavazás egy teljes nemzedéknyi időre szólt.
Erre az SNP rendre azzal kontrázik, hogy a 2016-os brexitnépszavazás, majd pedig a britek kilépése az Európai Unióból mindent megváltoztatott, és alapjaiban új helyzetet hozott. Miközben szűk többséggel, 51,89 százalék a kilépés mellett döntött országos szinten, a skótok 62 százaléka a maradásra szavazott, és a nacionalisták szerint akaratuk ellenére rángatták ki őket az EU-ból. A helyzet fonákjára jellemző, hogy 2014-ben a toryk többek között pont azzal érveltek a bennmaradás mellett Skóciában, hogy ezzel garantáltan EU-s állampolgárok maradnak.
A skót halászokat is megviselő brexit hatásairól itt írtunk részletesebben. Skóciában most 63 százalék támogatná a visszatérést az EU-ba, az SNP szerint pedig ehhez a függetlenségen keresztül vezet az út. A kérdés azonban továbbra is erősen megosztja a skótokat: tavaly év közben hónapokon át 49-41-re is vezettek az elszakadáspártiak a Politico összesítése szerint, de most éppen megint 47-45-re a maradás hívei vannak többségben, a bizonytalanok aránya pedig stabilan 8-9 százalék körül alakul.
Az SNP magasan vezet
Az SNP a 2016-os skót választásokon ugyan elveszítette a többségét, de kisebbségben folytatta a kormányzást, és a mostani szavazáson is csak az tűnik kérdésnek, hogy pontosan milyen eredménnyel végeznek az élen. Szavazni magyar idő szerint este 11-ig lehet, de a járványhelyzet miatt végeredmény csak szombatra várható.
„Ez a legfontosabb választás a skót parlament történetében” – jelentette ki a BBC szerint Nicola Sturgeon miniszterelnök. A választási kampány azért nem csak a függetlenségi népszavazásról szólt, és az SNP is azt ígérte, hogy a legfontosabb feladata az lenne, hogy kivezesse Skóciát a járvány okozta válságból. A skót parlamenti pártok közül a zöldek is támogatják a függetlenségi népszavazás kiírását, míg a konzervatívok, a Labour és a liberális demokraták ellenzik, és mind a talpra állásra koncentrálnának.
A koronavírus-járvány kezelésében sokan elismerték tavaly Sturgeon munkáját, és egyesekben ez is erősíthette azt az érvelést, hogy elszakadva is boldogulnának. Sturgeonról 52 százaléknak van kedvező véleménye, míg a helyi konzervatívok és munkáspártiak vezetőiről csak 16 és 21 százaléknak.
Az egyéni körzetek mellett hét regionális listán szavaznak még a 16 feletti választók a pártokra, amik aztán az egyéni eredményeik súlyozásával kapnak listás képviselői helyeket is. Az SNP mindkét összesítésben nagy különbséggel vezet a Londonban kormányzó konzervatívok és a korábban Skóciában hagyományosan erős Munkáspárt előtt.
Ez csak az újabb viták nyitánya lesz
Abban minden előzetes elemzés egyetért, hogy az SNP megnyeri a választást, viszont az kérdés, hogy pontosan mennyi képviselőjük lesz az eddigi 61-hez képest. A YouGov hétfős többséget jósolt, az Ipsos MORI szerint nem lehet előre megmondani, sikerül-e többséget szereznie az SNP-nek, a ComRes szerint pedig hat képviselői hellyel alatta maradhatnak, írja a Reuters. .
Ha megszerzik a képviselői helyek többségét, akkor Sturgeon azt ígérte, hogy 2023 végéig, vagyis a ciklus első felében akarnák megtartani az újabb népszavazást a függetlenedésről. Közben a legtöbben úgy vélik, hogy az SNP azt is felhatalmazásként értékelné majd, ha az eddigi ciklushoz hasonlóan összesen kerülnének többségbe a függetlenségpárti erők, márpedig a zöldek erősödése is várható.
Sturgeon korábban kijelentette, ha a skótok megadják neki a felhatalmazást a voksoláson, akkor abba Londonnak sem lehet beleszólása. „Ez a demokrácia. Ez nem arról szól, mit akarok én, vagy mit akar Boris Johnson” – mondta. A függetlenségpártiak szerint a referendum megtagadására sem morális, sem demokratikus jogalapja nem lenne a londoni kormánynak.
A Johnson által eddig is hangoztatott érveken túl az ellenzők biztosan kiemelik, ha nem sikerül egyedül többséget szereznie az SNP-nek, de az is előkerülhet, hogy az összes skót szavazó kevesebb mint fele szavazott-e a függetlenségi pártokra. Sturgeon már a 2019-es brit választási eredménnyel is példálózott, amikor a londoni parlamentben a Skóciának fenntartott helyek nagy többségét megszerezte az SNP. Azonban az már akkor is felmerült az ellenérvek között, hogy a képviselői helyek négyötödét a szavazatok 45 százalékával szerezték meg, az összes skótnak pedig kevesebb mint a harmada voksolt az SNP-re a távolmaradókat is figyelembe véve.
Sturgeon többször is jelezte, hogy a jogilag járható úton akarja megtartani a népszavazást – elkerülve azt, ami a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás után történt –, és így semmilyen kérdés ne merülhessen fel az érvényességével szemben sem az Egyesült Királyságban, sem pedig az EU-ban, amihez egy kilépés esetén csatlakozni szeretnének (ami önmagában sem lenne egy egyszerű kérdés). Azonban nem kizárt, hogy beadnák a saját referendumról szóló törvényjavaslatukat a skót parlamentben, Sturgeon azt is bedobta a választás előtt, hogy lényegében azt várná a londoni kormánytól, hogy támadja meg a tervet a bíróságon. Ebben az esetben pedig a brit legfelsőbb bíróság elé kerülhetne a kérdés.
