Egy esküvő szervezése nem arról szól, hogy majd akkor hívom a vendégeket, amikor meglesz az ötmillió beoltott

Egy esküvő szervezése nem arról szól, hogy majd akkor hívom a vendégeket, amikor meglesz az ötmillió beoltott
A járványügyi intézkedések miatt szűk körben megtartott esküvő 2020 márciusában – Fotó: Vajda János / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A kormány az ötmilliomodik beoltotthoz kötötte a lagzikat, amiket hónapok óta nem lehet megtartani. Korábban arról beszéltek, a május 10-i héten elérhetik ezt a számot, de az oltások beadása az utóbbi időben lelassult. A párok, az esküvőszervezők és a helyszínek is már egy éve tolják maguk előtt a lagzikat, és folyamatosan újabb és újabb időpontokat keresnek. Van olyan pár, amely már másfél éve gyakorolja a nyitótáncát, más pedig már csak a közlönynek hisz, a szavaknak nem.

„Sosem hittem volna, hogy azon kell aggódnom, hogy összejön-e a lagzi, csak azon, hogy fog sikerülni a nyitótánc, a frizura. De ezek mind eltörpülnek amellett, hogy meg lehet-e egyáltalán tartani az esküvőt. Ezt egyre rosszabbul élem meg, de már azt mondtam, ha most, a negyedik időpontra nem jön össze, akkor még egyszer ezt már nem vállalom be”

– mondja Mészáros-Mihályová Kristína, aki a párjával idén június 7-ére tolta el a lakodalmat. Ez már a negyedik időpontjuk lesz, eredetileg 2020 júniusában tartották volna a nagyobb esküvőt a lagzival, aztán a bizonytalanságok miatt eltolták októberre, majd 2021 májusára, végül egy újabb lépéssel júniusra.

Bár a polgári szertartást már tavaly júniusban szűk család előtt megtartották, most már szeretnének a szélesebb családdal és a barátokkal is bulizni. Mivel Kristína családja határon túli, és egyelőre nem tudni, mi lesz a határokkal, egyelőre csak bizakodnak a júniusi időpontban.

„Hálát adok, hogy a vírus miatt komoly tragédia nem ért minket, de ezt sem kívánom senkinek, hogy az esküvőt ilyen bizonytalanságok között kelljen szerveznie. A vendégek napi szinten várják az információt arról, hogy vegyék ki a szabadságot, hiszen azt hetekkel hamarabb be kell jelenteniük. Egy barátnőm például fizetés nélküli szabadságot vett ki, csak hogy biztosan itt tudjon lenni – mondja erről Kristína. – 2019-ben kezdtük el szervezni az esküvőnket, a nyitótáncunkat másfél éve próbáljuk, és azt érzem, hogy a lelkesedés időpontról időpontra picit csökken. Meg bennünk van az is, hogy csak legyünk túl rajta sikeresen.”

Egy Genfben élő pár eredetileg 2020. szeptember 12-én tartotta volna az esküvőjét Budapesten, a járvány miatt tíz nappal az esemény előtt azonban el kellett azt halasztaniuk. Ők azért döntöttek Magyarország mellett, mert a polgári esküvőt Svájcban tartották. „A feleségem innen származik, és úgy gondoltuk, úgy fair, ha a másik részét, a vallási szertartást és a bulit Magyarországon tartanánk” – nyilatkozta a Telexnek a férj. A másik ok, hogy a menyasszony családjának anyagilag kevésbé megterhelő az utazás, mint a magyar hozzátartozóknak. „Emellett Budapest egy gyönyörű város” – teszi hozzá a feleség. A szertartást a Mátyás-templomban tartják, ami a menyasszonynak az abszolút kedvence, mert „van egy különleges spirituális vonzódása az épülethez”.

A pár az esküvőt végül idén 2021. június 19-re tolta át, de egyelőre fogalmuk sincs, hogy végül megtarthatják-e azt. Azt mondják, az meg sem fordult a fejükben, hogy teljesen lemondanak az esküvőről, mert a menyasszony számára az esküvő vallási része kifejezetten fontos, és mindenképpen szeretnék a barátokkal és családjukkal megünnepelni életük egyik legfontosabb napját, mondja a férj a Telexnek. Legkésőbb három héttel a dátum előtt viszont a vendégeket is tájékoztatniuk kell, főképp azokat, akik külföldről érkeznének, márpedig a násznép negyvenöt százaléka onnan jön.

