9000-nél is többen vannak kórházban, 1008-an pedig lélegeztetőgépen

• Napi új fertőzöttek száma: 7706 (az előző napi 8863 volt)
• Napi új halálos áldozatok száma: 131 (az előző napi 162 volt)
• Kórházi ellátást igénylők száma: 9300 (az előző napihoz képest +536)
• Lélegeztetőgépre szorulók száma: 1008 (az előző napihoz képest +3)
• Első dózissal oltottak száma: 1 334 595 (az előző napihoz képest +15 329)
• Ebből második dózissal is beoltottak száma: 398 962 (az előző napihoz képest +6259)

A koronavírusról tájékoztató kormányzati honlap szerint a gyógyultak száma 354 817-re emelkedett, az aktív fertőzöttek száma pedig 152 296-ra nőtt. Az elmúlt 24 órában 27 472 mintavétel történt.

Arról már Müller Cecília országos tisztifőorvos is többször beszélt, hogy a tapasztalatok szerint a harmadik hullámot okozó brit variáns nemcsak gyorsan terjed, de súlyosabb tünetekkel is jár, mint a korábbi társai, és ezt támasztja alá az is, hogy az ismert adatok alapjáb a armadik hullámban már az elejétől fogva már minden tizedik beteg került lélegeztetőre, sőt pár napja még csúnyább képet mutat a görbe, már minden 9. kórházi beteg lélegeztetőgépen van. Részletesen az adatok változásáról ebben a cikkünkben írtunk.

Orbán Viktor az elmaradt, múlt pénteki interjúját vasárnap pótolta be a Kossuth rádióban, ahol azt mondta, veszélyeztetettségük miatt a regisztrált idősek oltása van elől a sorban. A kormányfő a vasárnap reggeli rádiónyilatkozatában azt is mondta: a jövő hét lesz a járvány legnehezebb hete. Úgy fogalmazott: „A hajnal előtti legsötétebb pillanatait éljük át”, de szerinte megvagyunk, nem kell külföldről kérni segítséget kórházi ellátásban, sőt, mi fogunk tudni segíteni másoknak.

A Magyar Orvosi Kamara vasárnap közelményt adott ki, amiben azt írták: a magyar egészségügy az elmúlt 50 év legkritikusabb, legnagyobb leterheltséggel járó napjait éli. Úgy fogalmaztak:

a járványhelyzet kritikus, az egészségügyi ellátórendszer kapacitása bármikor elérheti a határait, a nyugodt, biztonságos életünkhöz pedig csak úgy térhetünk vissza, ha mindenki beoltatja magát.

Ők is kérték emellett a személyi védekezés szabályainak betartását, továbbá azt írták, hogy aki teheti, maradjon otton. A létszámhiánnyal küzdő magyar egészségügyet az új szolgálati jogviszony bevezetésével további 5500 dolgozó hagyta el, és habár Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta, most kb. 20 százalékkal nagyobb terhelést bír el a rendszer, mint az előző hullámok idején (a dolgozók sem esnek ki az oltás miatt sorra), úgy tűnik, ez sem feltétlenül elég.

Ezt jelzi, hogy szombaton megjelent egy kormányrendelet, ami alapján vasárnaptól akár bizonyos esetekben önállóan is elvégezhetnek egyes tevékenységeket, beavatkozásokat „az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevő személyek”. Ahhoz, hogy a beavatkozásokat elvégezzék tutoruk (velük személyesen foglalkozó tanáruk) felhatalmazására van szükség, ami bizonyítja, hogy kompetensek a feladat ellátásában.

Ezzel párhuzamosan az oltás sem megy zökkenőmentesen, a múlt héten több budapesti oltópontra nem érkezett vakcina, emiatt nem tudták elkezdeni a betegek beoltását. Az egyik az újbudai Szt. Kristóf Szakrendelő, erről Bakai-Nagy Zita XI. kerületi alpolgármester számolt be. Az oltóanyag hiányán túl probléma az is, hogy sokkal több oltópontra lenne szükség, ennek a fővárosi részéről Karácsony Gergely írt levelet a Miniszterelnökségnek, amiben 10 új oltópont kialakításáról beszél, Szombathelyen pedig a háziorvosok írtak nyílt levelet a kormányhivatalnak a helyzet súlyosságáról.

Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi főosztályának vezetője vasárnap a közmédiának azt mondta, hogy az országban mindenhol terjed a vírus, Budapest és Pest megye a legérintettebb. Folyamatosan figyelemmel kísérik a járványügyi adatokat, és akár olyan döntések is születhetnek, hogy megyénként, régiónként eltérő járványügyi intézkedéseket vezetnek be. Ez nem lenne példanélküli, hasonlót szoktak alkalmazni Olaszországban is, ahol hétfőtől szigorító intézkedéseket vezetnek be, a vörös zónákban mozogni is alig lehet majd.

Az is nemrég derült ki, hogy az AstraZeneca-vakcina gyártója az eredetileg vállalt vakcinamennyiség harmadát szállítaná csak az Európai Uniónak az első negyedévben. Emellett állítják: semmi nem utal arra, hogy a vakcinájuk növelné a vérrögképződés kockázatát, ahogyan attól néhány országban, köztük Írországban és Hollandiában is tartanak.

A koronavírus magyarországi terjedéséről ide kattintva találja további részletes grafikonjainkat >>>