Nyolc év alatt több mint 1 milliárd forintnyi támogatást adtak Matolcsyék alapítványai az MCC-nek

Az MNB-pénzeket kiosztó Pallas Athéné Alapítványoktól nyolc év alatt összesen 1,1 milliárd forintnyi támogatást kapott az erősen fideszes kötődésű elitképző szakiskola, az MCC – derül ki az MNB-botrány főszereplőjének számító Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) Telex által kiperelt dokumentumaiból. A PADME csak 2021 szeptembere és 2023 májusa között összesen 750 millió forintnyi támogatást adott az MCC-nek, arról azonban kevés információt találni, hogy pontosan mire is költötte a szakkollégium a pénzt.

Milliárdok valamire

Matolcsy György a nemzetgazdasági miniszteri székből átülve lett 2013 márciusában a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és vezetése alatt olyan területekre vitte a jegybankot, amiknek korábban nem sok közük volt a központi bankok hagyományos feladataihoz. 2014-ben az MNB Pallas Athéné Alapítványok néven hat alapítványt hozott létre, amiknek aztán összesen 266,4 milliárd forintot bocsátott a rendelkezésére.

Az MNB által átadott pénz a saját nyereségéből származott, amit részben-egészben azon keresett az MNB, hogy olcsóbban vette a svájci frankot, mint amennyiért a bankoknak eladta, amikor a kormánnyal közösen forintosították a devizahiteleket. Az alapítványok akkor hivatalosan meghirdetett céljai között szerepelt egyebek mellett az oktatás, a tudomány támogatása, illetve a gazdasági és pénzügyi szakemberek képzése.

A Pallas Athéné Alapítványok 2019-ben egyetlen alapítványba, a Pallas Athéné Domus Meritibe (PADME) olvadtak be. A pénz befektetését az Optima Befektetési Zrt.-re bízták, amelynek az lett volna a feladata, hogy megőrizze és gyarapítsa az alapítvány vagyonát. Az Optima azonban az évek során egyre bonyolultabb befektetési rendszert épített ki, amelyben magyar és külföldi cégeken, valamint magántőkealapokon keresztül helyezték el a pénzt.

A vagyon jelentős része végül két külföldi ingatlanvállalatba került: a lengyel GTC-be, amely többek között irodaházakat és bevásárlóközpontokat birtokolt, valamint a svájci Ultima Capitalba, amely luxusingatlanokkal foglalkozott. Arról, hogy pontosan milyen súlyos hiányosságokat talált az Állami Számvevőszék a PADME-nál, a Direkt36 írt először tavaly tavasszal, még a jelentés publikálása előtt. Az évek során az MNB alapítványai körül felhalmozódott furcsaságokat és kétes ügyleteket ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Korábban a Telex adatigényléssel fordult a Pallas Athéné Domus Meriti alapítványhoz, amiben azt szerette volna megtudni: pontosan mekkora összegben, és milyen szereplőknek osztott ki támogatásokat 2019 és 2025 között. Miután megtagadták az információt, a Telex pert indított, amit végül meg is nyert, így a PADME kénytelen volt kiadni a dokumentumokat. Ezek alapján már júliusban bemutattuk, hogyan sodródott egyre súlyosabb pénzügyi válságba az Optima: a svájci luxusingatlanokba úgy kezdett százmilliárdos nagyságrendű befektetésbe, hogy nem volt rá elegendő pénze, ezért az alapítványi vagyon mellett hitelekből próbálta finanszírozni a vállalásait.

A dokumentumokból azonban az is kiderül, hogy az évek során több százmillió forint landolt a jegybank alapítványának pénzéből az erősen fideszes kötődésű elitképzőnél, a Mathias Corvinus Collegiumnál. A korábban Orbán Viktor politikai igazgatója, majd kampányfőnöke, Orbán Balázs által igazgatott szakkollégium a PADME egy 2025-ös dokumentuma szerint 8 év leforgása alatt összesen 1,1 milliárd forintnyi támogatást kapott a Pallas Athéné Alapítványoktól.