„Ha elérnénk az ötmillió oltást, és a kormány betartaná az ígéretét, akkor létrejöhetne az esküvőnk, aminek elképesztően örülnénk, hiszen elég régóta várunk rá” – mondja a férj.

A bűvös ötmillió

„A kormány az ötmillió oltás elérésekor a lakodalmakra vonatkozó tilalmat szeretné feloldani. (…) Sok a bizonytalanság, de mivel itt sok a szervező munka, ma az a realitás, hogy a május 10-vel kezdődő héten el tudjuk érni az ötmillió beoltottat, tehát az ezt követő hétvégéktől van jó esély arra, hogy a lakodalmakat meg lehet tartani”

mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 29-i kormányinfón. Ugyanezt saccolta korábban Orbán Viktor is, aki április elején azt mondta, hogy a beoltottak száma május elejétől 7-10 nap alatt felmegy ötmillióra.

Ehhez képest május 12-ig 4 391 794 embert oltottak be legalább az első dózissal, napi 33 ezer körülire esett az oltások száma, és még Müller Cecília is elismerte hétfőn, hogy az elmúlt héten lassabban haladt az oltások beadása.

Bár házasodni ugyan lehetett a járvány legdurvább időszakaiban is, lagzit ugyanakkor érthető módon nem volt szabad tartani. Ez a korlátozás már hónapok óta fennáll, de a különféle olvasói jelzésekből azt látni, hogy ez főképp azután verte ki a biztosítékot az érintettekben, hogy a négymilliomodik beoltott óta emberek zsúfolódhatnak össze teraszokon és sporteseményeken, de a násznép még a szabadtéren sem jöhet össze.

Orbán Viktor a döntést úgy indokolta, azért nem lehet még lagzit tartani, mert a násznépet nem akarják úgy kettéválasztani, hogy jobbra állnak a védettek, balra meg azok, akik nem kaptak oltást.

A folytonos tologatás

„Van olyan párunk, akiknek 2020 májusára volt kitűzve az esküvő. 2021 májusára halasztották, de már februárban látták, hogy a helyzet nem lesz olyan, úgyhogy az új időpont 2022 májusa”

– mondja Varga-Kovács Tímea, a Red Shoes Weddings egyik esküvőszervezője a Telexnek. Egy másik pár 2021 szeptemberére tűzte ki a dátumot, de már most télen azt mondták nekik, hogy nem akarnak ilyen stresszel szervezkedni, mert nem lehet látni, hogy mi lesz a járványhelyzettel, úgyhogy ők is eltolták egy évvel a dátumot.

Tímeáéknál már a tavalyi szezonban visszaesett az esküvők száma: az átlag húsz helyett kettő esküvőt tartottak meg. Ők úgy látják, hogy a többség, úgy nyolcvan százalék inkább elhalasztja az esküvőt, mert ragaszkodik az eredeti elképzeléshez és a sok vendéghez. Húsz százalék az, aki végleg lemond az esküvőről, vagy pedig inkább kis esküvőt tart, szűk családi körben.

„Az ötmilliós bejelentés után azok a párok, akik eddig nem mertek időpontot foglalni, felpezsdültek. Napi szinten jöttek hozzánk az ajánlatkérések az idei esküvőkről. Aztán egy hét után megint visszafordult minden a csendes állapotba. Felcsillant a remény, aztán jött a feketeleves. Rájöttek, hogy jól hangzott, csak nem haladnak olyan ütemben az oltások, hogy május végi esküvőkről lehessen beszélni” – mondja erről Tímea. Több esküvőt elhalasztottak már idén április-májusról is, de még a június is bizonytalan, mert „egy esküvőt nem négy hét alatt rak össze az ember”, és a jegyespár, a vendégek és a szolgáltatók is szeretnék tudni, hogy mikor is lesz a lakodalom.

