Több mint ötezren vannak kórházban és ötszázan lélegeztetőgépen

2021. november 12. – 09:03

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva
  • Új fertőzöttek száma: 8370 (az előző napi adatokhoz képest +21)
  • Új halálos áldozatok száma: 116 (az előző napi adatokhoz képest -16)
  • Kórházban kezelt betegek száma: 5147 (az előző napi adatokhoz képest +157)
  • Lélegeztetőgépre szorulók száma: 509 (az előző napi adatokhoz képest +21)
  • Új mintavételek száma: 37 324 (az előző napi adatokhoz képest -300)
  • Az első dózissal oltottak száma: 5 992 142 (az előző napi adatokhoz képest +5415)
  • A második dózissal is beoltottak száma: 5 768 941 (az előző napi adatokhoz képest +4368)
  • A harmadik dózissal is beoltottak száma: 1 527 000 (az előző napi adatokhoz képest +52 000)

közölte a friss adatokat a koronavírus terjedéséről tájékoztató kormányzati oldal.

Utoljára május 1-én voltak többen kórházban és május 5-én voltak többen lélegeztetőgépen. A negyedik hullámban először szerdán lépte át a 8 ezret az új fertőzöttek száma, legutóbb április elején regisztráltak ennél több új fertőzöttet.

Hétfőtől fel kell szabadítani a kórházi ágyak húsz százalékát a koronavírusos betegeknek. Megszerezte a Magyar Hang azt a levelet, amit Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere írt a kórházigazgatóknak. Kásler utasításba adta, hogy a kórházi ágyak 20 százalékát ki kell üríteni, ilyen intézkedésre legutóbb a harmadik hullám csúcsán került sor. A levél szerint 12 093 ágyat kell biztosítani a súlyos koronavírusos betegeknek. Ezen helyek tíz százalékának, 1209 ágynak az intenzív osztályokon kell rendelkezésre állnia. Hét budapesti és 23 vidéki kórházra vonatkozik az ágyak felszabadítása, és november 15-től kell elkezdeni.

Új hazai adatok jelentek meg arról, milyen sokat számít, ha valaki be van oltva. A magyarországi oltások hatásosságáról eddig nyilvánosságra nem hozott adatokról is beszélt egy Egerben tartott előadáson Oroszi Beatrix epidemiológus. A hazai járványadatokon alapuló következtetések szerint egy oltatlan embernél minimum kétszeres a kockázata a megfertőződésnek, és ötszörös a kockázata annak, hogy Covid–19-cel összefüggésben meghaljon. Érdekes adatok mutatják azt, milyen területi különbségek vannak a járványban Magyarországon, és hogy az oltatlanok a nyáron még sok emberrel találkoztak, most azonban már jóval visszahúzódóbban élnek, mint a beoltottak.

1,33 millió emberből 25 ezer kapott kínai vakcinát harmadik oltásnak. Részletes statisztikát közölt arról a 24.hu, hányan kapták meg eddig a harmadik, ismétlő oltást a koronavírus ellen. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak küldött magyar adatok alapján derült ki, hogy a Pfizer a legnépszerűbb, az orosz Szputnyikot pedig mindössze 803-an kapták. A kínai Sinopharm-vakcina az idősek körében népszerű, a 25 ezer főből kétharmaduk 60 év feletti volt.

Az adatvédelmi hatóság szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) ki kell adnia a helyi fertőzöttségi adatokat a polgármestereknek. A hatóság szerint a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételének lehetősége újabb feladatokat ad a polgármestereknek, ehhez pedig szükségesek a településekre vonatkozó járványügyi adatok – főleg úgy, hogy ezek elérhetőek az NNK informatikai rendszeréből. Az ügy előzménye, hogy Nemény András szombathelyi polgármester ugyan többször is kérte, de nem kapta meg a város fertőzöttségi adatait, ahogyan a Szegedet vezető Botka László sem. Nemcsak az ellenzéki, de a kormánypárti vezetésű városok önkormányzatai is hiába fordultak adatokért az NNK-hoz: Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere többször is nyilvánosan kifogásolta, hogy a városvezetők nem tudják, hány fertőzött van a településükön.

Nagy nehezen kiperelte a TASZ az oltási tervet a kormánytól. Közel egyévnyi küzdelem után megszerezte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az oltási tervet, amiről az év elején annyit hallhattunk, de sosem láthattuk. A jogvédő szervezet sorra indította a közérdekűadat-igényléseket, hogy megismerhesse a nyilvánosság ezt a dokumentumot. Az Emmi, a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Népegészségügyi Központ a legképtelenebb indokokkal utasította el az adatigényléseiket. Egymás után indította ezek után a pereket a TASZ, de ezekkel se jártak sikerrel. Már ott tartottak, hogy egyenesen Orbán Viktort kérték tanúként beidéztetni, amikor váratlanul megtört a jég.

Megtalálták a magyarázatát, miért lehet negatív valakinek a tesztje, miközben koronavírusos az egész családja. Ezeknek az embereknek az úgynevezett T-sejtjei vagy T-limfocitái a fertőzés legkorábbi szakaszában elpusztítják a vírust. Az eredmények azért különösen jelentősek, mert az immunválasz T-sejtes fajtája az antitestekhez képest hosszabban tartó immunitás felé hajlik, ami általában inkább években, mint hónapokban mérhető. A felfedezés a vakcinák T-sejtes immunválaszt célzó, új nemzedékének kifejlesztése felé nyithat utat – állították a kutatók.

Még idén elkezdődhet itthon is az 5–11 évesek oltása. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) akár már az idén jóváhagyhatja az 5–11 éves korosztály beoltását a Pfizer/BioNTech-vakcinákkal, Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetőjének tájékoztatása szerint az oltás elfogadását már kérvényezték, a döntés pedig év végére várható. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy abban a pillanatban, hogy magyarországi vagy uniós hatóságok engedélyezik az 5 és 11 év közötti gyerekek koronavírus-oltását, a magyar kormány is elkezdi a gyerekek oltási programját. A gyerekek oltásával kapcsolatban felmerülő kérdésekre itt próbáltunk válaszokat keresni.

Az Audi nem írja elő kötelezően az oltást a csaknem tizenháromezer dolgozójának. Tavasszal gyári oltópontként működött az Audi Hungaria, több ezer ember vehette fel az első, illetve második körös oltását a vállalat területén. November közepétől ismét oltópontot működtet a gyár területén, ahol a vállalat munkatársainak és azok családtagjainak ismét lehetőségük lesz az oltás felvételére. Ezzel szemben a kormánypárti Mediaworks kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást. Azt írták a dolgozóiknak, hogy felelősen gondolkodó és cselekvő munkáltatóként azt a döntést hozták, hogy december 31-e után valamennyi kockázatos munkakörben dolgozó személy számára a munkavállalás feltétele a vakcina. Csak orvosi igazolással lehet felmentést kapni az oltás alól.

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem után a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is kötelezővé tette a munkavállalói beoltását. Azt írták, a koronavírus-járvány negyedik hullámára radikális intézkedésekkel reagáltak: áttérnek a hibrid oktatásra, online tartják meg az értékeléseket és vizsgákat, valamint a november 26-án esedékes nyílt napot. Az egyetem kampuszának belső tereiben hétfő óta kötelező a maszkviselés.

A koronavírus magyarországi terjedéséről ide kattintva találja további részletes grafikonjainkat >>>

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.