Vécé méretű irodahelyiség, apartmanhotel és Mr. Geopolitics – megnéztük, mikre költött az MNB alapítványának kutatóintézete

Matolcsy György volt jegybankelnök rendszeresen használta pajzsként azt a visszatérő érvet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatósága azért döntött az alapítványok létrehozásáról, mert az azokba rakott közpénzekből szerették volna fejleszteni a hazai közgazdasági és pénzügyi képzést, egyúttal növelni a magyarok pénzügyi tudatosságát. Matolcsy őrizetbe vétele előtti napon posztolt videójában is hangoztatott célkitűzésével nehéz nem egyetérteni, nézzük csak a tényt, hogy a magyarok rengeteg pénzt tartanak folyószámlájukon. Ki ne tartaná üdvözlendő elképzelésnek, hogy egy nagy népművelő projekt kereteiben egy állami intézmény megismertesse a lakossággal a pénzügyi alapfogalmakat, vagy elmagyarázza, mit jelent a diverzifikált befektetési portfólió?

Ilyesmi gondolatból születhetett 2021-ben a Budapest Centre For Long-term Sustainability Kft., azaz a BC4LS Kft., a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) és a kecskeméti Neumann János Egyetem (NJE) közös projektje. Bár a célok között nem szerepelt a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése, így is egy ígéretes, nemzetközi kutatóintézet képét vázolták fel, aminek elsődleges törekvése a hosszú távú fenntarthatóságra való reflektálás és Magyarország pozícionálása a nemzetközi szellemi életben volt.

A központ a Budai Várba, az MNB-botrány kirobbanása után Matolcsy Ádám köreihez jutó Úri utca 72. szám alá költözött be, a PADME támogatói határozataiban azt írták róla, „legfőbb küldetése, hogy a hosszú távú fenntarthatóság témakörében globális intellektuális csomóponttá váljon”, valamint a különböző tudományterületek összefogásával „nemzetközi színvonalú és beágyazottságú kutatásokat” ösztönözze és támogassa.

Többek között az alábbiakat tervezték:

• kutatási és ösztöndíjprogram indítása, amin keresztül elismert külföldi kutatók érkeznek Magyarországra;
• a fenntarthatóság területén elismert hazai és külföldi kutatók összekapcsolása a magyar tudományos élettel;
• előadások, interjúk, workshopok és konferenciák szervezése online és személyesen is, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye a fenntarthatóság témáját;
• teret adni a nemzetközi tapasztalatcserének, virtuális és fizikai központként egyaránt működve, mindezt azért, hogy Magyarország láthatóbb szereplő legyen a hosszú távú fenntarthatóságról szóló nemzetközi gondolkodásban.

A leírtak alapján egy ilyen kaliberű hazai kutatóközpont létesítése egészen biztatónak is hangozhatna. Hamar kiderült azonban, hogy az intézetnek nem sikerült beváltania a hozzá fűzött reményeket: valamire való tudományos eredményeket nem tudott felmutatni, valamint a vezetésében is furcsa személyi összefonódásokra lehetett bukkanni, miközben a 1,3 milliárd forintnyi támogatásból csak igen szűk közönséghez jutott el.

A BC4LS jelenlegi állapotáról nyilvánosan keveset tudni, honlapja és közösségi felületei 2023 óta nem frissültek. A Telex viszont per útján megszerezte a PADME 2019 és 2025 közötti kuratóriumi iratait, így ráláttunk a BC4LS működésének egyes aspektusaira is.

A vezető tisztségviselők mind kapcsolódtak valamilyen szálon a PADME-hoz

A személyi ellentmondásokról a BC4LS Kft. központját is meglátogató KecsUP írt részletesen: olyan személyek ültek be az intézet felügyelőbizottságába, akik meghatározó szereplői voltak az MNB-ügyben szintén mélyen beágyazott kecskeméti NJE szervezetében is, köztük Szemerey Szabolcs, az NJEA frissen felmondott stratégiai igazgatója és Matolcsy György másod-unokatestvére, és Fülöp Tamás, a Neumann János Egyetem rektora. Matolcsy György bizalmasa, Csizmadia Norbert, a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) egykori kuratóriumi elnöke pedig hivatalos pozícióhoz jutott a BC4LS-ben a tanácsadó testület elnökeként.

