Már évekkel ezelőtt felbukkant a Városháza körül Berki Zsolt, akkor egy grúz–izraeli kör üzlete miatt

2021. november 19. – 13:18

Már évekkel ezelőtt felbukkant a Városháza körül Berki Zsolt, akkor egy grúz–izraeli kör üzlete miatt
Részlet a videóból

Másolás

Vágólapra másolva

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Gansperger Gyula és Berki Zsolt a Városházával kapcsolatos felvételek alapján összerakható sztori főszereplői. Utóbbi régóta tűnik fel budapesti bizniszek körül, Gansperger pedig a jelek szerint mostanában egy gazdag befektetőcsaládot segítve próbált tájékozódni, vajon meg lehet-e venni a Városháza épületét, így kerülhetett kapcsolatba Berkivel, Bajnaival és Bartscsal is.

Az Anonymous-álarcos ismeretlen legújabb, csütörtöki szivárogtatásának nincsen „önértéke”, a videó végén egy fotó látható, amelyen Gansperger Gyula egykori ÁPV-vezető és Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök (mindketten dolgoztak a Wallis-csoportnál is) láthatóak egy fekete terepjáró mellett. Bajnai csütörtök este a Facebookon közölte: Gansperger a nyáron kereste meg őt, hogy a vállalkozása segít „a leggazdagabb magyarországi befektetőcsalád által irányított cégcsoportnak” (ez a korábbi hírek szerint a Rahimkulov család lehetett), ennek keretében találkoztak együtt a cégcsoport vezetőjével, és a találkozón a véleményét kérték „a Városházával kapcsolatos fejlesztési elképzelésük politikai megvalósíthatóságáról, esélyeiről”, mire Bajnai azt mondta, ebben nincs befolyása, de amúgy politikailag kényes, konszenzust igénylő ügynek tartja.

Gansperger Gyula

Próbáltunk Gansperger környezetében érdeklődni, hogy mi lehet az ő szerepe az ügyben, mi van mostanában az egykori ÁPV-vezérrel. Azt hallottuk, hogy ő az állami tisztségei után magánvagyonával fektetett be, illetve testületi tisztségeket vállalt, igaz ezek a szerepek, például

  • a Kész Holding (építőipar),
  • a Morando (kockázati tőke),
  • vagy a Synergon (informatika)

már nem igazán voltak sikeresek, de emellett több tucat ingatlanügyhöz is volt köze.

Legfontosabb társa újabban a nála fiatalabb, ambiciózus Szabó Gergő, de Gansperger jobboldali kapcsolatrendszere is a mai napig értéket képvisel – hallottuk. Hogy a Rahimkulov családnak segít, az csak most, Bajnai posztjából derült ki, eddig csupán azt lehetett tudni, hogy a család megbízottjai Bartscsal találkoztak, legalábbis Bartsnak így mutatkoztak be akkor, amikor ő elég nyíltan beszélt arról, hogy lehetne megkönnyíteni, hogy befektetőké legyen az ingatlan.

Berkiék

Az anonim szivárogtató eddig egyrészt valami olyasmit szeretett volna bizonyítani, hogy a főváros vezetői titokban szervezik a Városháza eladását, másrészt azt az üzenetet próbálja felépíteni, hogy amiről vélhetően Gansperger Gyula korábban beszélt, az igaz, vagyis a Városházán Berki Zsolt közvetítői szerepével valamilyen jutalékos-visszaosztásos rendszer működött az önkormányzati ingatlanok eladásainál.

Ezzel kapcsolatban próbáltunk Berki Zsoltról is érdeklődni. Az ismerői szerint a közvetlen, mindenkivel jó kapcsolatot építő Berki Zsolt egy több testvérből álló újpesti család tagja. A cégregiszter szerint négy, azonos édesanyával feltüntetett Berkinek vannak céges érdekeltségei, Berki Ernő, Berki Zsolt, Berki József és Berki Róbert közül többen eleinte vagyonvédelemmel foglalkoztak. Ilyen nevű cégeik (Optimum Security, BFOR Védelmi Szolgáltató) ugyan túl sok nyomot nem hagytak az interneten, de azt hallottuk, hogy egykoron még önkormányzati rendezvényeket is biztosítottak és hangosítottak (állítólag mindkét politikai oldalon).

A fáma szerint a fiútestvérek közül a megfontolt, lassú szavú József a legnagyobb koponya. Ő valamiképpen Kiss Péter egykori szocialista munkaügyi miniszter bizalmi köréhez tartozott, hallottuk, hogy sokszor jelentkezett be hozzá egyeztetésre, gyakran találkozott vele Újpesten, miközben Zsolt inkább a Fidesz felé épített ki kapcsolatokat, a fővárosi parkolási ügyből ismert Kupper Andrással volt például jóban az ismerői szerint.