Esküvői párról készül fotó a járvány első hullámát követő nyitás idején, 2020 júniusában – Fotó: Balázs Attila / MTI
Esküvői párról készül fotó a járvány első hullámát követő nyitás idején, 2020 júniusában – Fotó: Balázs Attila / MTI

Bár esküvőből, lagziból kevesebb van, Tímea szerint „rengeteg munkánk volt: ránk hárultak az átszervezések, az egyeztetések”. Az új időpontokat ugyanis minden szolgáltatóval le kell egyeztetniük újra meg újra, valahányszor eltolnak egy esküvőt. „Munkánk van, csak bevételünk nincs, azt szoktuk mondani” – mondja erről.

Tímea szerint egyébként a halasztásokkal párhuzamosan a lagzik is százezrekkel drágábbak lesznek, mert az ételszolgáltató, a dekor- és a ceremóniamester is azt jelzi vissza nekik, hogy a 2019-es árakon emelni fognak 2022-re, mert a járvány miatt az alapanyagárak is emelkedtek, így pedig „pénzveszteség is éri ezeket a párokat”.

Már csak a közlönynek hisznek

Egy népszerű esküvői helyszín tulajdonosa arról beszélt a Telexnek, hogy náluk egy évben 50-55 esküvő is van, ebből tavaly harmincat kellett újraszervezniük, új időpontra tenniük. „Sokan idén tavaszra tették át, most ugyanott tartunk, hogy nem tudtuk megtartani ezeket. Van olyan párunk, aki a negyedik időpontjánál tart: 2020 júniusáról októberre, onnan 2021 májusára, végül júniusra csúsztattuk. A polgári ceremóniájuk kis létszámban megvolt, ők most arra várnak, hogy bulizhassanak egy jót” – mondja erről.

Arról is beszél, hogy az elmúlt egy évben a párok hozzáállása is megváltozott: míg a tavaszi első hullámban „síró menyasszonyok hívtak minket, hogy mi lesz, most végtelenül rugalmasak lettek, kitartanak a végsőkig, tisztában vannak azzal, hogy erről nem mi vagy ők tehetnek. Inkább jó nekik, ha az időpontot egy héttel előtte fixáljuk, csak legyen megtartva.”

Megszólalónk szerint a párok azért is vannak rossz helyzetben, mert így a vendégeknek is az utolsó pillanatban kell szólniuk, ahogy a sminkesnek meg a fodrásznak is, de közben a vacsorához az alapanyagokat is meg kell rendelni, a virágosoknak meg a virágokat kell intézniük.

„Május végétől tizenöt esküvőnk lenne június végéig. Jelen pillanatban az a probléma, hogy semmilyen infót nem kapunk, hogy belengetnek egy dátumot, egy ígéretet, hogy május tizedike után meg lesz az ötmillió. De most egész nap megbeszéléseim vannak olyan párokkal, akiknek két hét múlva lenne az esküvője, és nem tudjuk, hogyan készüljünk. Egyeztetünk, arra várva, hogy minden rendben lesz, de közben erről fogalmunk sincs. Nem tudunk mást csinálni, de közben május 12-e van, és nulla kommunikáció, és az oltások is rosszul haladnak. Mi már csak azt hisszük el, ami megjelenik a közlönyben”

– teszi hozzá megszólalónk.

Gulyás április végi bejelentése után náluk is égtek a telefonvonalak. De nemcsak az időpontokról kérdezősködtek, hanem a védettségi igazolványokról is. „A menyasszonyok bombáznak a kérdésekkel, hogy ha nekik nem lesz védettségi igazolványuk, akkor mi lesz. Mert például gyereket akarnak, a nászéjszakán akarják kezdeni a gyerekprojektet, és ezért nem fogják most magukat beoltatni, mert nem akarják megvárni az oltás utáni ajánlott két-három hónapot a teherbeeséssel. Ott merül fel a kérdés: hogyha engedik a lagzikat, akkor a menyasszony majd nem tud részt venni a saját esküvőjén?”

A fotós munkája ment a levesbe

„Ugyanaz a probléma most megint, mint tavaly, ez a borzasztó kiszámíthatatlanság. Azzal nincs bajom, hogy valamilyen számhoz kötik az esküvők, lakodalmak megtartását, egy esküvő szervezése viszont nem arról szól, hogy majd akkor hívom a vendégeket, amikor meglesz az ötmillió beoltott” – mondja Wendl Péter esküvői fotós a Telexnek.

