Továbbra sem jó ötlet direkt elkapni a koronavírust

2022. január 20. – 10:34

Továbbra sem jó ötlet direkt elkapni a koronavírust
Pozitív koronavírus-gyorsteszt – Fotó: Lilian Cazabet / Hans Lucas / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Bár az omikron általában enyhébb tünetekkel jár, még így is van rá esély, hogy az ember kórházba kerül miatta. Azt is fontos figyelembe venni, hogy egy esetleges tünetmentes fertőzéssel nemcsak a saját, hanem mások egészségét is kockára tesszük.

A járvány kezdete óta sokan hangoztatják, hogy nem kell félni a koronavírustól, mert csak egy kis megfázás, és különben is, ha az ember rendszeresen sportol és egészségesen táplálkozik, esetleg erősen hisz Istenben, tünetmentesen megússza. Azóta többször is bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. A mostanában szélsebesen terjedő omikron variánsról azonban kiderült, hogy általában enyhébb tüneteket okoz, ezért újra felmerült, hogy természetes fertőződéssel kéne elérni a nyájimmunitást. Amerikában, főleg oltásellenes körökben már egyenesen omikron-partikat rendeznek emberek, hogy elkapják a vírust.

Ezen a ponton érdemes megemlíteni az omikronról szóló Gyorstalpalónkat, amiben a legtöbb, a variánssal kapcsolatos kérdésére választ találhat.

2020 nyarán még kuriózumnak számított, ha valaki ismert egy fertőzöttet, mára viszont már inkább az a fura, ha valaki nem ismer olyat, aki elkapta a koronavírust. Ez napi közel 15 ezer új fertőzöttnél talán nem meglepő, főleg úgy, hogy a pozitív gyorsteszt után a PCR-t már nem elvégzők be se kerülnek a hivatalos statisztikába. A legnagyobb hazai magánlabor szerint január elején már az új fertőzések 90 százalékáért az omikron volt felelős, amiről tudjuk, hogy még a delta variánsnál is fertőzőbb – ami már alapban sokkal gyorsabban terjedt, mint a korábban ismert mutációk.

Tehát ha az ember senki másra nem gondol, csak saját magára, felmerülhet, hogy ha egyrészt úgyis esélyes, hogy elkapja, és nem is tűnik olyan vészesnek, akkor miért ne fertőződjön meg szándékosan? Mint amikor a szülők átvitték a gyerekeiket a bárányhimlős barátaikhoz, hogy átessenek a fertőzésen.

Szögezzük le: ez nagyon rossz ötlet és nagy felelőtlenség.

Például azért, mert a koronavírust még mindig nem ismerjük elég jól. Csak azért, mert átlagosan enyhébbnek tűnik az omikronos fertőzés, nem lehet tudni, hogy pontosan mennyire visel majd meg egy embert. Háromszor oltottaknál is előfordulhat láz, kimerültség, az oltatlanok számára pedig még veszélyesebb – arról nem is beszélve, hogy előfordulhat, hogy az ember nem is tudja magáról, hogy van egy olyan alapbetegsége, ami miatt súlyos egészségügyi kockázatot jelent számára a koronavírus-fertőzés.

Vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az omikron átlagosan ritkábban okoz súlyos tüneteket. Viszont már egy 2-3 napos láz sem túl nagy buli, a hosszú Covid omikron utáni kialakulásáról pedig még messze nincs elég adatunk. A koronavírus hónapokig, vagy akár még tovább húzódó tüneteiről itt olvashat többet.

A negyedik hullámot Magyarországon szorosan követte az ötödik, ezért január elején megkérdeztünk nyolc 25–50 év közötti fertőzöttet, hogy hogyan élték meg a fertőzést. Volt, aki csak enyhe náthára panaszkodott, de volt, akinek az ínye gyulladt be, más pedig nem tudott elaludni. Tehát a fertőzés mindenki számára egyedi lehet: kicsit olyan ez, mint amikor arról van szó, hogy a dohányzás vagy az alkohol mennyire növeli a rák kialakulásának esélyét. Nem mindenki nulláról indul, figyelembe kell venni sok genetikai, életmódbeli faktort is. Simán lehet, hogy az eredetileg kevésbé veszélyeztetett csoportba tartozó gyerekek is kerülhetnek lélegeztetőgépre.

