Matolcsy Ádám az apja helyzetét nehezíti azzal, ha a szökést választja

Ha Matolcsy Ádám nem adja fel magát a hatóságnál, azzal az apja, Matolcsy György helyzetét nehezíti meg. Apa és fia jelenleg ugyanabban a büntetőeljárásban lett gyanúsított, mindkettőjüket jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség.

Matolcsy Györgyöt szerdán reggel őrizetbe vették, de fia és egy másik gyanúsított, az MNB-alapítványok ingatlanbefektetéseit, majd pénzét kezelő cégeket vezető Stofa György ellen elfogatóparancsot adtak ki.

Természetesen előfordulhat és elő is fordul olyan eset, hogy valaki ellen elfogatóparancsot adnak ki, de az illető erről nem értesül. Azt viszont nagyjából ki lehet zárni, hogy Matolcsy Ádám és a szintén körözés alatt álló Stofa György ne értesült volna az ellenük kiadott elfogatóparancsokról.

Márpedig ha nem jelentkeznek a hatóságnál, és nem adják fel magukat, akkor úgy tekintenek rájuk, mint akik szökésben vannak.

Ennek pedig nem csak Matolcsy Ádám esetleges későbbi őrizetbe vétele után lehet jelentősége, de a jelenleg őrizetben lévő Matolcsy György közeljövőjére is kihathat.

Matolcsy György jelenleg őrizetben van, a bíróságnak 72 órán belül kell döntenie arról, hogy letartóztatják-e. A bíróság általában a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés vagy a tanúk befolyáslásának veszélyére hivatkozva szokta elrendelni egy gyanúsított letartóztatását.

Márpedig ha Matolcsy úgy áll majd a letartóztatásáról döntő bíró elé, hogy ugyanabban az eljárásban a fia éppen szökésben van, akkor az erősen befolyásolhatja a döntést. A bíró hivatkozhat arra, hogy a szökés veszélye nem csak elméleti lehetőség, hiszen ugyanebben az ügyben a gyanúsított egyik közeli családtagja gyakorlatilag már megszökött.

Persze ez nem jelenti azt, hogy ha Matolcsy Ádám időközben jelentkezne a magyar hatóságoknál, az apját nem tartóztatnák le, de kétségtelen, hogy Matolcsy György helyzetét megnehezíti, hogy a fia bujkál.

Ha Matolcsy Ádám külföldre menekült, az sem jelenti azt, hogy biztonságban érezheti magát.

Bár a köztudatban él a tévhit, hogy ha valaki elmenekül egy olyan országba, amellyel Magyarországnak nincs kétoldalú kiadatási egyezménye (például Thaiföld, Egyesült Arab Emírségek/Dubaj, egyes karibi vagy dél-amerikai államok), akkor ott érinthetetlen, a valóságban a nemzetközi bűnügyi együttműködés sokkal összetettebb. Kiadatási egyezmény hiányában is lehetőség van ugyanis arra, hogy Magyarország a nemzetközi jogsegély keretein belül diplomáciai úton kérje az elkövető kiadatását az úgynevezett viszonosság elve alapján.

Ha a fogadó ország vállalja, hogy kiadja a körözött személyt – például azzal az ígérettel, hogy egy hasonló jövőbeli esetben Magyarország is így jár el –, a kiadatás megtörténhet. Egy 21 éves debreceni, gyermekpornográfiával gyanúsított férfi például a Karib-térségben található Antiguába menekült el, ahonnan nemrég hozták vissza a magyar rendőrök, noha Antigua és Magyarország között nincs kiadatási egyezmény. De Dubajból hozták haza a rendőrök a nyáron a később elhunyt Radnai Lászlót is, aki a börtön elől az arab országba menekült.

Ugyanakkor előfordulhat olyan eset is, hogy a hatóságok nem találják a szökevényt, vagy a szökevény más országban – elsősorban politikai okok miatt – tényleg menedékre lel.

A kémkedésért börtönbüntetésre ítélt Kovács Béla ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, de hiába, az oroszoknak kémkedő egykori jobbikos politikust Oroszország valószínűnek akkor sem adná ki Magyarországnak, ha a magyar hatóságok ezt kérelmeznék. És 2019 óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben Balogh Sándor, a 2017-ben Budapesten megrendezett FINA vizes vb-t szervező BP2017 Nonprofit Kft. volt gazdasági igazgatója ellen, aki vélhetően valamelyik afrikai országban bujkál. Mivel Baloghnak jó politikai kapcsolatai vannak Afrikában, így könnyen lehet, hogy akkor sem kellene félnie a kiadatásától, ha a hatóságok tudnák, merre lehet.