Németországban a kismamák kontaktjai, máshol a dohányosok kapnak hamarabb oltást

Miután a vakcinagyártók nem tudnak egyből mindenkinek elegendő dózist legyártani, ezért a kormányok világszerte oltási sorrendeket határoztak meg, amelyek alapján bizonyos korú vagy foglalkozású emberek elsőbbséget élveznek. Az idősek priorizálása általános trend, de még ebben is van kivétel, ahogy más eltérések is előfordulnak. Ezekből veszünk most sorra néhányat cikkünkben: Indonéziában kifejezetten a fiatalabbakat vették előre, Németországban az oktatásban dolgozókat és a kismamák környezetében élőket oltják hamarabb, Franciaországban viszont a tűzoltók kapnak elsőbbséget.

A legtöbb esetben a frontvonalban dolgozók és a különösen veszélyeztetett csoportok védelme az elsődleges, így pedig már alacsonyabb átoltottság mellett is csökkenhet a kórházakra nehezedő nyomás. Végső soron viszont mindenhol a nyájimmunitás mielőbbi elérése a cél, hogy a kockázatmentesebb nyitással aztán segíteni lehessen a takaréklángon lévő gazdaságoknak. A mostani koronavírus-járvány fertőzőképessége mellett 60 százalék körül van a nyájimmunitási küszöb, de az új, gyorsabban terjedő variánsokkal ez is magasabbra kerülhet, miközben akkor csökkenhet az újabb mutációk megjelenésének gyakorisága, ha minél többen be vannak oltva.

Az Our World in data szerint a világon legjobban eddig Izrael áll, ahol a lakosság 72,58 százaléka már legalább egy dózist kapott koronavírus elleni oltásból. Nem sokkal lemaradva halad utánuk kb. 52,69 százalékkal a Seychelles-szigetek és 50,61 százalékkal az Egyesült Arab Emírségek. A negyedik helyen pedig az Egyesült Királyság áll a lakosság 22,23 százalékával.

Közös pontok

Az egyes országokban jellemzően a helyi egészségügyi hatóság ajánlásai szolgálnak az oltási sorrend alapjául. Az Egyesült Államokban azonban a szövetségi Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) útmutatója például nem kötelező érvényű, ott tagállamonként is változik az eljárásrend. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi központ decemberi jelentése szerint az EU-s tagállamok kormányai több szempont alapján állítják össze az oltási program sorrendjét: figyelembe veszik az eddigi járványtani adatokat, de fontos szempontnak számítanak még a vírusról készült matematikai modellek, illetve a különböző vakcinák jellemzői is.

Fontos tényező például, hogy az EU-ban rendelkezésre álló oltások közül a három vakcinából, a Modernáéból, Pfizer-BioNTechéből és az Oxford-AstraZenecáéból két dózis kell a védelemhez. Ha tehát 2 millió dózis érkezik, azzal értelemszerűen csak 1 millió embert lehet beoltani. Ezek közül ráadásul van olyan vakcina, a Pfizeré, amely csak -70 fokon tárolható és szállítható, amely logisztikailag is megnehezíti az programok lebonyolítását.

Az európai oltási tervek szinte mindegyikében közös, hogy elsőbbséget élveznek a 60-65 év felettiek, de a legtöbb országban, például az Egyesült Királyságban, illetve Spanyolországban és Franciaországban az idősotthonok lakói és dolgozói mindenkinél előbb kaphatnak oltást, kortól függetlenül. A kiemelt prioritást élvező csoportokba tartoznak még a frontvonalban lévő egészségügyi dolgozók, és a súlyos alapbetegséggel küzdők is.

Magyarországon az egészségügyben dolgozókkal kezdték a programot, majd január elején elkezdődött a szociális otthonok lakóinak és dolgozóinak oltása. Február elején a háziorvosoknál és oltópontokon elkezdték oltani a legidősebbeket is, és indul a nem krónikus beteg idősek oltása az orosz Szputnyik V vakcinával is. A 18–60 év közötti krónikus betegeket pedig az AstraZeneca oltóanyaggal kezdik el oltani. A magyar oltási programról részletesebben ebben a cikkünkben olvashatnak.

