„Gyanús lett, amikor erőltették a második találkozót” – interjú Berki Zsolttal, a Városháza-ügy egyik kulcsfigurájával

Kicsoda ön, Berki Zsolt, akit a Városháza-ügy kulcsfigurájának tartanak, de a közvélemény még aligha ismeri?

Ingatlan-tanácsadó vagyok, körülbelül 10-15 éve ezzel foglalkozom. A válság utáni időszakban az ingatlanpiac elkezdett magához térni, én pedig lehetőséget láttam abban, hogy jó helyen fekvő, jó lehetőségeket kínáló helyszíneket és hozzájuk megfelelő befektetőket kutassak fel. Ingatlanprojekt-szervezés és -tanácsadás, így írnám le azt a tevékenységet, amit folytatok.

2008–2009 körül egy Infopark-ingatlannal kapcsolatban keveredett a testvére hangos vitába Leisztinger Tamással, az ismert üzletemberrel. Jogi eljárások is kezdődtek, ezek hogyan végződtek?

Emlékezetem szerint az Infopark-ügyben minden rendeződött, a vita egyezséggel zárult, végül nem született semmilyen ítélet.

2010 előtt is felbukkant már a Városháza körüli ingatlanügyekben, például egy Ráday utcai ingatlanra tett ajánlatot. Kivel volt kapcsolata a Városházán, kiket ismert?

Rég volt, nem nagyon emlékszem konkrét nevekre, inkább fejlesztők voltak, nem politikusok.

Később hogy került újra kapcsolatba a Városháza vezetésével?

2016-ban vagy 2017-ben Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest kerestem meg, ő irányított, hogy ingatlanügyekben a fővárosi vagyonkezelő központtal vegyem fel a kapcsolatot. Velük kellett a szakmai egyeztetést lefolytatni befektetői igény esetén. Mivel egy már meghirdetett Ráday utcai ingatlanra volt jelentkezőm, így jutottam el a vagyonkezelőhöz.

Csak úgy az utcáról bement a főpolgármester-helyetteshez?

Bagdy úrnak, ha jól emlékszem, Csomós Miklós, a Fidesz akkori frakcióigazgatója mutatott be. A fővárosi vagyonkezelő igazgatója Barts J. Balázs volt, vele alakult ki első körben egy Ráday utcai ingatlan kapcsán egy szakmai kapcsolat.

Mi volt ebben a Ráday utcai adásvételben az ön szerepe?

Én a vevői oldalt képviseltem tanácsadóként, eseti megbízás alapján. Az én dolgom az adott ingatlan paramétereit övezeti besorolás, beépítési lehetőségek, szintterületi mutatók alapján feltérképezni, megnézni, hogy milyen ingatlant célszerű rajta felépíteni, fejleszteni. Segítek még a pályázattal kapcsolatos adminisztrációs munkában felkészülni, ellenőrizni.

Ebben közreműködött a vagyonkezelő? Elhangzott a hangfelvételeken, hogy volt egy munkatárs a vagyonkezelőnél (meg is nevezték), aki állítólag szenzitív információkkal segítette önt.

Az adott ingatlanpályázatoknál a vagyonkezelő honlapján megtalálható, hogy melyik munkatársuk melyik ingatlannál illetékes felvilágosítást adni. Nekik az a dolguk, hogy ha érdeklődés mutatkozik egy meghirdetett ingatlan iránt, akkor arról bővebb műszaki, jogi tájékoztatást nyújtsanak. Ez történt.

A Ráday utcás sikeres tranzakció után hány fővárosi ingatlant sikerült még értékesítenie?

Utána ugyanez a befektető sikeresen vett részt egy másik belvárosi, használaton kívüli oktatási intézmény, a Hegedű utca 1–3. pályázatán, ő tette a legmagasabb árajánlatot, övé lett az ingatlan.

Ezenkívül nem is volt több sikeres ügylete?

Ezzel a konkrét befektetővel már nem. 2019-ben jött a váltás a főváros vezetésében. 2020 nyarán egy pályázaton meghirdetett Istenhegyi úti telekre volt még egy konkrét partnerem, aki nem nyert, mert nem ő tette a legjobb ajánlatot. Ezután tavaly nyáron meghirdettek egy Budafoki úti ingatlant, az ősszel lezárult pályázaton az én partnerem, a Grébics Zrt., vagyis egy Gansperger Gyula által irányított cég nyert a legjobb ajánlattal. Végül az idén nyáron meghirdetett XVI. kerületi Georgina utcai ingatlan megvétele sikertelen volt, mert nem a partnerem tette a legjobb ajánlatot. Azaz öt esetből háromnál sikerrel jártam, kettőnél nem.

A Városháza vezetői közül kivel volt kapcsolatban ezeknél az értékesítéseknél?

A 2019 utáni vezetésből egyetlen városvezetőt sem ismerek.

Csak mert volt egy olyan kijelentés Bodnár Dezső vallomásában (amiről ebben a cikkünkben lehet olvasni), hogy Berki Zsolttól úgy tájékozódott: a főpolgármester is tud az ügyről. Tudott?

