Íme a szélsőjobbos ultrák, akik bajba keverték a magyar válogatottat

A magyar szurkolótábor egy kicsi, ám hangos része nem hallgatott Rossira. Amikor a kezdőrúgás előtt az angol játékosok letérdeltek, hangos füttykoncert fogadta őket. Miután Raheem Sterling megszerezte Angliának a vezetést, poharakkal dobálták meg a lelátónak arról a részéről, ahol a legnagyobb magyar szurkolói csoport, a Carpathian Brigade ultrái is ültek. Több jelentés szerint majmokat utánozva huhogtak is az angol fekete játékosoknak, többek közt Sterlingnek.

Persze az angol szurkolók sem mennek a szomszédba némi rasszizmusért, mint azt például 2021 júliusában láthattuk, amikor az angol válogatott kikapott Olaszországtól az Európa-bajnokság döntőjében. A feldühödött szurkolók az interneten estek neki saját játékosaiknak rasszista gyalázkodásokkal. Angol klubmeccseken is előfordult már, hogy kifütyülték a rasszizmus elleni demonstrációként letérdelő játékosokat. Kezdetben a brit miniszterelnök Boris Johnson és belügyminisztere, Priti Patel sem határolódott el a 2020-as Európa-bajnokságon a térdelést kifütyülő szurkolóktól.

De a magyar szurkolói kemény mag is sokat tett már azért, hogy hírhedtté váljon. Az európai futballszövetség, az UEFA 100 000 euróra és két zárt kapus meccsre büntette a magyar szövetséget a budapesti és müncheni Eb-meccseken egyes szurkolóktól látott rasszista és LMBT-ellenes viselkedés miatt. Mivel a szeptember 2-i magyar–angol meccs világbajnoki selejtező volt, a nemzetközi szövetség, a FIFA joghatósága alá esett az ügy, a korábbi UEFA-büntetést tehát nem érinti.

Az MLSZ szerint az UEFA leginkább az LMBT-ellenes molinók és bekiabálások miatt szabta ki a büntetéseket, nevesítve a következő ügyek miatt:

• Melegellenes molinó és rigmusok az első, portugálok elleni magyar Eb-meccsen Budapesten, 2021. június 15-én.
• Melegellenes rigmusok és egy BLM-ellenes zászló a franciák elleni meccsen Budapesten, 2021. június 19-én.
• Melegellenes molinó és bekiabálások az utolsó magyar Eb-meccsen, ahol a németek ellen játszott a válogatott Münchenben, 2021. június 23-án.

Ezek az esetek nem sokkal a melegellenessé eltérített magyar pedofiltörvény elfogadása után történtek. A törvény tiltja a homoszexualitás vagy a transzneműség megjelenítését és népszerűsítését kiskorúak körében, ami aggasztja a magyar szexuális kisebbségek tagjait.

Bár nem találni közvetlen kapcsolatot a Fidesz és a válogatott meccseken homofób és rasszista magatartást tanúsító szurkolói csoportok között, a magyar politika magas rangú képviselői eddig vagy kibújtak az ultrák elítélése alól, vagy elbagatellizálták a dolgot. Sőt, néha egyenesen támogatólag nyilatkoztak.

Nem sokkal korábban Orbán nagy elánnal védte meg azokat a szurkolókat, akik az írek elleni barátságos mérkőzésen fütyülték ki a letérdelő ír játékosokat. Múlt héten Szijjártó Péter külügyminiszter ugyan elismerte, hogy voltak rasszista incidensek az Anglia elleni meccsen, de tagadta azok súlyosságát, és az ellenfél himnuszát egy korábbi meccsen kifütyülő angol szurkolókról posztolt.

Orbán azt is mondta, hogy a fütyülő szurkolókat a térdelő írek provokálták. A miniszterelnök a CNN-nek úgy fogalmazott: „Lehet, nem mindig a véleménynyilvánítás legkifinomultabb módját választják, de meg kell értenünk az érveiket… Egyetértek a szurkolókkal.” Amikor az UEFA döntése alapján a müncheni Allianz Arena nem kaphatott szivárványszínű kivilágítást a német–magyar Eb-meccs alatt, Szijjártó üdvözölte a döntést, szerinte egy ilyen kivilágítás „politikai provokáció lett volna Magyarország ellen.”

Annak ellenére, hogy az antiszemita, rasszista és homofób incidenseik listája hosszú, a magyar ultrák vezető alakjai azt állítják, hogy ők nem rasszisták, csak focirajongók. Annak ellenére, hogy a magyar szurkolói kultúrát leginkább szélsőjobbos csoportosulások uralják – bár szám szerint a szurkolók csekély részét teszik csak ki.