Úgy tudjuk, hogy a sokféle ügylet körül felbukkanó (a leghíresebb az Infopark-ügy) család továbbra is elsősorban a IV. kerületben, Újpesten ismert, ma is a legtöbben közülük ott élnek.

A videóban közétett fotó Ganspergerről és Bajnairól
A videóban közétett fotó Ganspergerről és Bajnairól

Berki Zsoltról többektől is azt hallottuk, hogy valóban bejárása volt a Barts Jenő Balázs vezette BFVK-hoz, vagyis a fővárosi vagyonkezelőhöz, és állítólag sok ingatlant megtekintett az értékesítésük előtt.

Úgy hallottuk, hogy azzal nyerte el a vagyonkezelő vezetésének a szimpátiáját, hogy vevőket hozott a fővárosnak.

Két kifejezetten sikeres ügyéről is meséltek informátoraink. A Ráday utca 10–12. alatti ingatlant a főváros eleinte csak kisebb értékre becsülte (itt egy 2017-es, 1,4 milliárdos becslés), de végül majdnem 2,97 milliárd forintért kelt el, míg a VI. kerületi Hegedű utca 1–3. alatti ingatlan 2017-es eladásánál a 795 milliós értékbecslés után a befolyt vételár 945 millió forint volt, ezt is sikerként aposztrofálta a városvezetés.

Grúz–izraeli vevők

A vevő mindkét esetben a CEDCO Hungary Kft. volt, amelynek tulajdonosa Michael Michaely grúz–izraeli befektető alighanem szállodafejlesztésekben gondolkodik, mert már be is jegyeztette a Ráday Hotel és a Hegedű Hotel elnevezésű cégeket.

Ez a családnév ismert a fővárosban, bár a cégregiszterben nehezíti a beazonosításukat, hogy az Optenben van Itzhaq, Yishaq, Michael, Shabtai keresztnevekkel és Mikhaeli, Michaely és Michaeli vezetéknév változattal is több üzletember, de úgy tudjuk, hogy egy családról van szó, egy grúz eredetű, Izraelbe távozó, majd immár javarészt Budapesten aktív családról van szó.

A család legismertebb tagja „Sabi”, azaz Shabtai, az egykoron Budapestre egyetemistaként érkező, népszerű ingatlanos, aki saját bevallása szerint is Rogán Antal régi barátja, igaz határozottan szokta azt is jelezni, hogy közös üzleti ügyeik nincsenek, például mindig cáfolja azt az újságírók által dokumentumokkal igazolt állítást is, hogy a letelepedési kötvény üzletben is benne lett volna valamiképp.

Pár nagyobb ügye azért erősebb nyilvánosságot kapott, a MikroCredit nevű, gyorskölcsönökkel foglalkozó cég, a Matild Palota, illetve az, amikor a Brit Mediába is bevásárolta magát.

Egy emlékezetes Index-videón pedig az látható, ahogyan Kertész Balázshoz, Rogán Antal egykori kollégájához érkeznek tárgyalásra grúz és magyar üzletemberek.

Shabtai Michaeli a Media 1-nek adott interjújában így fogalmazott:

„Közel három évtizede vállalkozom: a Princess Pékséggel kezdődött, ez volt az első gyermekem. A mai napig családi kézben van, hosszú ideje sikeres vállalkozás. Az egyik fordulópont az életemben 2005-ben volt, amikor összeálltam egy nagy izraeli vállalattal, az építőipari GDC-vel: együtt több mint 300 ezer négyzetméternyi lakást és irodát építettünk Budapesten. A 2008-as nagy ingatlanválság idején szálltam ki belőle, szerencsére éppen jókor, de a mai napig is vannak olyan projektek, amelyeken együtt dolgozunk.”

Az Estivo-ügy

Ígérjük, hogy még visszakanyarodunk a Városháza ügyére, de

Shabtai Michaeli, Berki Zsolt és a fővárosi önkormányzat bő egy évtizede, pontosabban 12-13 éve egyszer már összekeveredtek egy ügyben.

Ritkán volt ilyen, de akkor a Fidesz és az SZDSZ fogott össze, ha nem is megállapodással, de egy oldalon találták magukat, és hála Demszky Gábor akkori főpolgármesternek és a fideszes György Istvánnak, végül sikerült is megakadályozniuk egy egészen extra mutyit.

A kafkai ügyet a HVG és a Figyelő robbantotta. Az óbudai, Bogdáni úti buszvégállomásnál egy, csak közlekedési célra használható, ezért forgalomképtelen telket a földhivatal úgy jegyzett be, hogy az az Express Utazási Iroda tulajdona. Az Express korábbi vezetői egy Estivo nevű cégbe apportálták az ingatlant. Az Estivo tulajdonosi köre folyamatosan változott, végül egy liechtensteini cég lett a tulaj.