Hazugság. Nem ismerem személyesen sem Karácsony Gergelyt, sem a helyettesét, Kiss Ambrust.

Mi volt a díjazása, sikerdíja, jutaléka a sikeres értékesítéseknél?

Általában a vételár 3–8 százaléka között szokott lenni, megállapodás alapján.

Ezt személyes munkadíjként vagy a saját cégen keresztül kapta?

Cég szerződött céggel minden esetben.

A cégregiszter szerint viszonylag sok társasághoz volt köze, amelyek általában már nem működnek. Felszámolták vagy kényszertörölték őket, mint például a Norther Rock nevű céget, aminek felmerült a neve az ügyben. Ennek mi az oka? Nem adott le jelentést, nem fizetett adót?

Adót fizettem. Részben üzletrész-értékesítés útján szálltam ki a cégekből. A Northern Rock Kft.-nek, ha jól emlékszem, valamilyen technikai cégpapíros okok miatt törölték az adószámát.

Ezzel a céggel el is érünk 2021 májusáig, az ominózus találkozóig, amin a Városháza eladása is szóba került a kiszivárogtatott felvételek alapján. Hogy jött létre ez a találkozó?

Gansperger Gyula kérte, hogy szervezzem meg azt a bizonyos találkozót, hogy fogadja őt a vagyonkezelő vezérigazgatója. Az általa képviselt befektetőcsoport szeretett volna befektetési célpontokat, fejlesztési célpontokat találni a fővárosban.

Ganspergert honnan ismerte?

A 2020-as, Istenhegyi úti ingatlanpályázat sikertelen ajánlattevője mutatta be nekem Gyulát, aki szeretett volna akkor a cégének telket, üzemcsarnokot vásárolni. Ő keresett meg, hogy segítsek összehozni a találkozót, mert egy komoly befektetői csoportot képvisel.

Megnevezte őket?

Azt mondta, a Rahimkulov család az érdeklődő, akikről elmondta, hogy sok befektetésük van Magyarországon, olyan nagyobb fejlesztési célpontokat kerestek, amelyek a fővárosnál fellelhetőek.

A találkozó létrejött, itt hány potenciális befektetői célpont került szóba?

Emlékezetem szerint a befektetők a nagyobb értékű célpontokról szerettek volna tárgyalni, a Rimaszombati úti volt kollégium, az Etele úti piac, ezekkel összefüggésben kérték a megbeszélést.

A Városháza hogy került szóba?

A befektetők egy konkrét kérdéssel álltak elő, hogy a Városháza fejlesztésével milyen lehetőségek volnának, mert ez a célpont nekik nagyon tetszene.

Vagyis eredetileg nem volt benne a kínálatban, ők kérdeztek rá?

Igen.

Kik voltak ott pontosan a Rahimkulov család részéről? Maga Rahimkulov?

Ő nem, emlékeim szerint ott volt egy Zentai Péter nevű ember.

Őt ismerte korábban?

Nem. Rajta kívül jelen volt még Gansperger Gyula, illetve Bodnár Dezső.

Utóbbi milyen szerepben?

Mint ingatlanos szakértő az ő részükről, de ő meg sem szólalt, csak ott ült. Illetve Rahimkulovék még egy építészt is hoztak magukkal, aki szakmai kérdéseket tett fel. Ha jól emlékszem, ő az Idom nevű társaságot képviselte.

És a főváros részéről ki volt jelen?

Barts J. Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója és a helyettese, a Nándor, neki csak a keresztnevét tudom (Horváth Nándor – a szerk.).

A beszélgetésen ki volt aktív, ki hozta szóba a Városháza ügyét?

Zentai Péter és Gansperger Gyula. Ők kérdezgették, hogy azzal a helyszínnel kapcsolatban milyen lehetőségek vannak.

Mi volt a válasz?

Barts arról beszélt, hogy többféle elképzelés van a városvezetés részéről. Azt nem közölte, hogy melyik a leginkább konkrét, de arról volt szó, hogy egy esetleges hasznosítás esetén mi és hogyan történne.

Ár elhangzott?

Hozzávetőlegesen 100 millió euró, illetve 40 milliárd forint.

Karácsony Gergely főpolgármester szóba került?

Se nevek, se pozíciók nem merültek fel, nem kerültek szóba. Senki nem említette sem Karácsony Gergely, sem Kiss Ambrus nevét.

Miben maradtak, hogy zárult a találkozó?

Úgy búcsúztunk el, hogy ebben az évben 8 milliárd forint forrásuk van, és majd jelentkeznek.

Ha lett volna konkrét eladói és vevői szándék, az mit jelentett volna önnek?

Ilyen tartalmú egyeztetés nem történt.

Az előbb említett díjazás, vagyis a 3–7 százalék lett volna reális?

Nem, ezzel irreálisan magas összegre jönne ki a tanácsadói díj. Nagy értékű ingatlanról beszélünk, ilyenkor az 1–1,5 százalék a reális, amit még elfogad a befektető.

