Még nem él a nemzetközi elfogatóparancs Matolcsy Ádám ellen, csak akkor jelezne a rendszer, ha Ferihegyen ellenőriznék az útlevelét
Már több mint 24 órája él az országos elfogatóparancs Matolcsy Ádámmal és az MNB-alapítványok ingatlanbefektetéseit, majd pénzét kezelő cégeket vezető Stofa Györggyel szemben, a nemzetközi elfogatóparancs kiadására azonban még várni kell.
Bár a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ennek kiadását már szerdán indítványozta, arról a bíróságnak, egészen pontosan a nyomozási bírónak kell majd döntenie, mondta a Telexnek Bozó Gergő a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
Fontos részlet azonban, hogy Matolcsy és Stofa ellen nem az európai hanem a nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérték. Ez alapján azt feltételezik, hogy egyikőjük sem az Európai Unión belül tartózkodik.
„Az alapvető különbség a két elfogatóparancs között, hogy amíg az európai az uniós együttműködésnek köszönhetően inkább egy szakmai fókuszú automatizmus, addig a nemzetközi elfogatóparancsok esetében belép a diplomácia és a politika is” – magyarázta a szóvivő.
Az európai elfogatóparancs kiadásakor a bíróság gyakorlatilag egy formanyomtatványt tölt ki, a nemzetközi elfogatóparancs esetében viszont a nyomozási bírónak végzést kell kiadnia. Ha a bíróság úgy dönt, hogy kiadja a nemzetközi elfogatóparancsot, akkor az erről szóló végzést elküldi az Igazságügyi Minisztériumnak és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak (NEBEK) is, ahol a körözéseket elhelyezik a megfelelő nemzetközi adatbázisokban is. Így ha a körözött személyt például Dubajban igazoltatják a rendőrök, akkor a rendszer azonnal jelzi, hogy elfogatóparancs van érvényben ellene.
A kiadatás azonban ezután sem automatikus. Vizsgálni kell ugyanis a kettős büntethetőséget is. „Magyarul a kibocsátó országban és a végrehajtó államban is bűncselekménynek kell minősülnie annak a cselekménynek, amivel a körözött személyt gyanúsítják” – hangsúlyozta Bozó. Nem kell, hogy ezeket ugyanúgy hívják, és az sem fontos, hogy mindkét országban ugyanolyan legyen a büntetési tételük, de bűncselekménynek kell minősülniük. (Matolcsy Ádám és Stofa György ellen az országos körözést gazdasági csalás gyanújával adták ki.)
Bozó hozzátette azt is, hogy ha külföldön fogják el a körözött személyt, mindig van egy helyi eljárás, vagyis a körülményeket a kibocsátó ország a saját jogi keretei között tisztázza, és ez alapján dönt arról, hogy a körözött személyt kiadja-e vagy sem.
Arról már korábban is írtunk, hogy bár a köztudatban él az a tévhit, hogy ha valaki elmenekül egy olyan országba, amellyel Magyarországnak nincs kétoldalú kiadatási egyezménye (például Thaiföld, Egyesült Arab Emírségek/Dubaj, egyes karibi vagy dél-amerikai államok), akkor ott érinthetetlen, a valóságban a nemzetközi bűnügyi együttműködés sokkal összetettebb.
Kiadatási egyezmény hiányában is van lehetőség ugyanis arra, hogy Magyarország a nemzetközi jogsegély keretein belül diplomáciai úton kérje az elkövető kiadatását az úgynevezett viszonosság elve alapján. Ha a fogadó ország vállalja, hogy kiadja a körözött személyt – például azzal az ígérettel, hogy egy hasonló jövőbeli esetben Magyarország is így jár el –, a kiadatás megtörténhet.
Mivel azonban jelenleg még nem él a nemzetközi elfogatóparancs, Matolcsy Ádám és Stofa György Magyarországon kívül viszonylag szabadon mozoghat. Ha azonban a volt jegybankelnök fia és Stofa György is úgy dönt, hogy önszántából Magyarországra repül, amennyiben útlevél-ellenőrzésen esnek át, az országos elfogatóparancs miatt a rendszer azonnal jelezne, a láncreakció pedig elindulna és már a repülőtérről is rendőrök kísérnék ki őket.
Az MNB-ügyben szerda reggel Matolcsy György mellett még érintett két személyt vettek őrizetbe. Rajtuk kívül az ügyben gyanúsítottként hallgatták volna ki a volt jegybankelnök fiát, Matolcsy Ádámot és Stofa Györgyöt is, de mivel egyikőjük sincs az országban, a Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi elfogatóparancs segítségével hozná őket haza.