Egyesült Királyság: inkább mindenki kapjon egy oltást, minthogy feleannyian kettőt

Az Egyesült Királyság a világon elsőként, december 8-án engedélyezte a koronavírus elleni oltást. A britek összesen kilenc elsőbbségi csoportot különböztetnek meg. A brit kormány először a szociális otthonok lakóit és dolgozóit, majd a legidősebb állampolgárait és a koronavírusnak közvetlenül kitett egészségügyi dolgozókat oltatta be – írja a BBC. A 65-69 éves brit állampolgárok a tervek szerint február vége felé juthatnak hozzá az oltásokhoz, őket pedig a 16-64 közötti korosztály követi majd, azonban csak azok, akik az alapbetegségük miatt veszélyeztetett kategóriába esnek. Ami a többi, nem veszélyeztetett társadalmi csoportot illeti, az 50 év alatti, krónikus betegséggel nem küzdők tavaszig nem nagyon fognak sorra kerülni. Az 50 éves korosztály beoltatása után a brit kormány már úgy számol, hogy a halálos kimenetelű koronavírusos esetek 90-99 százalékát sikerül megelőzni.

A BBC szerint egyelőre nem állítottak fel sorrendet az olyan, vírusnak kitett foglalkozások képviselői között, mint például a tanárok, élelmiszerüzletek dolgozói vagy a rendőrök, ez viszont nem jelenti azt, hogy ez a későbbiekben ne történne meg. Gavin Williamson oktatásügyi miniszter nemrég azt mondta: szeretné, ha az iskolákban dolgozók előnyt élveznének a következő oltási szakaszban, ahogy a rendőrök és tűzoltók is előre kerülhetnek.

A britek néhány szokatlan változtatást is eszközöltek az oltási sorrenden és módon, azért, hogy felpörgessék annak ütemét. Úgy döntöttek, hogy a vakcinák első dózisát fogják fontosabbnak tekinteni, tehát

inkább mindenki kapja meg az első, korlátozott védelmet jelentő adagot az oltásból, minthogy fele annyi ember legyen beoltva kétszer, „bombabiztosan”.

A britek emellett kitolták a két oltás közötti időt is, a Pfizer vakcinájának esetében az eredetileg javasolt két hétről 12 hétre. Ehhez hasonlóan jár el Dánia is, ott hat hétre tolták ki a két dózis közötti időt. Ez a két intézkedés a Pfizer-BioNTech szerint azért is problémás, mivel nincs arra bizonyíték, hogy az első dózis védelme – ami a vállalatok eredeti közlése szerint 52 százalék körül lehet, az oltási programjuk eredményeit vizsgáló izraeli kutatók szerint ugyanakkor az első dózis csak 33 százalék körüli védelmet jelent – kitart az eltolt második dózis beadásáig, amely után egy héttel már 95 százalékos a védelem.

Az Európai Gyógyszerügynökség ezt annyiban árnyalta még januárban, hogy a vakcina hatásosságának vizsgálata során 19 és 42 nap közötti intervallum volt a két adag között, azaz az ő értelmezésükben csak a 42 napon túli intervallum számít eltérésnek a forgalomba hozatali engedélyhez képest. Ettől függetlenül ők sem ajánlják a két dózis közötti nagyobb szünetet.

Németországban a kismamák kontaktjai is előre kerültek

Németország is büszke lehet magára vakcinaügyben, tekintve, hogy egy török származású német házaspár innovációjára is épület fel a Pfizer-BioNTech oltóanyaga, amit a németek kétharmada be is adatna magának. A német kormány három elsőbbséget élvező csoportot különböztet meg: legveszélyeztetettebb, fokozottan veszélyeztetett és veszélyeztetett kategóriákat. Először a 80 évnél idősebb lakosok, a kiemelt kockázatnak kitett gondozók és kórházi dolgozók, illetve a súlyos betegségben szenvedőket ápolók kapták meg a koronavírus elleni oltást. Utánuk következnek a veszélyeztetett kategóriában lévő 70 évnél idősebbek, a demenciában szenvedők, az értelmi fogyatékossággal élők és a Down-szindrómások, illetve a szervátültetésen átesettek.

A veszélyeztetett csoportba tartoznak még a várandós anyák kontaktjai.

A várandósok számára ugyanis nem biztos, hogy biztonságos az oltás, ezért a körülöttük élőket oltják, csökkentve a kismamák környezetében a kockázatot. Illetve veszélyeztetettek még a járóbeteg-ellátásban és szociális otthonokban dolgozók, a tesztközpontok dolgozói, a rendőrök, illetve a menekülttáborokban és hajléktalanszállókon dolgozók.

