Olyan, mint a nátha, olyan, mintha átment volna rajtam egy úthenger – fertőzöttek tapasztalatai a mostani járványhullámról

Egyre többen látjuk, hogy a koronavírus megjelenik a szűkebb családi, baráti, ismeretségi körben. Aki nem kapta el a vírust, azok közül is egyre többen kerülnek kapcsolatba kontaktként fertőzöttel, és kell néhány napos karanténba vonulniuk.

A negyedik hullám éppen véget ért, de a statisztikák szerint január elején már ismét meredeken elkezdett emelkedni a fertőzöttek száma. Egy hete még 5270 új fertőzöttet regisztráltak, most már 9216-ot. Más országok példáján látszik, hogy ugyan enyhébb tünetek mellett, de minden eddigi járványhullámnál többen fertőződhetnek meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az európai lakosság több mint fele el fogja kapni a koronavírust a következő két hónapban.

Bár a tünetek mindenkinél egyediek lehetnek, és nem lehet általános következtetéseket levonni, kíváncsiak voltunk arra, milyen tapasztalatokról számolnak be azok, akik mostanában kapták el a vírust. Megkérdeztünk nyolc 25–50 év közötti embert, akik jellemzően többedmagukkal együtt nemrég kapták el a vírust. Azt nem lehet biztosan tudni, hány embernél okozhatta már az omikron variáns a tüneteket. A legnagyobb hazai magánlabor szerint náluk a pozitív esetek 90 százalékáért már az új variáns a felelős. A sokkal nagyobb mintával rendelkező Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) keddi információja szerint minden szennyvízmintavételi ponton találtak már omikront. Müller Cecília, országos tisztifőorvos pedig azt mondta: már 29 százalékra emelkedett az omikron okozta fertőzések aránya a mért mintákban.

Egész egyszerűen nem aludtam el

Az általunk megkérdezett emberek többségének valóban csak enyhe, náthaszerű tünetei voltak. Gábor a feleségével egy szilveszteri buliban kaphatta el a vírust, ami után összesen hatan lettek pozitívak a résztvevők közül. A legtöbbjüknek enyhe tünete volt: orrdugulás, torokfájás, levertség, fejfájás. A 35 éves Gábor két éjjel is arra ébredt, mintha „tüskés gombóc lenne a torkában”.

A még egyetemre járó Tibor, aki szintén szilveszterkor kaphatta el a betegséget, egy furcsább tünetről is beszámolt:

„Négy napig volt köhögés, torokfájás, hőemelkedés, aztán elmúlt minden, két napig egész jól voltam. Majd a harmadik napra begyulladt az ínyem, és 39 fokos lázam lett.”

Tibor orvoshoz is fordult, mert arra gondolt, hogy esetleg valamilyen szövődmény alakult ki, de a háziorvosa azt mondta: az ínygyulladás is a vírus egyik tünete lehet.

A 26 éves Fruzsinál a náthaszerű tünetek mellett álmatlanság is jelentkezett:

„Nem tudtam aludni, nem azért, mert fájna valamim, hanem egész egyszerűen nem aludtam el.”

Ő is egy buliban kaphatta el a vírust, ahol rajta kívül még legalább öten megfertőződtek. Mások is hasonló tünetekről számoltak be.

A 37 éves Ákos három oltást kapott, és így írta le a betegségét:

„Olyan, mintha átment volna rajtam egy úthenger. Nem szoktam beteg lenni, először a mellkasomban éreztem valamit, majd jött a kóros fáradtság. Minden nehezemre esett, sosem éreztem még ilyet.”

Volt, akinél alig lehetett észrevenni a fertőzést. Az 50 éves Anna leginkább náthaszerű tünetekről, enyhe köhögésről, hőemelkedésről számolt be, amelyek három napig tartottak. Elmondása szerint eszébe se jutott volna, hogy koronavírusos, ha nem lett volna kontaktszemély, és ezért nem csinál tesztet.

Kevésnek tűnt a két oltás

A legtöbb ember, akivel beszéltünk, csak gyorstesztet csináltatott, de az is jellemzően elsőre még negatív eredményt mutatott. Gábor azt mondta, volt olyan a társaságban, akinek két negatív gyorstesztje is volt, és végül a PCR mutatta ki a pozitivitást.

A tünetek természetesen nemcsak az adott variánstól, hanem a megfertőződött emberek általános állapotától és az oltástól is függnek. Gábor és Fruzsi is – ahogy szinte mindenki a társaságukban – már három oltást kapott. Tibor, akinek magas láza is volt, még csak kettőt, a másodikat júliusban. Egyikőjüknek sincsen ismert alapbetegsége.

Az egyetemista Kata három Moderna-oltást kapott, viszont két autoimmun betegsége, szklerózis multiplexe (SM) és Crohn-betegsége is van. Előbbire egy olyan terápiát kap, ami gyengíti az immunrendszerét. Ennek ellenére Katának is csak erősebb náthaszerű tünetei voltak, amelyek hét napig tartottak.