Az összeg egy részét még a PADME megalakulása előtti időszakban, a korábbi alapítványoktól kapta az MCC, így az ezekkel kapcsolatos részletes dokumentáció nem volt a Telex által kiperelt anyagokban. Az azonban az MCC oldalára feltöltött éves beszámolók kiegészítő mellékletéből már kiderült, hogy 2017-ben 157 millió forintot, 2018-ban pedig 107 millió forintot kapott az MCC elődje, a Tihanyi Alapítvány a PADME-tól. A következő évek beszámolóiból már eltűnt a PADME a támogatók közül, pedig valójában később is küldtek még pénzt a kollégiumnak.

A PADME Telex által átnézett dokumentumai szerint az alapítvány kuratóriuma 2022 márciusában hagyta jóvá a Mathias Corvinus Collegium „A pénzügyi, közgazdasági és gazdálkodástudományi gondolkodás, a pénzügyi tudatosság, valamint a versenyképesség fejlesztése” elnevezésű egyedi pályázat támogatását. Ezzel némileg visszamenőlegesen, a 2021 szeptember és 2022 augusztusa közötti időszakra támogatták meg 500 millió forinttal a szakkollégiumot. Mindkét fél hasznosnak ítélhette az együttműködést, mivel egy évvel később, 2023 májusában az MCC egy újabb pályázati támogatási kérelmet adott le, amiben ezúttal 250 millió forintot kértek a 2022 szeptembere és 2023 májusa közötti időszakban.

Az MCC ráadásul mindkét alkalommal szinte ugyanazt a pályázati kérelmet adta le: a pályázati cím, a projekt bemutatása és indoklása szóról szóra megegyezik.

A két dokumentumban tulajdonképpen csak a dátumon változtattak, és két személyt cseréltek ki a projekt résztvevői között.

A projekt bemutatásánál nem derült ki sok konkrétum azzal kapcsolatban, hogy mire is tervezi pontosan költeni az MCC az összeget: a képzési és kutatási programok kidolgozására, szakértői elemzések és kiadványok készítésére, szakmai anyagok véleményezésére, valamint előadások, műhelyviták és konferenciák szervezésére kérték a PADME-tól a pénzt. A projekt céljaként pedig a „közgazdasági oktatás innovációjának elősegítését”, a „közgazdasági gondolkodás megújítását”, a „tanulók és hallgatók pénzügyi ismeretei és tudatossága fejlődését”, valamint a hazai oktatási rendszer kapcsolatainak erősítését jelölték meg.

Arról, hogy pontosan mire ment a támogatás, az MCC oldalán sem lehet sokkal több információt kapni. Miután 2023 májusában ismét jóváhagyta a PADME a szakkollégium támogatását, júniusban egy hír jelent meg az együttműködésről az MCC oldalán, amiben azt írták, az MCC a támogatást a Fiatal Tehetség Programban, a Középiskolás Programban és az Egyetemi Programban tanulók képzésére fordítja, aminek keretében például nemzetközi tanulmányúton is részt vehettek a KP diákjai.

Az MCC oldalán az említett időszakban tényleg beszámoltak négy olyan útról, amikor középiskolás diákok részben vagy egészben a PADME támogatásával vehettek részt egy néhány napos európai utazáson. Ezen felül viszont kevés olyan projekttel találkozni az MCC oldalán, aminek köze van a PADME támogatásához: két beszélgetésnél, két szakmai napnál, egy száz résztvevős konferenciánál, illetve egy kis csoportnyi debreceni diáknak szervezett tréningnél, valamint a szakkollégium közgazdaságtan I. és II. kurzusának leírásánál emelték csak ki, hogy az részben vagy egészben a PADME támogatásával tudott létrejönni.

Szintén érdekes, hogy míg a korábbi években, 2017-ben és 2018-ban a Tihanyi Alapítvány fontosnak tartotta feltüntetni az éves beszámolójának mellékletében, hogy a Pallas Athéné Alapítványoktól kapta a támogatások egy részét, az MCC a későbbi években ezt már nem tette meg, helyette feltehetőleg „egyéb gazdálkodótól, szervezettől kapott támogatásként” tüntette fel a PADME támogatásait. Ilyenből ugyanis összesen 847 millió forintot kapott az érintett időszakban, 2021 és 2023 között az MCC, jóval többet, mint az azt megelőző és követő években.