Mindenkinél korábban oltják be még a 60 éven felülieket, a súlyosan túlsúlyos, 30-nál nagyobb testtömeg-indexű lakosokat, a krónikus vese- vagy májbetegségben szenvedőket, a HIV-fertőzötteket, valamint a cukorbetegségben, szívbetegségben vagy magas vérnyomásban szenvedőket. A rákos és asztmás betegek, valamint az autoimmun vagy reumatikus betegségben szenvedők is ide tartoznak. Hamarabb oltják az oktatásban dolgozókat, az adminisztrációban dolgozó közalkalmazottakat és a katasztrófavédelem munkatársait is.

Angela Merkel kancellár ugyanakkor jelezte, hogy az oltási terv megváltozhat attól függően, hogy a különböző vakcinákra ki, hogyan reagál. „Az oltás nem a megbecsülést jelenti, hanem a védelmet” – mondta Jens Spahn, szövetségi egészségügyi miniszter.

Szerbiában az újságírók előnyben

Európában Szerbia volt a harmadik ország, amely legkorábban belevágott az oltásba a britek és Svájc után. A szerbek Európában először engedélyezték a kínai Sinopharm használatát (amiből a magyar kormány ötmillió dózist rendel). Szerbiában jellemzően vezető politikusok kapták meg az első oltásokat: Ana Brnabić miniszterelnök kapta az első Pfizer-BioNTech-dózist, a Sinopharmmal pedig Zlatibor Lončar egészségügyi minisztert oltották be először, élő adásban. Rajta kívül a védelmi miniszter és több mint 700 katona kapta meg az oltóanyagot. Emellett az orosz Szputnyik V-vakcinát is használni fogják. Az országban is az otthonokban élő időseket oltják be legkorábban, mellettük elsők között kapnak majd oltást a tanárok és a rendőrök is.

Sok országtól eltérően elsőbbséget élveznek az újságírók és a médiában dolgozók is.

A médiamunkásoknak külön regisztrálniuk kell magukat egy speciális kormányzati portálon, ahol kiválaszthatják az oltás típusát. A legveszélyeztetettebb munkát végzők a riporterek, operatőrök, fotóriporterek vagy akik más egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve. Aleksandar Vučić szerb államfő szerint azért is fontos, hogy az újságírók be legyenek oltva, hogy munka közben ne veszélyeztessék a beszélgetőpartnereiket.

New Jersey-ben a dohányosokat is korábban oltják

Az Egyesült Államokban államonként változik az oltási tervek sorrendjének meghatározása, ám mind az amerikai egészségügyi hatóság (CDC) iránymutatásai alapján járnak el. New Jersey az egészségügyben dolgozókkal, az idősotthonok lakóival és dolgozóival, majd a rendvédelmi szervekkel és a katasztrófavédelemben dolgozókkal kezdte a sort. Az oltás február elejére jutott el a 65 évesnél idősebbekhez és a 16 év feletti, kockázatos betegséggel küzdőkhöz. Phil Murphy demokrata kormányzó február első hetében tette őket oltásra jogosulttá, csakhogy a máshol alkalmazottól eltérően

kockázatos egészségügyi állapotként jelölte meg a dohányzást is.

A New York Times szerint New Jersey mellett Mississippiben is engedélyezték az oltást a 65 évesnél fiatalabb dohányosok esetében. Ez ugyanis szerepel a CDC hivatalos útmutatójában, mint járvánnyal kapcsolatos rizikó. A napi egy doboz cigarettát 30 éven át elszívó dohányosok 2,25-szor nagyobb eséllyel kerülnek kórházba koronavírus-fertőzés miatt, és 1,89-szor nagyobb eséllyel halnak bele a betegségbe – állítják az eddigi adatok alapján, bár kétségtelen, hogy a számok nem lehetnek pontosak. Már csak azért sem, mert sok korábbi dohányost egyszerűen nem dohányosként regisztrálnak a kórházba kerültek közül, pedig az egészségügyi kockázat náluk is magasabb.