Ugyanúgy enyhe tünetei voltak a 27 éves Balázsnak, akinek magas vérnyomása van, amire gyógyszert is szed. Ő már másodszorra kapta el a vírust, még az első hullámban volt beteg, mikor nem létezett oltás. Akkor elmondása szerint két hétig „alig bírt felkelni”.

Nem lehetett elérni a háziorvost

Több, általunk megkérdezett ember is fordult a háziorvosához, de a vitaminszedésen kívül mást nem javasoltak nekik. Fruzsi arról számolt be, hogy

„körülbelül 50-szer hívtam fel a háziorvosomat, ebből 49-szer foglalt volt, egyszer vették fel, akkor is az asszisztensével tudtam beszélni”.

Tiboron kívül erősebb tünetei voltak a 25 éves Flórának is. Ő is csak két oltást kapott eddig. Neki az orvos felírta a favipiravir nevű gyógyszert, ami segíthet a koronavírus tüneteit csökkenteni, ha időben elkezdik alkalmazni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) még tavaly márciusban egyenesen azt írta közleményében, hogy „emberéletek múlhatnak a felírásán”. Azóta már több hír megjelent arról is, hogy mégsem eléggé hatásos.

„Eleinte azt éreztem, hogy minden szervem fáj, két napig lázam volt, de a harmadik napra ezek elmúltak” – mesélte Flóra. Azt, hogy a tüneteket a felírt gyógyszer enyhítette-e, nem lehet tudni.

A fertőzés továbbadásában is nagy különbségek lehetnek. Vannak, akik képesek több embert is megfertőzni akár tünetmentesen is, és van, aki nem terjeszti úgy a vírust. Ezt az elmesélt történetek is igazolták: Gábor és felesége, Fruzsi, Kata és Tibor is buliban kapták el a betegséget. Mindenhol rajtuk kívül többen is megfertőződtek, viszont sem Kata, sem Fruzsi nem adta tovább a vele egy lakásban élő párjának a vírust. Mindkettejük barátjának a tesztje negatív lett, igaz, Fruzsi megpróbált teljesen elszeparálódni otthon.

Kevesebb a beteg a kórházban, a fiatalok szinte mind oltatlanok

Mindezzel semmiképpen nem szeretnénk azt sugallni, hogy a koronavírus mostanra teljesen veszélytelenné vált volna. A hivatalos statisztikák szerint ugyan csökken a kórházban ápoltak száma, de most is kerülnek kórházba emberek a Covid–19 miatt, csak több gyógyultat bocsátanak el, mint ahányan érkeznek. Hiába enyhébbek azonban az omikron tünetei, ha nagyon sokan fertőződnek meg, statisztikailag újra többen kerülhetnek kórházba, ami ismét próbára teheti az egészségügyi ellátórendszert.

Egy Covid-osztály orvosa a Telexnek azt mondta: már a negyedik hullám is sokkal szolidabb volt, mint a harmadik. Kevesebb beteg érkezett, és enyhébbek voltak a tünetek is, ami egyértelműen az oltásoknak tudható be. Ettől független a kórházban dolgozók közül is többen megfertőződtek, és volt, akit „igencsak a falhoz vágott a vírus”, de ő otthon lábadozott, és tíz nap után meggyógyult.

Most még csak az ötödik hullám küszöbén vagyunk, így az orvos szerint nehéz megalapozottan nyilatkozni ennek a jellegzetességeiről. A mostani tapasztalat az, hogy főként az idős emberek leginkább más betegség miatt kerülnek be a kórházba, aztán ott derül ki a tesztelésnél, hogy fertőzöttek is, ezért kerülnek a Covid-osztályra.

Az orvos tapasztalatai szerint alapvetően enyhe tünetek jellemzőek. Ehhez azért tudni kell, hogy az orvosok még enyhe tünetnek neveznek olyan állapotokat, amelyek az átlagembert már adott esetben megijeszthetik: ilyen a nagyfokú gyengeség, a magas láz vagy a hidegrázás. A komolyabb tünetek közé tartozik a beteg súlyos oxigénigénye, a fulladás, a szervezet alacsony oxigénellátottsága vagy a magas gyulladásos paraméterek. „Néha riasztó laboreredményeket látunk” – mondta az orvos, és kialakulhat súlyosabb tüdőgyulladás, szívizomgyulladás, tüdőembólia vagy sztrók.

„A betegek nagy része oltott, de az oltatlanoknál súlyos állapotokkal találkozunk, az oltatlanság nagy rizikótényező. Azok a fiatalok, akik kórházba kerülnek, szinte mind oltatlanok” – mondta az orvos.

Természetesen az sem mindegy, ki mikor kapta meg az oltást. Sok idős embernek már tavaly februárban-márciusban beadták a második dózist, aminek a védőhatása már nem érvényesül. Az orvos tapasztalata szerint három oltással alig kerülnek be emberek a Covid-osztályra, legfeljebb igen idősek és olyanok, akik más súlyos betegségekkel is küzdenek.