Mivel a párok egy-két hónapot minimum készülnek az esküvőre, a mostani bizonytalanságra nem tudnak alapozni, ezért folyamatosan tolják az időpontokat. „Ez a szakmának is rossz, mert ez abszolút bevételkiesést eredményez. A feltorlódó párok pedig csak limitált mennyiségű péntekből és szombatból tudnak válogatni. Az elmaradt bevételt mi, a szolgáltatók pedig nem tudjuk bepótolni.”

Tavaly az összes külföldi érintettségű esküvő „ment a levesbe”, pedig Wendl szerint az az országnak is csak pluszbevételt jelent, ha mondjuk egy külföldön élő magyar pár Magyarországon tartja az esküvőjét. A fotós szerint ez az iparág egy bizonyos szinten megjelenik a turizmusban is. „A násznép 30-40 százaléka ezekben az esetekben külföldről érkezik, ők pedig általában az esküvőt összekötik egy városlátogatással, és egy hétig itt vannak az országban” – mondja.

Aki júliusban tartja vagy tartaná az esküvőjét, még kivár, mondja Wendl. De a külföldi érintettségű párok a beutazási problémák miatt a júliusi, augusztusi esküvőt már nem látják biztosítottnak. „Ők jellemzően elhalasztják jövőre vagy abszolút törlik az esküvőt, mert azt mondják, hogy inkább gyereket vállalnak és »majd egyszer összeházasodnak«️, dehát nem fog összeházasodni. Aki egyszer lemond a buliról, az nem fogja még egyszer összeszervezni az egészet. Ez az esküvői szakmában a totál bevételkiesés, nem visszapótolható bevétel” – magyarázza.

Ő egyébként a szerencsésebb szolgáltatók közé sorolja magát, ügyfelei ugyanis meglehetősen rugalmasan kezelték, hogy a befizetett előlegeket nem minden esetben tudta visszafizetni. Tavaly a bevételei hatvan százalékát bukta. „Ha minden pár visszakérte volna a pénzt, és perre ment volna, akkor komoly bajban lettem volna – mondja Wendl. – Mivel ez egy folyamatos cashflow, és tavaly nem volt bevétel, egyszerűen nem minden esetben tudtam visszaadni az összeget. Kértem, hogy találjunk valamilyen megoldást. Voltak olyanok a külföldiek közül, akik azt mondták: »Figyelj, tartsd meg a pénzt, nem tudjuk, hogy tudunk-e jönni, de ha egyszer Magyarországon leszünk, akkor megkeresünk egy fotózásra.«️”

Az első esküvője várhatóan június 12-én lesz, „mivel azonban ők is külföldön élő magyarok, így még itt is sok a kérdés. Nekik is tavaly lett volna az esküvőjük”, mondja. Hozzáteszi azt is, a szezon neki is májusban kezdődött volna, de a bizonytalanság miatt az összes május végi esküvőt eltolták.

Ebben egyébként már nem kis gyakorlata van. Tavaly volt olyan párja, amely háromszor módosította a dátumot. „Először áttettük őszre, aztán visszatettük májusra, pedig eredetileg júliusban lett volna esküvő. Sokszor már nem is bírtam követni. Ez volt a legnagyobb rettegés nekem, hogy nehogy valamit rosszul adminisztráljak, mert akkor nem tudok elmenni az esküvőre” – mondja.

Az ügyben kérdéseket küldtünk a kormánynak a csütörtöki kormányinfóra. Arról kérdeztük őket, mit tehetnek azok a párok, amelyeknek májusi hétvégén lesz az esküvőjük, aminek megszervezésébe sok pénzt öltek, és amelyek a kormány tájékoztatása alapján úgy számoltak, hogy megtarthatják a lagzit. Valamint arról is érdeklődtünk, várhatóan mikor számolhatunk az ötmillió beoltottal.

Frissítés: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, bárhogy is állnak az oltási tervvel, május 28-tól lehet lagzikat tartani.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!