Városháza-ügy: A vagyonkezelő vezetője hibázott, de megúszta fegyelmivel

Legfontosabb

2021. november 12. – 10:35

Városháza-ügy: A vagyonkezelő vezetője hibázott, de megúszta fegyelmivel
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának épülete az V. kerületi Városház utcában – Fotó: Róka László MTI/

Másolás

Vágólapra másolva

Szalad vagy inkább döcög az események után a főváros vezetése. Valamit mondanak arról, hogy mennyire fals a Városháza eladásának szándékáról szóló történet, de aztán mindig újabb felvételek szivárognak ki, ahol a vagyonkezelő cég vezetője mégis ilyen elképzelésekről beszél. Ma is jött egy új felvétel. Hol tartunk?

Egyre furcsábban bonyolódik a részben az Index portálon, részben névtelen videókon tovagörgő botrány. A két fő kérdés viszont az:

  • El akarta-e adni a Városházát a főváros vezetése, vagy sem?
  • Ha pedig nem, ahogyan állítják, akkor miért beszélget erről kedélyesen, a szabályok kikerülését belengetve Barts Balázs, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. vezetője mindenféle üzletemberrel?

Igazoló jelentés

A legfrissebb videó – ezt péntek reggel küldték körbe a szerkesztőségeknek – egy idén májusi találkozó hanganyagát tartalmazza. Itt úgy tűnik, hogy a vagyonkezelő egy olyan koncepcióról beszél, hogy el kell adni a ma használt Városháza épületét, és mellette kell egy újat építeni. A felvételen az hallható: „…hogy ne menjünk el innen, mert az egy túl nagy támadás, hogy kimegyünk a központból. Ez egyébként nyilván, nem nyilvánvalóan, számomra nyilvánvalóan, most a legjobb telke, beépíthető telke a fővárosnak. Hogy aztán ezt lehet, nem lehet, civilek, zöldek satöbbi – ez egy másik kérdés, tehát hogy kell érzékenyíteni a társaságot ahhoz.

És ha van érdeklődő, akkor adjuk el az egész épületet.”

Úgy tudjuk, hogy a hanganyagok háttere Karácsony Gergely főpolgármestert is érdekelte, és egy igazoló jelentést kért a BFVK-t amúgy már Tarlós István hivatali ideje alatt is – egészen pontosan 2014 óta – vezető Barts Balázstól (aki korábban a vízműveknél, illetve a jegybanknál dolgozott). Sőt, ha értesüléseink helytállóak, ma a Városházán személyes találkozó is lesz.

A válasz, vagyis az igazoló levél megérkezett, és úgy tudjuk, hogy ennek tükrében a főpolgármester nem fogja felmenteni Barts Balázst, a jelenlegi információink szerint valószínűleg fegyelmit kap.

A Városháza minderről hamarosan (ez azóta megtörtént, lásd cikkünk alját) kommunikál, illetve bemutatja az igazoló jelentést is. Ebben vélhetően elmondják, hogy a főpolgármester szerint a vagyonkezelő miben hibázott, és miért nem menti fel mégsem. Karácsony Gergely délelőtt sajtótájékoztatót tart, ahol minden bizonnyal erről az ügyről is szó esik.

Mint Karácsony környezetéből számunkra értékeltek: Barts Balázs hét éve egy ekkora ingatlanportfóliót kezel a közvagyon részeként, és ez a mostani a legnagyobb botránya, amúgy a korrupció gyanújának az árnyéka sem vetült rá, még ha hibázott is, összességében jól dolgozik.

Mi történhetett?

Amennyire az eseményeket össze lehet rakni, illetve amint azt a Válasz Online is megírta: a dúsgazdag Rahimkulov család vélhetően valóban érdeklődött a Városháza iránt. Még Tarlós István vezette be azt a gyakorlatot, hogy az ingatlanpiaci befektetőket, érdeklődőket nem a városvezetés vagy a Főpolgármesteri Hivatal fogadja, hanem minden ilyen megkeresés a vagyonkezelőnél landol.

Ez a konkrét ügy másfél éve indult, egy közvetítőn át valóban volt egy megkeresés, Gansperger Gyula a városvezetéssel is szeretett volna találkozni, de ez a szándék is az említett általános elutasítással a vagyonkezelőhöz került.

Május 5.

A felvételen hallható május 5-i kora délutáni találkozót Berki Zsolt ingatlanos kezdeményezte, rajta és Gansperger Gyulán kívül még három érdeklődő érkezett, őket Barts és kollégája, Horváth Nándor fogadták. Erről az idei találkozóról a városvezetés nem tudott, de úgy ítélte meg utólag, hogy nem is kellett róla tudnia.

A hangfelvételből és az igazoló jelentésből az derül ki, hogy a korábbi, a Főpolgármesteri Kabinetnek készített döntés-előkészítő anyag különböző verzióin mentek végig a felek, az úgynevezett „c” és „d” verzión is, amit egyébként már állítólag elvetett a városvezetés.

Ha ez így volt, Barts abban biztosan hibázott, hogy a döntés-előkészítő prezentációt teljes egészében ismertette, és olyan verziókat is tárgyalt, amelyek már nem éltek.

Miért tette?

