Teljes kijárási tilalmat vezettek be Ausztriában, csak a létszükséglethez szükséges boltok maradnak nyitva

Szombaton fél ötkor Sebastian Kurz osztrák szövetségi kancellár, Karl Nehammer belügyminiszter, Werner Kogler alkancellár és Rudolf Anschober, az egészségügyi miniszter közös sajtótájékoztatót tartott. Kurz arról beszélt, a járványhelyzet Ausztriában továbbra sem javul, így „további korlátozásokra van szükség”. Kurz bejelentette, hogy

„keddtől december 6-ig újabb zárlatot vezetünk be, a tavaszihoz hasonlóan”.

Ennek része, hogy

• a napi szükségletek ellátásához szükséges üzletek (bankok, élelmiszerboltok, gyógyszertárak, benzinkutak stb.) kivételével minden bezár;
• a fodrászatok, kozmetikusok, masszőrök stb. is bezárnak;
• kijárási tilalom érvényes egész napra, munka, bevásárlás, kutyasétáltatás, egy szóval nyomós indok miatt hagyhatják el az emberek a házat;
• találkozás csak háztartáson belülivel, illetve partnerrel, közeli rokonokkal, gondozóval vagy gondozottal engedélyezett;
• a kórházi látogatás egy embernél heti egyszer megengedett, amennyiben a beteg hét napnál tovább fekszik bent (kivéve terhes nő, kiskorú, támogatásra szoruló beteg esetén);
• az idősotthonokban is életbe lép a heti egy látogatás a kötelező tesztelés mellett; a dolgozókat itt és a kórházakban is heti egyszer tesztelik;
• az iskolák kivétel nélkül távoktatásra állnak át;
• alkalmazni kell a home office-t mindenhol;
• az egyházak továbbra is maguk dönthetnek a vallási szertartások megtartásáról.

A kancellár emellett arra kéri az embereket, hogy ne találkozzanak lehetőleg senkivel, csak akivel muszáj.

„Tudom, hogy ezek az intézkedések drasztikusak, de így szeretnénk biztosítani, hogy a fertőzöttek száma csökkenjen, és így megakadályozhassuk az egészségügyi rendszerünk túlterheltségét.”

Kurz után Werner Kogler alkancellár beszélt arról, hogy a kórházak és az intenzív osztályok helyzete aggasztó, ezért szükség van a korlátozásokra. Az új szigorításokhoz hozzátette, hogy mivel a távoktatás a szülőknek nagy feladat, ezért

„az óvodák és az iskolák nyitva maradnak azok számára, akiknek szüksége van rá”.

Tanítani viszont nem lehet az intézményekben, csak afféle gyermekmegőrzőként működhetnek. Hozzátette, a részletes tervet az oktatási minisztérium dolgozza majd ki. Kogler szerint az üzletek bezárására nagy szükség van a kontaktusok csökkentéséhez, viszont tudják, hogy ez a vállalatoknak nagy nehézséget jelent majd: a kiskereskedőknek iparágtól függően 20-60 százalékos kompenzációt ígérnek. Az alkancellár arra kérte az embereket, hogy ne találkozás céljából, de azért mozduljanak ki a levegőre, sportoljanak, sétáljanak.

Az egészségügyi miniszter, Rudolf Anschober szerint „megtörtént az, amitől féltünk, a vírus most egész Európában erőteljesebb és gyorsabb, mint az első hullám alatt”. Anschober szerint Ausztriában október 23. óta drámai a helyzet, így „Csehországhoz hasonlóan szigorú szabályokra van szükség, mert az osztrák egészségügyi rendszer nagyon-nagyon erős, viszont ettől kezdi elérni a határait”.

A belügyminiszter, Nehammer kiemelte, a rendőrség az új intézkedések kapcsán is intézkedni fog szükség esetén: „rendőreink először párbeszédre törekednek, de ha kell, büntetni fognak”. Arra kérte az osztrák polgárokat, legyenek szolidárisak egymással, tartsák be a szabályokat.

Napok óta sejteni lehetett a szigorítást

Az osztrák egészségügyi minisztérium koronavírussal foglalkozó csapata csütörtökön kijelentette, hogy Ausztriában az aktuális szigorítások már nem elég hatékonyak. Az OE24 újság cikkében ekkor arról írt, valószínűsíthető, hogy Sebastian Kurz kancellár és Rudolf Anschober egészségügyi miniszter újabb szigorításokra készül: előkerült a teljes iskolai távoktatás gondolata is. Ezt azonban más helyi lapok szerint az osztrák operatív törzs első körben ellenezte.

