A korlátozások két hét múlva hozhatnak először valami eredményt

2020. november 13. – 07:18

frissítve

A korlátozások két hét múlva hozhatnak először valami eredményt
A TEK egységei járőröznek egy budapesti aluljáróban a szigorított kijárási korlátozások bevezetése utáni első estén 2020. november 11-én – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A kedd éjféltől életbe lépett korlátozó intézkedések a remények szerint körülbelül 60 százalékkal csökkentik az emberi érintkezések számát Magyarországon, és így próbálják meg lassítani a vírus terjedését. Ha eredményesek lesznek, legkorábban két hét múlva várható az új fertőzöttek számának csökkenése, és csak 4-6 hét múlva a halálozások mérséklődése. Mindez nem fogja azonnal csökkenteni az egészségügyre nehezedő terhelést.

A járvány második hullámának indulását elvileg augusztus 21-től számoljuk, de a szakemberek már augusztus első felében baljós jelekre figyelmeztettek. Pontosabb ezért, ha úgy fogalmazunk: augusztus 21-től vált mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy ismét jelentősen emelkedik az esetszám.

Az exponenciális emelkedés augusztus végén indult el a nyaralásokkal, gólyatáborokkal, majd az iskola elindulásával. Ekkor még jellemzően a fiatal korosztály lett fertőzött, akik vagy tünetmenetesen vagy enyhe tünetekkel vészelték át a vírust – a baj csak az, hogy eközben már fertőztek.

Járványügyi szakemberek a Florida-hatásra figyelmeztettek: a vírus át fog terjedni az idősebb korosztályokra, és 4-5 hét elcsúszással emelkedni fog a halálozás is. Így is lett. Nagyjából öt héttel az új fertőzések emelkedése után Magyarországon is meredeken növekedni kezdett a halálozások száma.

A korlátozó intézkedések, a társadalmi érintkezések számának csökkentése épp azt a célt szolgálná, hogy kevesebb legyen az új fertőzött, és ennek következményeként kevesebb új beteg kerüljön kórházba. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az M1-nek azt mondta: míg a tavaszi szinte teljes zárás kb. 90 százalékkal csökkentette az emberek közötti kapcsolatok számát, a mostani intézkedések a remények szerint 60 százalékkal mérséklik a kontaktusokat, és ezzel lassítják a vírus továbbterjedését.

Ettől semmi mást nem várnak most, mint az egészségügy terhelésének csökkenését. A Covid sajátossága, hogy gyakran hetekig tartó kórházi ápolást tesz szükségessé. Az ágyak így hosszú távon maradnak foglaltak. Ha túl sokan kerülnek kórházba, elérjük a kapacitások felső határát, akkor az új betegek már csak akkor jutnak intenzív ágyhoz, lélegeztetőgéphez, ha a gyógyulások és a halálozások ezt lehetővé teszik. Jó lenne nem megvárni azt, hogy az orvosok alkalmazzák a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság etikai irányelveit arról, hogy ha több lesz a súlyos állapotú beteg, mint a rendelkezésre álló kapacitás, akkor kinek az életét mentsék meg, és ehhez milyen objektív szakmai elveket vegyenek figyelembe.

Az ágyak gyorsabb felszabadítását szolgálja az az új rendelkezés, amely könnyebb feltételekkel küldené haza a már tünetmentes betegeket a kórházból. Több orvos, ápoló és ágy szabadulhat fel a halasztható műtétek felfüggesztésével, és egy új szabály szerint gyorsabban térhetnek vissza a szolgálatba a tünetmentes fertőzött kórházi dolgozók is.

Érdemes megnézni azt is, milyen ütemben emelkedik az aktív fertőzöttek száma. Ezt úgy lehet kiszámolni, hogy az elmúlt hét nap átlagát elosztjuk az azt megelőző hét nap átlagával. Amennyiben a hányados 1 felett van, úgy még növekedés tapasztalható. Ha egy alá esik, akkor elkezdhetünk bizakodni – olvasható az Átlátszó Korona monitorján.

A növekedés mértéke augusztus végétől ugrott meg jelentősen, majd egy átmeneti mérséklődés után ismét emelkedett. Hiába van most „csak” 1,05-ön ez a faktor, ha mindennap 4700-5300 közötti számmal emelkedik a fertőzöttek száma. Ez folyamatosan új kórházi eseteket generál, így épp elég terhelést jelent az egészségügynek. Mivel a Covid miatt az ágyak egy része hosszabb ideig foglalt marad, a terhelés még akkor is csak lassan csökkenne, ha a növekedési faktor a korlátozó intézkedések hatására 1 alá süllyedne.

Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter nemrég arról beszélt, hogy jelenleg 11-12 naponta duplázódik meg a kórházba kerülő és a lélegeztetőgépre szoruló betegek száma. Tavasszal még három-négy hétre előre tudtak gondolkodni, mivel az a bizonyos járványgörbe lapos volt. Ma már csak két és fél hétre tud a kormány előre tervezni, számolni. Ezzel együtt viszont az intézkedések hatása is megnyúlik, a számok exponenciális emelkedése miatt az eredmények csak 4-6 hét múlva jelentkeznek.

De nem mindegyik adatnál lesz így. Először talán két héten belül a napi új fertőzések száma kezdhet el csökkenni. Ennek az az oka, hogy a tünetek általában 5-10-14 nap alatt fejlődnek ki a fertőzötteken. Ha tehát a korlátozó intézkedéseknek köszönhetően majd kevesebben fertőződnek meg, az két hét múlva lesz érzékelhető. A halálozások számának csökkenése jóval későbbre várható, mivel a halálos kimenetel csak a tünetek megjelenése utáni hosszabb kórházi kezelés után, 4-5 hét múlva következik be.

A koronavírus magyarországi terjedéséről ide kattintva találja további részletes grafikonjainkat >>>

Hollandiában és Belgiumban a tavaszi első hullámban lakosságarányosan jóval több koronavírusos eset volt, mint nálunk. Mindkét országban, különösen Belgiumban a második hullámban is elszabadultak a számok. A lenti grafikonon az látható, hogy mostanra csökkenni kezdett az új esetek száma. Hollandiában három héttel a szigorított korlátozó intézkedések és lezárások után az utóbbi egy hét alatt 46 százalékkal csökkent az új fertőzöttek száma. A kórházi ápolásra felvett betegek aránya azonban továbbra is emelkedik: 9 százalékkal nőtt vasárnapról hétfőre, de az elmúlt hét adataihoz képest ez a szám is csökkenőben van.

Belgiumban is a három hete bevezetett lezárások után most kezdett csökkenni az új fertőzöttek száma. A múlt hétre vonatkozó adatok 40 százalékos visszaesést mutatnak az azt megelőző hét statisztikáihoz viszonyítva. A halálesetek azonban az utóbbi hét nap alatt még megduplázódtak, ami 179 halálesetet jelentett napi átlagban.

Orbán Viktor hétfőn, a lezárásokról szóló bejelentése közben többször utalt Ausztriára. Ott november 3-án léptek életbe ahhoz hasonló korlátozó intézkedések, amelyeket most nálunk is bevezettek. Ezek hatása egyelőre nem látszik, még ha a lenti grafikonon a napi új esetszám mind Ausztria, mind Magyarország esetében valamelyest csökkent is.