Az Indexen megjelent egy szerződés, amit az ön cége a Beák és Társa ingatlanközvetítő céggel e tárgyban kötött.

Több ingatlanossal is van kapcsolatom, szakmai kapcsolatok nélkül nem működik ez a szakma.

Világos, de mit lehet erről a szerződésről elmondani?

Ez egy koholmány.

Nem valódi a szerződés?

Koholmány, de nem tudom, mert nem láttam.

Máshogy kérdezzük: a Beák nevű ingatlanossal nincs is szerződése, vagy van, csak egy meglevő szerződést valaki megbuherált?

Mindenről nincs felhatalmazásom nyilatkozni, de el tudom képzelni, hogy ez valami másolt, összetákolt valami lehetett.

A hanganyagokon mindenesetre Ganspergerék egy állítólagos városházi jutalékos rendszerről beszélnek, amelyben ön jutalékért cserébe egyfajta szervező, de a bátyját, Berki Józsefet is hírbe hozzák, mint aki Kiss Péter elhunyt szocialista politikus ismerőse, és akinek így kapcsolata lehet a jelenlegi városvezetéssel. Ennek van valóságalapja?

Legjobb tudomásom szerint a testvérem Kiss Ambrust nem ismeri, de Kiss Pétert igen, őt ismerte, de az a legbiztosabb, ha erről őt kérdezik, mert ez őt érinti. (Ez megtörtént, lásd keretes írásunkat – a szerk.)

És maga a jutalékos rendszer, amiről beszélgetnek?

Azt hiszem, Zentait és Ganspergert hallom a felvételeken.

Biztos ebben?

Vélhetően ők azok, de a lényeg, hogy ez egy koholmány, aljas rágalom az egész.

Ganspergerrel soha nem beszélt ilyesmiről?

Soha. Ismétlem, koholmány, nem működött semmilyen jutalékos rendszer.

Bajnai Gordon hogy került a képbe?

Én csak később a médiából, vagyis a maszkos alak felvételeiből értesültem arról, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök is áldozatául esett Gansperger meghívásának, de őt sem ismerem.

A nyilvános botrány kirobbanása előtt bármi utalt arra, hogy valami készül, hogy balhé lesz?

Az ősz folyamán, az ügy kirobbanása előtt, valamikor október második felében Gansperger Zentai kérésére hivatkozva megkeresett. Ragaszkodott volna hozzá, hogy egy második szakmai tárgyalást szervezzek meg a vagyonkezelő vezérigazgatójával. Ezt vagy egy hétig sulykolta nekem Gansperger úr, de nem tettem eleget a kérésének.

Miért nem?

Nem volt jó érzésem. Nagyon erőltette ezt a találkozót.

Mi volt gyanús?

Az, hogy tudták, hogy a felmerült kérdések egyáltalán nem voltak aktuálisak, a fejlesztés még nem volt kibontakozóban, nem volt kiválasztott elképzelés, komolytalan volt az újabb megkeresés. Sőt, legjobb tudásom szerint nem is költött ez a csapat pénzt az említett 8 milliárdból.

Színlelt érdeklődés volt?

A pontos célját nem merem megtippelni, de rá körülbelül egy héttel láttam a médiában, hogy kipattant az ügy. Sőt, nemrég azt is láttam, hogy Bodnár Dezső a bizottsági ülésen hivatkozott egy második megbeszélésre, ahol állítólag előhoztam a sikerdíjamat. De hát nem is volt semmilyen második egyeztetés, egyszerűen nem tettem eleget a kérésnek, nem értem az egészet. Örömmel látnám, hogy milyen közjegyzői okirat készült, az hol készült, ki hitelesítette.

Ön szerint ki készíthette a felvételeket?

Jó kérdés, erre nem tudok felelni, de egyet biztosan meg tudok mondani: nem én.

Rendőrségi nyomozás indult az ügyben, önt már kihallgatták?

Egyelőre még nem.

Házkutatás sem volt?

De igen, az volt az otthonomban.

Elhangzott, hogy a szivárogtató a hét tárgyalás tízórányi felvételét átadja a rendőrségnek.

Tíz óra még a Minimaxból is sok, nem tétlenkedett Anonymous. Ezzel kapcsolatban én csak annyit szeretnék kérni a maszkos, álarcos, nagy kezű figurától, Anonymoustól, hogy ne felejtse el mellékelni azokat az okiratokat sem, amelyek kétséget kizáróan igazolják, hogy a hangfelvételeket jogszerűen, a törvények betartásával készítette el és használta fel. Ha ez törvényes volt, az rendben van, ha nem, az nagyon nincs rendben.

Tervez valami jogi lépést, hiszen Gansperger Gyula és így a sajtó is mindenfélével megvádolta.

Ezen még alaposabban nem gondolkodtam. Az ügy fejleményeinek függvényében fogok lépéseket tenni a rágalmazókkal szemben, de egyelőre még ügyvédet sem fogadtam.

Az ügy kirobbanása óta egyeztetett bárkivel, Ganspergerrel, Zentaival, Bartscsal?

Nem, senkivel.