Az OE24 lap később már arról írt, értesülései szerint a szigorításokat „készpénznek lehet venni”, így a hírek hatására szombaton több helyen százméteres kígyózó sorok alakultak ki, az osztrákok a lezárások hallatára pánikvásárlásba kezdtek.

Október 31-től keddig enyhébb korlátozások voltak

A most bejelentett korlátozások előtt egy enyhébb változat élt Ausztriában, olyasmi, mint most Magyarországon. Náluk október 31-től este nyolctól hatig tartó kijárási tilalom lépett életbe, csak boltba vagy gyógyszertárba, beteget gondozni, munkába és éjszakai sétára lehetett este elmenni. A rendezvényeket betiltották, bezártak a hotelek a turisták előtt, illetve nem maradhattak nyitva a mozik, színházak, múzeumok, edzőtermek, fürdők, állatkertek és síközpontok sem. Koncerteket, kiállításokat, előadásokat a rendelet értelmében nem lehetett tartani, november 30-ig a karácsonyi vásárok sem nyithatnak meg.

A temetések létszámát maximum 50 főben korlátozták, az idősotthonok ugyan nyitva maradhattak, de a dolgozókat heti egyszer kötelezően kell tesztelni, és csak az látogathat, akin a megelőző 24 órában negatív antigéntesztet, vagy 48 órában negatív PCR-tesztet csináltak. Az októberi rendeletben bővítették az állami bérkiegészítést is, és javasolták, hogy aki csak teheti, otthonról dolgozzon tovább. Az egyetemeken és középiskolákban távoktatást rendeltek el, ekkor még az általános iskolák és óvodák nyitva maradhattak.

Miért fontos nekünk Ausztria?

Orbán Viktor miniszterelnök már tavasszal, a járvány kezdetén is többször hangoztatta, hogy közelről figyelik Ausztriát, illetve az ottani járványügyi lépéseket. November 7-én ismét azt mondta: nekünk, magyaroknak különösen fontos Ausztria követése, mert az osztrákok számítanak a „a mi laborunknak”. Jelezte azt is, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellárral tartja a kapcsolatot, és információkat cserélnek, a magyar kormány tapasztalatai szerint ugyanis 5-7 nap késéssel követi Magyarország az osztrákokat.

Az osztrákok második, október 31-i szigorítása után három nappal a magyar kormány éjféltől ötig tartó kijárási tilalmat, valamint rendkívüli jogrendet vezetett be. A szórakozóhelyeket bezáratta, a rendezvényeken előírta a kötelező maszkhasználatot és a minimum két szék kihagyását két néző között. Ekkorra Ausztriában már egy sokkal szigorúbb rendelet volt életben: ezt több mint egy hét után követte Magyarország. November 11-től, másfél héttel az osztrák szigorítások után a magyar kormány bevezette az eddigi legszigorúbb járványintézkedéseket. Köztük az osztrákokhoz hasonlóan

• nyolctól ötig tartó kijárási tilalommal (kivétel csak kutyasétáltatás és munka vagy betegség adhat);
• házhoz szállításra átállított éttermekkel;
• a kulturális helyszínek, illetve uszodák, állatkertek, fitnesztermek bezárásával, zárt kapus sportmeccsekkel, turistáktól elzárt hotelekkel.
• az egyetemek és nyolcadik osztálytól a középiskolák távoktatásra álltak át,
• illetve Magyarországon gyülekezési tilalom is életbe lépett.

Hogy Magyarország az új szabályokat mikor követi, vagy követi-e egyáltalán, az kérdéses.

Ahogy arról írtunk, a mostani szabályozások eredményével kb. két hét múlva várható az új fertőzöttek számának csökkenése, és csak 4-6 hét múlva a halálozások mérséklődése. A TV2 műsorában szerda este Orbán Viktor is arról beszélt, hogy többek között az ünnepekkel kapcsolatos kérdésekre is csak két hét múlva tud választ adni, úgyhogy „kérdezzék meg akkor”. Az iskolabezárásokról ekkor azt mondta, a munkába járó szülők miatt nem lehet bezárni az óvodákat és az általános iskolákat, habár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezt kéri a kormánytól.

Péntek reggel a Kossuth rádióban viszont azt is hangoztatta:

„Nem tudunk elszakadni Ausztriától, az ottani tendenciák érvényesek itt is, az alapján lehet számolni, ami ott történik”.