A magyar ultrák és szélsőséges szurkolói csoportok legtöbbször a klubcsapatok közti rivalizálással foglalkoznak, ami olykor elég brutális ütközetekben tud kicsúcsosodni. De ha a nemzeti válogatottról van szó, félreteszik a különbségeiket, és sokuk csatlakozik a Carpathian Brigade-hez. A 2009-ben alapított, különböző szurkolói kemény magokat egyesítő ernyőszervezet történetének szerves része az antiszemita, rasszista és melegellenes retorika.

Magyar szurkolók románellenes rigmust énekelnek Budapest belvárosában 2021. június 15-én, a magyar–portugál Eb-meccs előtt.

A válogatott meccsein a szélsőjobb jelenléte annyira jellemző, hogy a magyar csapat németországi Eb-meccse előtt a Carpathian Brigade külön Facebook-posztban hívta fel tagjai figyelmét a „helyi törvényekkel nem kompatibilis” tetoválások eltakarására. Ez minden bizonnyal a szélsőséges, főként neonácikhoz köthető jelképek megjelenítését tiltó német büntetőjogi tényállásra utalt.

Fontos leszögezni, hogy nem minden Carpathian Brigade-del kapcsolatban álló szurkoló neonáci, és nem minden magyar szurkoló ért egyet a térdelő angol és ír játékosokra zúdult füttykoncerttel. A magyar válogatott kapusa, a Lipcsében játszó Gulácsi Péter korábban szót is emelt a melegházasság és a szexuális kisebbségek jogai mellett.

A Bellingcat nyilvánosan elérhető adatok felhasználásával viszont kinyomozta, hogy néhány, a stadionokban melegellenes molinókat lengető szurkoló közeli kapcsolatban áll hírhedt, nyíltan neonáci csoportokkal.

Június 23-án, a magyar válogatott németek ellen játszott meccse alatt néhány magyar szurkoló kifeszített egy molinót, amelyen a fenti, magyar–német kevert szöveg mellett egy kezdetleges rajz volt látható:

Ez a molinó már a meccs előtt is felbukkant a neten. Aznap délután, körülbelül nyolc órával a kezdőrúgás előtt egy neonáci Telegram-csatornán megjelent egy poszt, amely szerint a molinó tulaja a Kispest Honvéd ultrája.

A poszt, melynek angol nyelvű szövege a „Heil Hitler!” köszöntéssel zárul, a molinót a meccsen is tartó férfival megegyező kinézetű embert ábrázol. A fénykép még legalább két másik, szélsőjobboldali fociultrák körében népszerű Telegram-csoportban is feltűnt.

Hasonlítsuk össze a meccsen és a Telegram-posztban feltűnő molinót:

Bár a nyilvánosan elérhető fotók felbontása nem olyan magas, mint a Telegram-csatornára posztolt képé, a rajzon a megegyező tökéletlenségek, fröccsenések és elmosódások tisztán látszanak. Mivel úgy tűnik, kézzel festették (nem úgy néz ki, mint egy textilnyomott molinó, tehát nem valószínű, hogy több azonos példány létezik), a meccsen látott molinó minden bizonnyal megegyezik azzal, amely a Telegram-csatornán is megjelent.

Július 27-én, több mint egy hónappal a meccs után, a neonáci Légió Hungária csoport a Budapest Pride ellen tüntető tagjaikról közölt képeket a közösségi médiában. A csoportkép előterében a Légió Hungária két tagja mintha ugyanazt az „LMBT? Nein, Danke” molinót tartaná:

A Légió Hungária fényképe szintén alacsonyabb felbontású, mint a Telegramra posztolt korábbi fotó, de még így is kivehető több olyan festési hiba, ami pontosan megegyezik a korábbi képeken láthatóakkal, kivehető az LMBT T-je melletti fröccsenés, a B jobb alsó részén és a „NEIN” I betűjén néhány fehér folt.

Akárcsak a fenti képek esetében, a Légió Hungária fotói is jó eséllyel ugyanazt a molinót ábrázolják, ami megjelent a német–magyar meccsen 2021. június 23-án.

Bár nagyon valószínűtlen, de mégis előfordulhat, hogy a képeken különböző molinók szerepelnek. De még ebben az esetben is igaz, hogy a magyar szurkolók egy csoportja legalábbis neonáci eszméket valló csoportokkal azonos üzeneteket közvetít a szexuális kisebbségek ügyével kapcsolatban.