Lélegeztetett beteget lát el egy ápoló a fővárosi Szent László Kórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. december 13-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Lélegeztetett beteget lát el egy ápoló a fővárosi Szent László Kórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. december 13-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a regisztrált fertőzés sokak számára azt jelentheti, hogy nem tudnak dolgozni, így még enyhe tünetek mellett is bevételkieséssel kell számolniuk.

Azt se tudni biztosan, hogy a természetes fertőződés milyen távon nyújt védelmet. A vakcinákról tudjuk, hogy dolgoznak: közvetlenül az oltás után sok antitest termelődik, bár ezek száma fokozatosan csökken, a sejtes immunitás viszont sokáig megmarad. Mindezt anélkül, hogy napokig lázasan fetrengtünk volna.

A megfertőződés is jár védelemmel, de nem úgy, mint a bárányhimlő esetében, nem alakul ki egész életen át tartó védettség. Jeffrey Townsend, a Yale Közegészségügyi Iskolájának biostatisztikusának mérései szerint három hónap és 5 év között véd a megfertőződés, az újrafertőződés előfordulásának mediánja 16 hónap körül van.

„A harmadik és 16. hónap között újra figyelni kell. Az óra újra elkezd ketyegni”

– mondta az NPR-nak.

Ne csak magunkra gondoljuk

Ez volt az a rész, ami csak az egyénre vonatkozik. De ugye a legtöbben – ahogy George Costanza a Seinfeldben többször is megemlíti – társadalomban élünk, ezért a tetteink másokra is hatással vannak. Mi történik, ha megfertőződünk a futótűzként terjedő omikron variánssal? Ha az ember tünetmentesen megússza, akkor jó eséllyel nem is tesztel, így nem is tudja, hogy fertőz. Eljár dolgozni, vásárolni, és eközben terjeszti a vírust – akár olyanokat is megfertőzve, akik egészségügyi okokból nem kaphattak oltást, vagy alapbetegség miatt veszélyeztetettnek számítanak.

„Míg ön talán direkt döntött úgy, hogy meg akar fertőződni, ezek az emberek nem biztos, hogy szintén így döntöttek. Ráerőlteti valakire a vírust, amivel súlyos megbetegedést, vagy akár a halálukat is okozhatja”

– mondta Bill Miller, az Ohio Állami Egyetem járványszakértője az NPR-nak.

Egy gyerekorvos a lapnak azt mondta, hogy egyre több gyerek kerül koronavírus-fertőzés miatt kialakult légúti betegségekkel (például tüdőgyulladás krupp) kórházba. Ahogy a gyorstalpalóban is írtuk, ugyan az omikron nem veszélyesebb a fiatalabb korosztályokra, de a gyors terjedése miatt egyre több az új eset. Így a nagy számok törvénye miatt a kórházi ápoltak száma is megugrik – bár szerencsére nem olyan ütemben, mint a fertőzötteké.

Ahogy korábban írtuk, hiába enyhébbek általában a tünetek, a nagy fertőzésszám miatt többen kerülnek kórházba, ami tovább terheli az amúgy sem ereje teljében lévő magyar egészségügyi ellátórendszert.

Egy másik veszélyforrás, hogy a természetes megfertőződés a mutáció lehetőségével is jár. A vírus bekerül a szervezetbe, elkezd szaporodni, és ahogy másolja saját magát, néha hibázik, ezért ismerhette meg az elmúlt hónapokban a világ egészen új környezetben a görög ABC betűit. Az oltások miatt viszont rövidebb ideig él a vírus az emberi szervezetben, így kisebb esélye van mutálódni. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk.

Hiába tűnhet úgy, hogy a domináns omikron variáns enyhébb tüneteket hoz magával, ez egyrészt relatív, másrészt a megfertőződés ön- és közveszélyes. Arról nem is beszélve, hogy még nem ismerjük, hogy pontosan mik a koronavírus-fertőzés lehetséges hosszú távú tünetei.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!