A magyar kormány is felsorolta, mit akar az EU következő hétéves költségvetésétől

Általánosságban egyetértenek, hogy év végéig meg kellene állapodni az Európai Unió következő hétéves költségvetésről – jelentette ki kedden az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek, államtitkárok ülése után Thomas Byrne. Az Európai Unió Tanácsának soros ír elnöksége nevében kijelentette: biztos benne, hogy tartani tudják a – nem hivatalos – határidőt.

Az Európai Bizottság tavaly nyújtotta be a javaslatát a 2028-2034 közötti uniós költségvetésre. A kétezer milliárd eurós tervezet alaposan átalakítaná a rendszert, aminek az idén lejáró helyreállítási alap mögötti hitel visszafizetésével is számolnia kell. A kiadásoknál csökkenne a büdzsét jelenleg uraló felzárkóztatási és mezőgazdasági politika szerepe. A bevételeknél új saját forrásokat vezetnének be az eddig túlnyomórészt a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján összedobott pénz mellett.

A keddi ülésen mindegyik tagállam képviselője, így Bíró-Nagy András államtitkár is felszólalt. (Hivatalosan csak néhány hete vette át a Miniszterelnökség európai uniós ügyeinek irányítását, de már korábban is képviselte Magyarországot a Tanácsban.) Közölte: a magyar kormányt inkább az alku minősége érdekli, nem az időzítése.

Elsődlegesként tekint a felzárkóztatási és a mezőgazdasági politikára a kiadásoknál, és arra, hogy mekkora részt különítenek el Magyarországnak. Az előző, ciprusi elnökség nagyon jó kezdeti lépéseket tett, hogy megőrizze a felzárkóztatási alapot, utalt a júniusi tervezetre a költségvetés sarokszámairól.

Attól tartott, hogy a tagállami kormányoknak túlságosan „fejnehéz” terveket kellene készíteniük, amiből forrásvesztés lehet. (A mostani rendszerben ráérnek akár a hétéves időszak végén is felpörgetni a pénzlehívást.) A forrásvesztésre szintén rugalmasabb szabályokat szeretne. (Az angolul általa emlegetett „decommitment”, ami összesen kétmilliárd euróval történt 2024 és 2025 végén, mert a mostani kormány elődje nem teljesített minden jogállami és korrupcióellenes előfeltételt, amelyet bevállalt.)

Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai politikailag sem lehetnek kötelezőek, utalt arra, hogy a testület az évente kiadott, a Tanács által jóváhagyott ajánlásaihoz köthető reformoktól tenné függővé a pénzlehívást, mint az idén lejáró, egyszeri helyreállítási alapnál.

Arra panaszkodott, hogy Magyarországnak már a mostani költségvetési időszakban is a GNI-aránya felett kell befizetnie pénzt. A tervezett módosítások és új saját források „nem segítenek, hogy orvosolják ezt a helyzetet”. A GNI-re még jobban is támaszkodna a „megbízhatatlan” saját források helyett. Ezen a téren jelentős változásokat szeretnének az írek leendő tervezeténél a sarokszámokról, amelyet október közepe, a következő EU-csúcs előtt mutatnának be, közölte a magyar államtitkár. (Az állam- és kormányfők a tervek szerint decemberben is összeülnek.)

A tagállami vezetőknek egyhangúlag kell megegyezniük a legfontosabb részleteket rögzítő sarokszámokról, és az Európai Parlament (EP) beleegyezésére is szükségük van.

A Tanács keddi ülése után az EP-ből is külön közleménnyel jelezték az álláspontjukat. „Továbbra is meg fogjuk védeni, hogy a költségvetés megfelelő forrásokat biztosítson a hagyományos prioritásokra, a mezőgazdaságra és a felzárkóztatási politikára” az újak, például a biztonság és védelem mellett, üzente az EP egyik témafelelőse, Siegfried Mureşan. Társa, Carla Tavares arra figyelmeztetett: készen állnak rá, hogy dolgozzanak a beleegyezésükhöz szükséges feltételeken, de a „Tanácsnak is haladnia kell, különösen a valódi saját forrásokon”.