A BC4LS-nél 2021-től 2024-ig először Modensieder Adél, majd a PADME vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója, Dudás Lóránt töltött be ügyvezetői tisztséget. Az MNB alapítványának vagyonkezelésében kulcsszerepet játszó jogász egyébként tucatnyi cégben volt vezető, a BC4LS-nél csupán 2024 decemberig töltötte be a posztot, őt a jelenleg körözés alatt álló Stofa György váltotta.

Stofa Matolcsy Ádám bizalmi embere, akinek az MNB-alapítványi vagyont kezelő Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetőjeként fontos szerepe volt a Matolcsy-kör utolsó nagy manőverében tavaly február végén – emiatt az ügy indultak meg az október 21-i őrizetbe vételek –, de felbukkant a Matolcsy Ádámhoz köthető míkonoszi Villa Nicole körül is. A villát egy ideig lízingszerződésen keresztül bérelte Stofa cége, a SRES Zrt. a szintén a Matolcsy-körhöz köthető ügyekben aktív Báthory 2015 Kft. athéni fióktelepétől. Hogy miért Stofa lett a kutatóközpont vezetője, arról a Qubit küldött neki kérdéseket, de a saját szerepéről nem nyilatkozott; helyette felsorolta hosszan, milyen érdemei vannak az intézetnek, amik szinte szóról szóra megegyeznek az alapítvány eredményeiről szóló – és méltató – belsős dokumentumokkal. Ezekre még később visszatérünk.

A kutatóintézet szakmai vezetője Grandpierre Attila fizikus, csillagász, az MTA doktora volt, aki egyébként a Vágtázó Halottkémek zenekar alapítója is. Ő korábban Veiszer Alinda műsorában beszélt arról, hogy mind a zenében, mind kutatásaiban az egyetemest, az emberit akarja megtalálni, emellett nem minden kérdésben igazodik a jelenlegi tudományos konszenzushoz. A műsorban többek között arról beszélt, hogy az élet egyetemes jelenség, ami a modern világ szerint „bőrzacskókba van bezárva”, egyedi élőlényekbe, amik körül minden más élettelen „de ez egy rendkívül kétséges feltevés, amit soha nem alapoztak meg”.

Közel 1,3 milliárd forintnyi támogatás öt év alatt

A BC4LS 2021-ben 40 milliós jegyzett tőkével kezdte meg működését, ez a legutóbbi, 2025-ös beszámolójukban is változatlan maradt. A két alapító, a PADME és az NJE 20–20 millióval szállt be a projektbe, támogatási szerződés keretein belül összesen 120 millió forintot kapott (PADME részéről 60-at, az NJE részéről ugyanennyit). Mindkét részből 49,5 milliót használt fel a kutatóközpont és fejenként 10,5-10,5, összesen 21 millió forint értékben keletkezett visszafizetési kötelezettsége, amit rövid lejáratú kötelezettségként tüntetett fel az üzleti beszámolójában.

2022-ben a PADME-tól 419,5 milliót, az NJE-től 139,8 milliót, összesen tehát 559 millió forintnyi támogatást kapott a BC4LS, amiből 360,4 milliót használt fel. 2023-ban ugyanennyi támogatás érkezett mindkét féltől, de 2024-ben már csak közel 33 milliót kapott a PADME-tól, azt is csak az első félévre.

2025 májusában, két hónappal az Állami Számvevőszék MNB-alapítványról szóló jelentésének publikálása után, már Varga Mihály MNB-s elnöksége alatt nagy változás következett be: az addig 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező PADME kiszállt az intézetből, az NJE megkapta teljes egészében az intézetet. Ebben az évben már semmilyen bevétele nem volt a BC4LS-nek.

Öt év alatt így is körülbelül 1,27 milliárd forintnyi támogatás érkezett a kutatóközponthoz, aminek legszebb éveiben 6, 2024-re már csak 1 munkavállalója volt, 2025-re pedig már egy sem.