A Légió Hungária honlapja 2021 márciusában beszámolt két másik neonáci csoporttal tartott találkozóról. Az egyik fotón látható személy ugyanolyan piros Kispest-pólót visel, mint amilyen a Telegram-csatornára posztolt fotón is látható. Ez persze önmagában nem bizonyítja, hogy ugyanaz a személy szerepel a két fotón, és a pólót viselő szakállas férfi túl homályosan látszik ahhoz, hogy az arcfelismerő keresőmotorok használni tudják a képet. Ugyanezen a képen jobboldalt, fekete felsőben nagy valószínűséggel Tyirityán Zsolt látható. Ő az a férfi, aki korábban a cigányellenes vonulásokat szervező, nyíltan rasszista Betyársereg vezetője volt. Fizikai atrocitásig ritkán merészkedtek a vonulásokkor, a módszerük a megfélemlítés volt, maszkban sétálgattak a romák lakta településeken. Tyirityán korábbi interjúkban nyíltan nácinak nevezte magát, nyíltan vallotta, hogy a cigányok kevesebbet érnek, mint más emberek. Korábban majdnem két évet volt börtönben rasszista indíttatásból elkövetett súlyos testi sértésért.

De visszatérve a Kispest-pólós emberhez. Egy hasonló kinézetű, szakállas férfi látható, ezúttal fekete Kispest feliratú pólóban egy olyan 2020. májusi posztban is, ami két szélsőjobboldali futballszurkoló halála ellen tiltakozó Légió Hungária tagokat mutat be. (Ezt a tüntetést egyébként a kommentelők romaellenes tüntetésnek nevezték az elkövetők feltételezett roma származása miatt.) Ez önmagában még mindig nem elég ahhoz, hogy kétséget kizáróan összekapcsoljuk a fotókon látható két férfit.

De ha átnézzük az erről az eseményről szóló híreket, találunk egy 2020. május 29-én megjelent cikket is, amelyen ugyanez a kép látható a Légió Hungária tagjáról. Az ezen a fotón látható férfi arcra a PimEyes arcfelismerő keresőmotorral rákeresve számos olyan, szélsőjobboldali honlapokon (többek között a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom oldalán) megjelent fotót találtunk, amin szerepel egy nagyon hasonló külsejű férfi.

A találatok közül több is Lipták Tamásként, vagyis Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom korábbi budapesti régióvezetőjeként és a Légió Hungária jelenlegi vezetőségi tagjaként azonosítja a férfit.

Lipták a jelek szerint összefüggésbe hozható azzal a Telegram-csatornával is, amely 2020 júniusában közzétette az LMBT-ellenes transzparensről készült fotót. A Telegram-csatorna első, 2020. október 12-i posztja egy olyan fénykép, amelyen egy LMBT-ellenes transzparenst tartó férfiakból álló csoport látható, közöttük szerepel egy Liptákhoz nagyon hasonló személy. 2021 februárjában felkerült ugyanennek a fotónak egy másik változata is, amin a Liptákra hasonlító személy arca el van takarva, viszont látszik a lábán lévő tetoválás, ami szintén erősen emlékeztet Lipták más fotókról ismert tetoválására.

Ez ismét rávilágít arra, hogy a szélsőjobbos csoportok ott vannak a magyar szurkolók között, és már korábban is olyan transzparensekkel mutatkoztak, amelyek később, a nemzetközi meccsek idején megjelentek a stadionokban és a stadionok környékén.

Az egyik „ANTI LMBTQ” feliratú transzparens például úgy tűnik, hogy hónapokkal később megjelent az Európa-bajnokságon is: a június 15-i, Portugália elleni budapesti mérkőzésen be nem azonosított magyar szurkolók ugyanis egy ugyanilyen transzparenst tartottak a magasba. A transzparensről készült fotót több, szélsőjobboldali huligánok körében népszerű Telegram-csatornán is megosztották, az egyik megosztáskor a „Kispesti huligánok” felirat szerepelt a kép mellett. Amikor az UEFA 2021 júliusában fegyelmi eljárást indított el Magyarország ellen, ez a transzparens is felkerült a bizonyítékok listájára.

Lipták Tamás egy – a cikkünk megjelenésekor még nyilvános – Facebook-oldalt is üzemeltet, Aldo a jobbszélen néven, ahol saját magára Kispest-szurkolóként és a Légió Hungária aktivistájaként utal. Ezen az oldalon Lipták június 15-én osztott meg egy fotót, amin valaki egy ugyanilyen „ANTI LMBTQ” feliratú transzparenst tart a magasba. Azt, hogy a transzparenst tartó férfi Lipták maga lehet, nemcsak azért lehet gyanítani, mert az ő személyes oldalán jelent meg a kép, de azért is, mert nem sokkal később megosztott egy másik képet is, ahol ő maga viseli ugyanazt a retró válogatott mezt, amiben a transzparenst tartó férfi is látható a korábbi bejegyzésében.

