Mit tud a bécsi magánegyetem, amit megvett a Fidesz-közeli MCC?

A Mathis Corvinus Collegium (MCC) péntek reggel bejelentette, hogy megvásárolta Ausztria „vezető magánegyetemét”. A Fidesz-közeli elitképző 2021-ben egy 500 milliárd forintos vagyont kapott az államtól, többek között Mol- és Richter-részvények formájában.

Az, hogy az MCC ilyen jellegű beruházásról dönt, nem egy nagy újdonság. Évek óta építik a nemzetközi hálózatukat, hogy diákjaik külföldi intézményeken, mint például a berlini ESMT-n vagy a brit Oxfordi Egyetemen tanulhassanak. Az azonban kérdés, hogy miért pont a Modul Egyetemet (Modul Universität, MU), egy bécsi magánegyetemet vásároltak meg.

Az MU-t 2007-ben a bécsi iparkamara és egy szaúdi befektető hozta létre, bár maga a Modul brand akkor már 100 éve létezett. 1908-ban azért nyílt meg, hogy képzést biztosítson a fogadósoknak, szállodásoknak és kávéfőzőknek. Ez az intézmény a mai napig működik, a kamara tartja fenn, és ezért indult Modul Egyetemként az MU.

Az MU indulásakor a kamara 90, a befektető 10 százalékos részesedéssel bírt. Az első években a magánegyetem célja az volt, hogy nemzetközi szintű turisztikai képzést adjon a hallgatóknak. 2012-ben a kamara kivásárolta az üzletembert, és az évek során több akkreditált képzést is indítottak, ám idővel már nemcsak turizmust és közigazgatási ismereteket tanítottak, hanem IT-s és médiatudományi szakokra is lehetett jelentkezni.

2020-ban a kamara eladta a tulajdonrész 90 százalékát a Talents Squared Limited nevű brit cégnek, amit Suresh Sivagnanam befektető vezet. Ezt a 90 százalékot vette most meg az MCC.

De miért pont az MU-t?

Bár közleményükben azt írják, hogy Ausztria „vezető magánegyetemét” vették meg, aki látott már egyetemi rangsort, tudja, hogy ez bármit jelenthet. A közleményükben azt írták, hogy „a felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorolásához többdimenziós, felhasználóorientált megközelítést alkalmazó U-Multirank 2020-as kiadása szerint” az MU a „világ legtöbbet hivatkozott tanulmánnyal rendelkező” 25 egyeteme között szerepel. Ma már kicsit lejjebb csúszott, de az U-Multirank mérése szerint ebben az egy kategóriában megelőzi például az amerikai UCLA-t vagy a brit King's College-ot.

Ez egy érdekes mutató, de fontos kiemelni, hogy önmagában semmit nem jelent. Ha minden szempontot figyelembe veszünk, akkor az MU 732. az U-Multirank kutatási tevékenységet vizsgáló listáján. Ugyanezen a listán egy másik osztrák székhelyű egyetem, mondjuk a Közép-európai Egyetem, a Budapestről Bécsbe üldözött CEU a 318.

Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az MU rossz egyetem lenne, csak azt, hogy érdemes óvatosan bánni azzal a „vezető” jelzővel. A Times Higher Education vagy a QS rangsorában például nem is szerepel.

Erdei Krisztián, az MCC kommunikációs igazgatója a Telexnek azt mondta, hogy azért döntöttek az MU megvétele mellett, mert nagyon jól passzol az MCC oktatási profiljába, hiszen ugyanúgy kiscsoportos képzéseket tartanak, fontos a mentorálás, a tudásorientált oktatásban dolgoznak. Úgy látja, hogy ez a legjobb ilyen típusú egyetem Ausztriában, kiváló professzoraik vannak, és jó külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek.

„Úgy gondoltuk, hogy ez a legjobb lehetőség a magyar diákoknak, hogy ha Bécsben szeretnének továbbtanulni, akkor meg tudjuk adni nekik ezt a lehetőséget”

– mondta Erdei.

Az üzlet nem úgy zajlott, hogy a Talents Squared amúgy is árulta volna az egyetemet, ez az MCC két éve indult, már említett nemzetközi hálózatépítésének egyik állomása. A bővülési folyamatban a tehetséggondozót például Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója is segítette, akivel korábban Orbán Viktor is tárgyalt.

Erdei szerint az MCC-nek szimpatikus volt az oktatók száma is, a diákok, akikkel már foglalkoznak, és az is, hogy a tudományos, gazdasági és közélet fontos szereplői fordulnak meg, tartanak előadást az egyetemen. Az, hogy mennyit is fizettek az egyetemért, üzleti titok.

Az MCC közleményében szerepel, hogy be tudnak majd kapcsolódni az MU-n folyó „komoly kutatási programokba”, bár Erdei ezt még nem részletezte, hogy konkrétan melyik kutatásokra gondoltak, mert „ilyen alapos vizsgálat természetesen még nem történt”, erről az oktatók és a kutatók egyeztetnek majd. Első körben most nyélbe ütötték az üzletet, a következő lépések egyike az akadémiai egyeztetés. Ebben az is szerepel, hogy a bécsi kutatókat, professzorokat esetleg az MCC-s kutatásokat, programokat is megismerjék.

Az egyetemhez tartozik egy kínai, nankingi kampusz is (2018-ig Dubajban is volt, de azt a partnerséget beszüntették), de Erdei szerint nincs arról beszélgetés, hogy azzal történik-e bármi változás, mert az MCC szerint az egyetem teljesen jól működik, és egyelőre még arról sem volt szó, hogy nyitnak-e új piacok felé.

„Konkrét tárgyalás ezekről nem volt”

– mondta.