Csepp a tengerben

Bár 1,1 milliárd forint óriási vagyonnak tűnhet, az MCC viszonylatában ez az összeg viszonylag elenyésző. Az MCC egykoron a Tombor család ötlete volt, ők hozták létre 1996-ban a jogelőd intézményt, a Tihanyi Alapítványt, amit aztán a 2020-as modellváltással alakítottak át egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá, immár Mathias Corvinus Collegium néven, majd tömték ki állami pénzzel. Az alapítvány még 2020-ban kapta meg egy kormányrendelet alapján az államtól a Mol és a Richter részvényeinek 10 százalékát. Akkoriban emellett a kollégiumhoz került két tételben összesen 130 milliárd forint készpénz, és számos nagy értékű ingatlan, például a munkásőrség hajdani gellérthegyi székháza.

Egy 2021-es cikkünkben körülbelül 500 milliárd forintra saccoltuk az MCC-nek ajándékozott állami vagyon mértékét. Ez akkoriban megegyezett azzal az összeggel, amennyit a teljes felsőoktatásra költött egy évben az állam. Az óriási részvényportfóliója miatt az MCC ráadásul minden évben stabil jövedelemre számíthatott az osztalékaiból, 2021 és 2025 között csaknem 138 milliárd forint osztalékjövedelme keletkezett, csak tavaly 32 milliárd forintja jött be a részvényhozamokból.

Az elmúlt években a kollégium a felsőoktatásban, a médiában és a könyvkiadásban is terjeszkedett. 2023-ban megvásárolta az osztrák Modul turisztikai magánegyetemet, majd a Librinek is többségi tulajdonosa lett, amivel a hazai könyvpiac meghatározó szereplőjévé vált. 2025-től kezdve pedig a Mandiner és az InfoRádió mögött is megjelent többségi tulajdonosként. Az MCC terjeszkedéséről és pénzügyi helyzetéről korábban a G7 írt részletesen.

Miután májusban felállt a Tisza-kormány, a Miniszterelnökség a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről szóló döntésével 2026 júliusától a szakkollégiumot működtető Mathias Corvinus Collegium Alapítványt is megszüntette.

A kormányváltásig az Orbán Balázs által igazgatott szakkollégium és annak vagyona 2026 nyarától ismét visszakerült az állam tulajdonába, így jelenleg több miniszternek is van dolga a szakkollégiummal. Kármán András pénzügyminiszter például a vagyonért és a társasági érdekeltségekért, míg a társadalmilag hasznos tevékenységekért Lannert Judit oktatási és gyermekügyi, valamint Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kezeskedik. Tombor András egy október eleji levelében élesen kritizálta az új állami vezetést, és arról írt, hogy haldoklásra ítélték az intézményt, és a magyar és európai bíróságokon keresnek elégtételt.

Az MNB-alapítványok ügyével a független média sokat foglalkozott az elmúlt években. Az ügy eddigi talán legfontosabb mérföldkövét jelenti, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai szerda reggel őrizetbe vették, majd gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Györgyöt. A volt jegybankelnököt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják. A volt jegybankelnök mellett még négy személyt gyanúsítanak az MNB-ügyben, de szerda reggel Matolcsy mellett csak a fia, Matolcsy Ádám cégeinek állandó ügyvédjét, és a Matolcsy Ádámhoz és Száraz Istvánhoz köthető egyik cég vezető tisztségviselőjét tudták őrizetbe venni. Szerdán a nyomozók közben több helyszínen is úgynevezett nyomozási cselekményeket hajtottak végre.

Szerda este aztán körözést adtak ki a volt jegybankelnök fia, az ügyben szintén érintett Matolcsy Ádám ellen, mellette pedig Stofa Györgyöt is keresik, aki 2024-ben lett az MNB-alapítványok ingatlanbefektetéseit intéző varsói GTC Group vezetőségének tagja, 2025 elejéig pedig az MNB-alapítványok pénzét kezelő Optima Zrt. vezetője volt. A magyar hatóságok azóta nemzetközi elfogatóparancs kiadását is kérték, vagyis azt feltételezik, hogy a két férfi nem tartózkodik az európai unióban. A bíróság aztán pénteken egy hónapra elrendelte Matolcsy György letartóztatását, mert a bíróság szerint fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, valamint a tanúk befolyásolása.

Azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire költötte a szakkollégium a PADME-tól kapott támogatásokat, a MCC-nek és a PADME-nak is küldtünk kérdéseket, de cikkünk megjelenésig nem érkezett válasz.

Közreműködött: Bánáti Anna, Weiler Vilmos, Hüttl Tivadar.