Az intézet szerint világhírű kutatókat hívtak, köztük Mr. Geopolitics-ot is

A költségvetésből azért így is sikerült részben teljesíteni azokat a vállalásokat, amiket az alapításkor kitűztek. 2022-ben és 2023-ban összesen több mint harminc egyetemi és intézményi előadást szerveztek elsősorban diákoknak a BME-n, a Budapesti Metropolitan Egyetemen és az NJE-n, valamint az MNB alkalmazottjainak.

A meghívott kutatók szakmai színvonala között elég nagy volt a szórás. Az, hogy egy kutatóközpont milyen témák köré húzza fel szakmai programját, feltételezhetően a szakmai vezető és csapata, a már említett Grandpierre Attila dönthette el, amiben szerepet játszhat az ízlés kérdése is. Általánosságban egy kutatóközpont szakmai színvonalát – a kutatóik publikációin túl – abból lehet igazán jól megítélni, hogy a nemzetközi tudományos életben mennyire elismert szakembereket tudnak meghívni előadást tartani, valamint milyen rezidens vagy vendégkutatókat fogadnak.

A már korábban említett Csizmadia amellett, hogy a tanácsadó testület elnöke volt, a központ tudományos életében is aktívan bekapcsolódott, geopolitikai témákban különféle – a tudományos konszenzustól eltérő – megfejtéseket osztott meg a közönséggel. Egyik videójában például arról beszél, hogyan tudjuk megismerni a világot a térképek segítségével. Az előadásában többek között azt fejtegeti, hogy van egy „láthatatlan eurázsiai határvonal” a világtérképen, amitől északra találhatóak a logisztikai központok és infrastruktúra fejlesztések, délre pedig „láthatjuk a félszigeteket, és jobban megfigyelve, olyan, mint egy Jin-jang geopolitika, kemény és puha, hardver és szoftver, energia és pénzügyi rendszerek és szolgáltatások”. A teljes okfejtés, amiből nem teljesen rajzolódik ki, mire gondolt Csizmadia, még mindig elérhető a YouTube-on.

Mindenesetre a 2021-es támogatói határozatokban arról írt a központ, hogy a koronavírus-járvány miatti utazási korlátozások és egyéb nehézségek ellenére „már az első évben két nemzetközi hírű professzor, Abishur Prakash és Richard A. Werner tette át tudományos tevékenysége székhelyét Budapestre”.

A megvalósult projektcélokat összegző dokumentumban ennek ellenére csak azt találtuk, hogy két előadás erejéig sikerült behúzni a magára csak Mr. Geopolitics-ként hivatkozó Abishur Prakash kanadai geopolitikai jövőkutatót, 2022 januárjában egyik a BME-s hallgatóknak, pár nappal később a másik az MNB munkatársainak szólt. Mellé még az MCC is szervezett tiszteletére egy könyvbemutatót, sőt 2023-ban Novák Katalin akkori köztársasági elnök is meghívta Mr. Geopolitics-t, hogy előadást tartson a Sándor-palotában. Novák akkor „az egyik legismertebb geopolitikai szakértő, jövőkutatóként” hivatkozott rá. Prakash ekkor már valóban kiadott öt könyvet – mindegyiket lefordították magyarra, más nyelvet nem tüntet fel a honlapján –, azóta írt még egyet, valamint összesen két tévés, 4 podcastszereplést és több tucat interjút tüntetett fel a honlapján. YouTube-csatornájára a mai napig rendszeresen tölt fel videókat, bár a legnézettebb még így is csak 15 ezer embert ért el. Szerteágazó tevékenységében viszont tudományos publikációnak egyetlen nyomát sem találtuk, a kutatók teljesítményét mérő egyik legfontosabb eszköz, a nemzetközileg jegyzett tudományos cikkeket nyilvántartó Scopus nevű adatbázisban nincs profilja. Mindenesetre az biztos, hogy Prakash aktív, legutóbb szélesebb közönség előtt 2025-ben a CNBC-nek a TikTok geopolitikai szerepéről nyilatkozott, ahol úgy mutatták be, mint a The Geopolitical Business tanácsadócég alapítója.