New Jersey-ben a dohányosok így viszont megelőzik például a tanárokat, akik több más amerikai államban hamarabb hozzájuthatnak a vakcinához. A döntésre mindjárt reagáltak is a közösségi médiában. Egyesek azzal viccelődnek, hogy holnaptól elkezdenek dohányozni, míg mások azon zúgolódnak, hogy a dohányzást „díjazzák”. „Megértem, ha valaki ezt nem találja méltányosnak, de akik dohányoznak, nagyobb eséllyel betegednek meg súlyosan, ha megfertőződnek a koronavírussal” – mondta a USA Todaynek a chicagói Northwestern Medicine egyik orvosa.

Az állam azonban ezek mellett más problémákkal is küzd: körülbelül harmad olyan gyorsan halad az oltás üteme, mint kellene. Az AP szerint heti 470 ezer dózist kellene beadni ahhoz, hogy fél év múlva a lakosság nagyjából 70 százaléka védve legyen a vírus ellen. Egyelőre azonban csak heti 100 ezer dózist adnak be. Közben viszont a dohányzóknak kedvező oltási program miatt New Jersey kénytelen lesz szembenézni az államok között megindult vakcinaturizmussal is.

Indonézia, ahol minden pont fordítva történik

Végül pedig következzen még egy ország, ahol eltér az oltási terv a megszokottól. 270 millió lakossal Indonézia a világ negyedik legnépesebb országa, és egyben a legfertőzöttebb ország Délkelet-Ázsiában. A gazdaságot féltve nem vezettek be szigorú korlátozásokat azon kívül, hogy a kormányhivatalok és iskolák már lassan egy éve zárva tartanak. Mindeközben a növekvő esetszám már kezdi komolyan megterhelni a kórházakat, így fontos lenne, hogy gyors ütemben oltsák be a lakosságot. Az ország éghajlata meleg, párás, ami megnehezíti a hűtést kívánó oltások szállítását és tárolását.

Indonéziában az első szakaszban beoltották az egészségügyben dolgozókat, utána azonban nem az időseknek, hanem a 18-59 éves munkavállalóknak adják be a vakcinát. A BBC-nek nyilatkozó Amin Soebandrio professzor, a kormány egyik tanácsadója szerint pont a munkába járókat kell előbb immunizálni, hiszen ők azok, akik este hazavihetik a vírust. Indonéziában ráadásul a legtöbb idős többgenerációs háztartásban él, így nem is lehet őket teljesen elkülöníteni.

„Azokat célozzuk meg, akik valószínűleg terjesztik a vírust”

– mondta Soebandrio, aki szerint ez a megközelítés jobban elősegíti majd a nyájimmunitás elérését az országban. Így történt meg az is, hogy míg az 59 éves elnököt, Joko Widotót elsőként oltották be, addig a 77 éves alelnök, Maruf Amin nem kapott vakcinát. A Washington Post szerint február végéig közel 1,5 millió embert szeretnének beoltani.

Azzal érvelnek, hogy a kormányzati adatok szerint a fertőzőttek négyötöde a dolgozó népesség köréből kerül ki. A BBC szerint emellett az is erősen belejátszhatott a sorrend felállításába, hogy az országban leginkább használt vakcinát, a kínai Sinovac által gyártott CoronaVacot nem tesztelték idősebb korosztályra. Indonézia szerint a Sinovac vakcinájának hatásossága 65,3 százalék, de a Brazíliában végzett klinikai vizsgálatokban csak 50,4 százalékos hatásosságot mutatott. Az egészségügyi minisztérium szerint az immunizálás második körében viszont megkezdik az idősek oltását a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca oltóanyagok felhasználásával.

Robert Read brit professzor szerint az indonéz megközelítés koránt sem veszélytelen, többek között azért, mert a vakcinákról még nem sikerült kideríteni, hogy a fertőzés átadását is megakadályozzák-e. Read szerint lehetséges, hogy ha 50 százalék fölött jár a beoltottság, az csökkenti majd az idősek körében is a fertőzöttséget, de ez még hónapokba telhet. Peter Collingon fertőző betegségekre specializálódott professzor viszont azt fűzte hozzá, érthető, hogy az adott ország igényeihez igazítják a terveket. Szerinte egy fejlődő országnak a dolgozó népességre kell koncentrálnia, hiszen „nem lehet azt mondani az embereknek, hogy maradjanak otthon és ne dolgozzanak”.