Úgy tűnik, a három különböző helyen (a június 15-i Eb-meccs, Lipták ugyanezen napon megosztott bejegyzése és a neonáci Telegram-csatorna 2020 októberében) megjelenő „ANTI LMBTQ” feliratú transzparens megegyezik. Bár sokkal kevesebb a jól azonosítható pont itt, mint a különböző fotókon látható „LMBT? Nein danke” transzparens esetében, de az első szó „N” betűjénél jobbra fent látható, hasonló fekete festékfolt erős bizonyítéka az egyezésnek.

Lipták Tamás egyébként a kispesti neonáci Telegram-csatornán is megjelent: egy 2021. június 10-én készült fotón egy náci halálfejjel (Totenkopf) eltakart arcú személy egy olyan BLM-ellenes transzparenst tart a magasba, amelyen konkrétan szerepel a Légió Hungária logója is.

Ennek a fotónak egy olyan változatát, amin a BLM-ellenes transzparenst tartó férfinak sem az arca, sem a tetoválásai nincsenek kitakarva, maga Lipták hozta nyilvánosságra még 2020 augusztusában, a saját Twitter-profilján.

Az is lehetséges, hogy a kispesti neonáci Telegramon megjelent képen Lipták maga tartja az „LMBT? Nein, danke” feliratú transzparenst. Ezen a 2021 júniusában készült képen a feliratot tartó személy jobb karján, közvetlenül a transzparens fölött látszik egy halvány, anyajegyszerű folt. Liptákról a Hatvannégy Vármegye honlapján található egy olyan, 2017-ben készült fénykép, amin a jobb karján látszik egy ehhez nagyon hasonló folt.

Lipták a korábban már említett Facebook-oldalán július 29-én osztott meg egy letérdelés ellen tiltakozó transzparenst tartó személyről készült képet. Egy ehhez nagyon hasonló transzparens szintén megjelent a lelátón, amikor a magyar válogatott június 19-én a franciák ellen játszott.

Mivel mindkét képen több azonos festéknyom és maszat látható a transzparenseken, ráadásul az is kivehető, hogy mindkettőt ugyanúgy hajtogatták össze, ismét nagyon valószínűnek tűnik, hogy ezek ugyanazok a transzparensek.

Ebben az esetben a transzparenst tartó személy teljes bizonyossággal történő azonosítása nem lehetséges, mivel kevesebb megkülönböztető jegy és hasonlóság látható a két képen. A Bellingcat a cikk megjelenése előtt szerette volna, ha Lipták megerősíti, vagy cáfolja azt, hogy ő szerepelne a képeken, ő azonban csak annyit reagált, hogy „Már elmondtuk, amit akartunk.”

Mindenesetre Lipták közösségi médiás tevékenysége és más szélsőjobboldali fiókok aktivitása alapján úgy tűnik, hogy ő személy szerint kapcsolatba hozható mindhárom olyan transzparenssel, amelyek az UEFA Magyarország elleni fegyelmi ügyének részét képezték.

A Légió Hungária és a szélsőjobbos csoportok kapcsolata egyébként nem titok, a Légió Hungária maga is posztolt arról, hogy szélsőjobboldali futballszurkolók járnak a rendezvényeire. Amikor a Bellingcat megkereste a Légió Hungáriát, a szervezet sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy Lipták az a személy, aki a Kispest neonáci Telegram-csatornán látható LMBT-ellenes transzparenst tartja a képen. Nem válaszoltak arra a kérdésére sem, hogy milyen kapcsolatban állnak a Carpathian Brigade-del. A Carpathian Brigade szintén nem reagált a Bellingcat megkeresésére.

– írta emailben a Légió Hungária egyik képviselője a Bellingcatnek. „A Légió Hungária szolidáris minden olyan futballszurkolói csoporttal, amely elkötelezett a jobboldal iránt”. A Légió Hungária képviselője azt is kijelentette, hogy a világ minden országának kívánják, hogy olyan szurkolói legyenek, mint a magyar szurkolók, akik az ő megfogalmazásuk szerint „ellenzik a devianciát”, és akik Magyarországot olyan erőddé tették, ahol ez a deviancia soha nem fog tudni gyökeret verni.