Ez azonban továbbra sem garantálna semmit, és Aileen McHarg, a Durhami Egyetem jogászprofesszora szerint Johnson kormánya akár azt is megteheti, hogy a köztes időben további törvénymódosítással hangsúlyozza, hogy egy ilyen referendum a skót parlament hatáskörén kívül esik. Johnson a brexit után azt ígérte, hogy kiáll az egység mellett, és van olyan elemző, aki szerint a 2019-es választási eredmények alapján is kitarthat a konfrontáció mellett egy SNP-vezette skót kormánnyal szemben, miközben a következő országos választást csak 2024-ben tartják.
A másik oldalról a skót függetlenségpártiak is számolhatnak azzal, hogy ha Johnson újra és újra elutasítja a referendum megtartásának lehetőségét, azzal megszilárdíthatja több szavazójuk eltökéltségét. Olyan vélemény is felmerült, hogy kétharmados többséggel feloszlathatja magát a skót parlament, és kiírhatnának egy választást kifejezetten a függetlenség kérdésére kihegyezve, de ilyen forgatókönyvbe biztosan nem mennének bele a pártok a járványhelyzetben, és ennek sem lenne jogilag kötelező ereje.
A függetlenségpártiakon belül is vannak különbségek
Közben viszont a függetlenségpárti tábor sem egységes, főleg nem ennyi idő után, ez pedig akár a csütörtöki választás eredményeiben is megmutatkozhat. A 2014-es népszavazás idején még skót miniszterelnök, azóta azonban nemcsak a posztjáról lemondott, de az SNP-ből is távozó Alex Salmond ugyanis Alba Párt néven egy új mozgalmat hozott létre (ahogy egyébként új maradáspárti erők is megjelentek a csütörtöki szavazás előtt).
Habár korábban még Salmond is azt a megfontolt irányt képviselte, amit most Sturgeon, a Foreign Policy szerint mostani visszatérésekor már pont azokat akarja lehalászni a Skót Nemzeti Párt szavazói közül, akiknek elegük van a várakozásból. Több SNP-s politikus is átlépett az Albába, amit egy áprilisi felmérésben 6 százalékra is jósoltak, más pollok alapján 2-3 helyet szerezhetnek, az a kérdés, hogy a regionális felosztásban hogyan szerepelnek, miközben Salmondnak magas a személyes elutasítottsága.
Sturgeonnal akkor kerültek végleg szembe egymással, miután Salmonddal szemben szexuális zaklatásokról szóló botrány robbant ki, aminek az elterjedését a korábbi SNP-s vezető a mostani kormányfőhöz és köreihez kötötte. Salmondot tavaly 13 vádpont alól mentették fel, Sturgeon szerepét pedig egy független vizsgálat tisztázta márciusban, miután korábbi főnöke azzal vádolta, hogy félrevezette a parlamentet, habár egy felmérésben 40 százalék úgy vélte, hogy nem volt teljesen őszinte az ügyben.
A Johnson és Sturgeon közötti pingpongból álló függetlenségpárti vitát így a következő időszakban az is alakíthatja, hogy sikerül-e Salmondéknak bejutniuk most a törvényhozásba. A többi párt mindenesetre az előzetes felmérések szerint nem tudott profitálni a függetlenségpártiakon belüli feszültségből, a helyi toryk ráadásul egy meglehetősen fura helyzetbe kerültek: miközben Johnson kikötötte, hogy nem fog engedni semmilyen népszavazási kísérletet, a skót konzervatívok az egységpártiakat azzal győzködték, hogy az SNP-re szavazni a referendumhoz vezethet.
Londonban nem várható meglepetés
Az is számíthat majd az eredményben, de várhatóan nem annyira Skóciában, hanem az angliai szavazásokon, hogy Boris Johnson a sikeres oltási program és az április 12-én megkezdett enyhítések ellenére is magyarázkodásokra kényszerült múlt héten. Egyrészt azzal vádolták, hogy korábban azt mondta, halomban állhatnak a holttestek, akkor sem vezet be újabb lezárásokat, másrészt hivatalosan is vizsgálják, hogyan fizette a Downing Street-i rezidenciája felújítási költségeit, miután egykori főtanácsadója, Dominic Cummings azzal állt elő, hogy a konzervatívok adományozóitól kapott titkos kifizetéseket használta fel. Johnson tagadta, hogy ilyet mondott volna, a felújítást pedig szerinte szabályosan finanszírozták. Az ügyek azonban még nem értek véget, és érződnek a népszerűségén.
Londonban a munkáspárti Sadiq Khan újrázhat polgármesterként, a YouGov felmérése szerint több mint 10 százalékos előnyben van konzervatív kihívójával, Shaun Bailey-vel szemben. Viszont a Keir Starmer vezette Labour is aggódhatott csütörtök előtt, mert egy időközin egy munkáspárti hely a tét a londoni alsóházban, és sokan figyelik, hogy kitart-e a 2019-es konzervatív előretörés a Munkáspárt angliai bástyáiban. Lesz, ahol gyorsabban haladhatnak a számolással, de a járvány miatt számos eredmény várhatóan csak pénteken napközben, és hétvégén derül majd ki.