Ezzel szemben Richard A. Werner jóval ismertebb kutató, a német közgazdász főleg monetáris politikával foglalkozik, emellett a – nemzetközi tudományos életben kevésbé ismert – Winchesteri Egyetem professzora. X-en közel 70 ezren követik, korábban tanított a sanghaji Fudan Egyetemen és a Southamptoni Egyetemen is. Összesen hét előadást tartott a jegybanki támogatásokból, 2022-es előadásaiban a pénzteremtés és a bankrendszer működését elemezte, 2023-ban pedig a BC4LS Sustainability Booklet sorozat első kötetét mutatta be.

Hatszor lépett fel különböző eseményeken az indonéziai Gadjah Mada Egyetem kutatója, Michael Northcott teológus, aki az ökoteológia, azaz a vallási hagyományokat, a Bibliát és a dogmatikát az ökológiai válság és környezetvédelmi szempontok alapján vizsgáló területet kutatja. Emellett hét előadást tartott zöld városfejlesztésről, globális ellátási láncokról és zöld vállalati kultúráról a mexikói José G. Vargas-Hernandez, valamint egy Youtube-videós szereplés erejéig meghívták Mandeep Rai-t is, Az értékiránytű – 101 ország tanításai; célokról, életről és vezetésről című könyv szerzőjét, amit magyarul a jegybanki alapítványok befektetési cége által létrehozó könyvkiadó, a Pallas Athéné adott ki.

Több kutatóval, köztük Vargas-Hernandezzel tavaly megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Qubit, végül csak ketten nyilatkoztak. Az egyik magyar kutató ekkorra már otthagyta az intézményt, Vargas-Hernandez pedig azt nyilatkozta, csupán két hónapig kutatott a BC4LS kötelékében. A BC4LS videóinterjú-sorozatában egyébként többek között a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezetőjét és Matolcsy Györgyöt, akkori jegybankelnököt is meghívták, de ezeket nem lehet elérni az intézet nyilvános YouTube-csatornáján.

A kutatóknak szinte el sem kellett hagyniuk a Budai Várnegyedet

A dokumentumokból az is kiderül, hogy a vendégkutatóknak több helyen, de nagyrészt a Budai Várban béreltek hosszú távú szálláshelyeket. Az egyik szállás honlapján azt írják, a 4 csillagos apartmanhotelben különböző méretű lakásokat lehet bérelni, ezeket a következő egy hónapban éjszakánként 84 és 240 euró közötti áron lehet kivenni, az apartmanok 30-40 négyzetméteresek. 2023-ban végül úgy döntött a kuratórium, hogy csak a négycsillagos szálláshelyen, valamint egy Hunyadi János utcai ingatlan bérleti szerződését hosszabbítja meg, az Úri utcai, valamint a szintén az I. kerületben található Szilágyi Dezső téri ingatlanok bérleti szerződését felmondták.

A 2024-ben – tehát az apadni kezdő költségvetés évében – a BC4LS székhelyet váltott: a fényűző Úri utca 72-ből a szintén I. kerületi, Döbrentei utca 2. szám alá költözött. A helyszínválasztás két szempontból is érdekes:

• egyrészt ez az ingatlan volt akkoriban és jelenleg is a PADME vagyonát kezelő cég, az Optima Befektetési Zrt. székhelye,
• valamint pár perc sétára található az évek óta a Matolcsy-kör által tulajdonolt Várkert Kaszinótól, amiben a Felix étterem is működik és ahol Matolcsy György felvette a YouTube-csatornájára szánt videóit.

Az új iroda a dokumentumok szerint 2, azaz kettő négyzetméteres volt, havonta 27 euró/négyzetméter áron, azaz összesen 52 euróért, árfolyamtól függően kb. 19 800 és 21 ezer forintért, plusz áfáért bérelték az Optimától. A dokumentumokból már nem derült ki, hogy a nagyjából egy vécé vagy spájz méretű helyiséget hogyan használták székhelyként, de az is igaz, hogy ekkoriban már csak egy állandó alkalmazottja volt az intézménynek. Aki akár kissé szűkösen, de el is férhetett.

Kérdéseinkkel kerestük a BC4LS-t, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Közreműködött: Bánáti Anna, Weiler Vilmos, Hüttl Tivadar