Perek indultak, az Estivo nyert, és hatalmas követeléssel lépett fel, mert szerinte a BKV évekig jogtalanul használta az Estivo tulajdonát az akkori 86-os busz végállomásaként. Tárgyalások kezdődtek, és úgy tűnt, hogy mintha maga a BKV és a főváros baloldali vezetésének egy része is rendkívül „megértő” lett volna az Estivo követeléseivel. A becslésekben a főváros okozta kárt igen magas értékűre tették. Már ott tartott az ügy, hogy a főváros „cserél”, és az Estivo buszvégállomásáért cserében odaad több nagyon értékes ingatlant, így a Ráday utcai dupla foghíjtelket is, amikor a fideszes György István kapcsolt.

A Bogdáni úti buszvégállomás a Google Street View 2019-es felvételén – Forrás: Google Maps
A Bogdáni úti buszvégállomás a Google Street View 2019-es felvételén – Forrás: Google Maps

A rettentően előnytelennek tűnő cserét a baloldali koalíción belül sem támogatta mindenki, az SZDSZ például azzal trükközött, hogy a szavazásról néhány képviselője mindig elszállingózott. Az MSZP végül az MDF támogatásával mégis megszavazta volna, de Demszky nem írta alá azt, majd a közgyűlés egy újabb határozatban vissza is vonta a határozatot.

György István akkor elmesélte a Figyelőnek, hogy jelentkezett a Városházán egy grúz–izraeli üzletember, Shabtai Michaeli, aki az Estivo végső haszonhúzójának nevezte magát (2010 után valóban a cég hivatalos képviselője is ő lett), és tárgyalásokat kezdeményezett a helyzet rendezéséről.

Érdekesség, hogy akkor Berki Zsolt szintén felbukkant a furcsa csere körül, akkor éppen ellenajánlatot tett az ingatlanra. Egy biztos, a hosszú és különös történet végén egy másik Michaeli, az említett Michael Michaeli mégis megérkezett a Ráday utcába a CEDCO révén.

De hol van ebben a történetben a főváros?

Joggal merül fel a kérdés, hogy ez a sok, néhol találkozó szál összességében mit jelent? Tényleg valami mutyit igazol, vagy ha egy Rogánhoz közeli család képviselőjeként érkezett a városházára Berki Zsolt, akkor valami fideszes ármányra bukkantunk?

A furcsa ügy az elmúlt hetekben többféle vádról szólt,

  • egy sima eladási szándéknak indult;
  • amikor ezt a Karácsony-stáb cáfolta, hazugság-gate lett belőle (az lett a vád, hogy el akarja adni a Városházát a Karácsony-féle vezetés, de tagadja);
  • majd lett belőle valamilyen korrupciós vád (jutalékos rendszer működik).

Immár tényleg nehéz eligazodni a vádak és a cáfolatok tengerében, de a realitás alighanem az, hogy a főváros túl gyorsan és túl vehemensen cáfolt valamit (az eladást), ami így vagy úgy, de nyilván valójában benne van a gondolkodásban, amelynek opcióit valóban vizsgálták.

A város irányítására alkalmatlan, nagy, széles folyosós házban magasak az üzemeltetési költségek, nagy távolságokra kell vándorolni,

„ha elindítasz egy nyomtatást, lehet, hogy 150 méterrel arrébb jön ki a papír”

– hallottuk.

A Városháza épülete 2020 szeptemberében – Fotó: Bődey János / Telex
A Városháza épülete 2020 szeptemberében – Fotó: Bődey János / Telex

Forrásaink azt is megkísérelték, hogy végigvezessenek minket egy városházi ingatlan eladási folyamatán. Erről azt hallottuk, hogy a korrupciós ügyekkel nem vádolt Tarlós István alakította ki a mechanizmusokat, sok ponton lehet belépni a kritikusoknak.

A folyamat úgy áll össze, hogy a Barts Jenő Balázs vezette Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) évente köt egy közszolgáltatói keretszerződést a Főpolgármesteri Hivatallal, ez alapján jogosult bevételekre. Ez tartalmazza az értékesítések formáit, majd kijelölik az értékesítésre szánt ingatlanokat.

A BFVK munkatársai ezután begyűjtik a piaci információkat, megpróbálják megbecsülni a reálisan elkérhető értéket, az eladások ütemezését, sorrendjét.

Az előterjesztések járnak a gazdasági bizottságnál a tulajdonosi bizottságnál, készül egy közgyűlési előterjesztés, amit a kabinet tárgyal, ha a közgyűlés napirendjére tűzi, és a közgyűlés megszavazza az ügyet, akkor jöhet a szerződéskötés.