A Bellingcat megkeresése után a Légió Hungária egyébként a Telegramon panaszkodott a lap újságírójára és a róluk készülő tudósításra. Azt írták, hogy „ha valaki inkorrekt módon viselkedik, annak igyekszünk lehetőségeinkhez mérten törleszteni”. Alig két perccel azután, hogy ez a bejegyzés megjelent a Légió Hungária Telegram-csatornáján, ugyanezt a szöveget Lipták is megosztotta a saját Facebook-oldalán.

Liptáknak egyébként van egy másik, a Légió Hungárián kívüli élete is, ami az Orbán-barát médiához köti őt: 2021 márciusa óta társműsorvezetője A pálya jobboldala című futballpodcastnak a kormányközeli vasárnap.hu oldalon. A podcastot Lipták mellett még többen vezetik, egyikük Trombitás Kristóf, aki a kormánypárti Hír TV műsorvezetője volt, a másikuk pedig Horváth Tamás, a vasárnap.hu korábbi főszerkesztője, akinek 2021 augusztusában le kellett mondania, miután nyilvánossá vált, hogy korábban neonáci szervezetekkel állt kapcsolatban.

A vasárnap.hu rendszeresen készít interjúkat a kormány tagjaival, köztük Orbánnal is, ráadásul egy ideig részben a miniszterelnöki hivatal finanszírozta a működését. Az oldalt a Kovács K. Zoltán Alapítvány tartja fenn (csak névazonosság, semmi köze a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár Kovács Zoltánhoz). A Miniszterelnökség 2019-ben 21,5 millió forintot, 2020-ban pedig 38 millió forintot adott az alapítványnak, de a jelek szerint 2021-ben nem támogatta az alapítványt. Nem világos, hogy ebből a támogatásból mennyit költöttek a vasárnap.hu-ra az alapítvány egyéb tevékenységei mellett.

A magyar futballszurkolók egy kisebbségének tettei természetesen nem minősítik a nemzeti csapat összes szurkolóját, és főleg nem Magyarország egészét. De az, hogy a magyar kormány az UEFA büntetése után sem bírálta a vétkes szurkolókat, jól mutatja, hogy Orbán Viktor és szövetségesei hogyan reagálnak a nemzetközi kritikára. A miniszterelnök és kollégái a botrány után Magyarország nemzeti újjászületésével büszkélkedtek, és a „politikai korrektség cenzúrája” ellen szólaltak fel.

Szijjártó Péter korábban már idézett megjegyzései jól példázzák ezt. A külügyminiszter egy Facebook-bejegyzésben elítélte azt, ahogy az angol szurkolók az olasz ellenfeleikkel szemben viselkedtek az Eb-döntő alatt. Nem említette kifejezetten, és nem is védte meg az UEFA határozatában megjelölt magyar szurkolói cselekedeteket, ugyanakkor kettős mércére panaszkodott – ami a nemzetközi kritikákra adott magyar kormányzati válaszok egyik általános alapköve.

Lehet, hogy Magyarország vezetőinek hivatalosan nincs kapcsolata olyan szélsőjobboldali csoportokkal, amelyeket Lipták és társai képviselnek. Ugyanakkor elgondolkodtató az a buzgóság, amivel a kormánypárti politikusok igyekeznek nem elítélni a szurkolók egy részének akcióit. Vajon tisztában vannak-e azzal, hogy a szóban forgó transzparenseket tartó szurkolók valójában mennyire szélsőségesek? És ha ezt tudnák, az vajon változtatna bármin is? Elvégre, ahogyan a brit szerző, James Montague írja, „a futballhuligánok fontos választói csoportot jelentettek a populista, illiberális kormányok felemelkedésében, különösen Kelet-Európában és a Balkánon”.

Montague a futballhuligán szubkultúrákról szóló 2019-es könyvében kifejti, hogy a futballhuligánok szélsőjobboldali nézeteik miatt sokáig kirekesztettek voltak. De ahogy Magyarországon, Szerbiában és Lengyelországban a politikai vezetés megváltozott, úgy hirtelen már nem is számítottak radikálisnak, sőt, a politikai fősodorba kerültek. „Sok politikus felismerte, hogy ezt hasznosítani lehet” – írja a brit szerző.

A magyar válogatott folytatja a 2022-es világbajnokságra való kijutásért vívott küzdelmét, így Európa, sőt a világ többi része még többet hallhat a jövőben a radikális magyar ultrákról, a lelátókon és az utcákon egyaránt. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mit tesznek legközelebb, de azt sem, minek kell ahhoz történnie, hogy ne egy csoport meg nem értett hazafinak tekintsék őket a magyar kormány felső szintjein.