Barts erre azt mondta állítólag magyarázatként, hogy neki feladata, hogy minden befektetői információt és szándékot begyűjtsön, és ehhez beszéltetnie kell a befektetőket a terveikről. Vagyis ez egy tárgyalási technika, és nem a nyilvánosságnak szánt valós nyilatkozat.

Ha ugyanis a vagyonkezelő többet tud a befektető szándékairól, az a későbbi döntések megalapozásában segít. Egy városházi vezető erről nekünk úgy vélekedett, hogy ez talán minden más ingatlan esetében valid érv lehet, de a Városháza esetében érzékelnie kellett volna, hogy ez nem ugyanaz, mintha egy kisebb telekről van szó.

És Berki Zsolt?

Felmerülhet persze az is, hogy a vagyonkezelő miért tárgyalt a sok kényszertörölt és felszámolt céghez kapcsolódó Berki Zsolttal, nem érezte az, hogy itt a szándék nem megalapozott?

Berkit állítólag 2017-ben még Tarlós István főpolgármester egyik helyettese küldte Bartshoz, ugyanabból a megfontolásból, hogy neki ne kelljen közvetlenül egyeztetnie ingatlanos érdeklődőkkel.

Barts erről így írt egy Láng Zsolt fővárosi Fidesz-frakcióvezetőnek írt levelében:

„Berki Zsolt különböző potenciális vevők által megbízott képviselőként jelentkezett a BFVK-nál, első ízben 2017-ben, azóta pedig több alkalommal, amikor különböző funkciókra keresett ingatlanokat. Én magam is tárgyaltam vele több alkalommal, hasonlóan ahhoz, ahogy azt más vevői érdeklődőkkel is munkaköri kötelezettségemként teszem.”

Barts szerint azért kellett komolyan vennie Berkit, mert amivel kapcsolatban először érdeklődött (Ráday utcai telkek), abból végül valóban komoly üzlet született. Vagy ahogy forrásunk mondja, ha pusztán azért mondana le a főváros az elérhető legmagasabb árról egy ügyletben, mert nem találja elsőre kellően komolynak az érdeklődőt, azzal szintén potenciális hibát követhetne el.

Nagyjából így áll össze a főváros mostani magyarázata, aztán lehet, hogy holnap jön egy újabb videó, és lehet újrafogalmazni a szerepeket, a történetet.

Frissítés: Időközben meg is jelent a magyarázó közlemény, amiben többek között ez áll.


A főpolgármester az igazoló jelentés kézhezvétele után felkérte a BFVK igazgatóságának elnökét, egyben jogi főtanácsadóját (Tordai Csabát), hogy az abban foglaltakat értékelje, illetve tegyen javaslatot a számára.

Az értékelés szerint a vezérigazgatónak a munkaköri kötelezettségei ellátása körében, a BFVK közszolgáltatási szerződésében foglaltak teljesítése érdekében feladatai közé tartozik az ingatlanpiaci befektetők, illetve képviselőik megkereséseinek fogadása, a velük való kapcsolattartás, valamint ezzel összefüggésben a befektetői szándékok minél pontosabb megismerése, illetve az általuk kért információk megadása.

Ennek a kapcsolattartási rendnek a korábbi ciklusokban történt kialakítása éppen azt a célt szolgálta, hogy a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében az ingatlanpiaci befektetők ne kerüljenek közvetlenül kapcsolatba a Fővárosi Önkormányzattal, illetve a Főpolgármesteri Hivatallal.

Önmagában ezért nem esik kifogás alá, hogy egy ingatlanpiaci befektető képviselőinek megkeresésére a vezérigazgató velük találkozott, elképzeléseiket megismerte, és részükre tájékoztatást adott.

A vezérigazgató súlyosan hibázott ugyanakkor abban, hogy az ingatlanpiaci befektető képviselői számára egyáltalán ismertette a korábbi döntéselőkészítő tanulmányának a Városháza értékesítésének lehetséges hosszú távú, 2030 utáni időre szóló alternatíváit is bemutató részét, mivel ezeket az alternatívákat a Főpolgármesteri Kabinet korábban éppen az ő javaslatára már elvetette.

Ugyancsak hibázott a vezérigazgató abban, hogy az ingatlanpiaci befektető képviselői előtt olyan informális beszédstílusban nyilvánult meg, amely kétséget ébreszthet egy külső szemlélő számára abban, hogy a vezérigazgató egyetért-e a városvezetés ezen döntésével.

A munkajogi következmények mérlegelését illetően ugyanakkor az igazgatóság elnöke rámutatott arra is, hogy a 2014-ben Tarlós István által kinevezett vezérigazgató a mindenkori városvezetés megelégedésére végezte a munkáját.

Önmagában is értéke van a jelenlegi polarizált közéletben annak, ha egy szakember (még ha politikai érzékenysége vagy ezzel kapcsolatos kommunikációs készségei korlátozottak is) ciklusokon átívelően vezet egy köztulajdonban álló gazdasági társaságot.

A főpolgármester az igazgatóság elnökének javaslatát elfogadva írásbeli fegyelmit adott a BFVK vezérigazgatójának a fentebb ismertetett hibái miatt, illetve megtiltotta számára azt, hogy a jövőben a Városháza ingatlanának közép- és hosszú távú hasznosítása koncepciójáról külső személyekkel hivatali minőségében kommunikációt folytasson.

Az igazoló jelentés itt érhető el:

Kövess minket Facebookon is!