Mureșan: Hiba lenne csökkenteni az EU forrásait, hogy Bezos, Musk és Zuckerberg szabadon hozzáférhessen az uniós piachoz
Az Európai Uniónak fontos a versenyképesség, de hiba, ha ez a hagyományos felzárkóztatási és mezőgazdasági politikák kárára megy, hangsúlyozta kedden a 2028-ban induló hétéves költségvetésről Siegfried Mureșan. Az Európai Parlament (EP) költségvetési témafelelőse Strasbourgban emlékeztetett rá, hogy a képviselő-testület már kialakította a saját álláspontját, most a tagállami kormányokra várnak (nekik egyhangúlag kell megegyezniük egymással, és az EP beleegyezésére is szükségük van).
A jobbközép, néppárti politikus szerint miközben több tagállam kormánya panaszkodik, hogy nagyobb összeget kellene beadniuk, meg kellene nézni, hogy a saját büdzséik hogyan nőttek például az infláció miatt.
2026 végére meg kellene egyezniük a sarokszámokról, hangsúlyozta Carla Tavares, a szocialisták témafelelőse. „Nem lehet többet tenni kevesebből”, az új kihívások kezeléséhez új csatornák kellenek, utalt a saját uniós bevételekre, amelyekből az Európai Bizottság eredeti javaslata és az EP is újakat vezetne be. (Mostanáig túlnyomórészt a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme alapján dobták össze az uniós költségvetést.)
Mureșan kiemelte, hogy a saját bevételekkel a tagállamoknak annyival kevesebb pénzt kellene beadniuk. Az EP egyik javaslatánál, egy digitális adónál a kérdés szerinte az: vagy hozzájárulást kérünk a digitális óriásoktól, amelyeket gyakran a világ leggazdagabb emberei vezetnek, hogy hozzáférjenek egy több mint 400 millió fős piachoz, vagy csökkentjük a költségvetést. Hibának tartotta, hogy csökkentsék a forrásokat a felzárkóztatásra, Erasmusra, védelemre, amelyek nekünk fontosak, hogy Elon Musk, Jeff Bezos és Mark Zuckerberg szabadon hozzáférhessen az uniós piachoz. A saját uniós bevételekkel kevésbé függnének a tagállami kormányok alkudozásától, utalt a hétévente visszatérő hosszas vitákra, amelyek a következő költségvetésnél várhatóan épp a következő hónapokban válnak különösen élessé.
A Telex arról kérdezte a jelentéstevőket, nem jelent-e kockázatot a keleti, szegényebb tagállamoknak, ha változtatnak a mostani bevételi rendszeren, ahol a költségeket elsősorban a bruttó nemzeti össztermék arányában állják. Mureșan úgy látta, nem egy vitáról, hanem 27 széttartó nemzeti vita összegéről van szó, minden miniszterelnök a lehető legkevesebbet szeretné beadni és a legtöbbet visszakapni, de hamis kérdésnek tartotta, hogy „az országomnak kicsit többet kell-e fizetnie”.
Szerinte inkább azt a kérdést kellene feltenni, hogyan tudunk együtt egy olyan költségvetést létrehozni, amely megfelelő nagyságú választ ad a közös kihívásokra, és mind a 27 tagállamnak segít. Ugyanez igaz a költségvetés többi részére: ha a felzárkóztatási támogatásokból építenek egy magyar utat, a Magyarországon épített gyártó német autógyár is tud azon keresztül exportálni és a román áruk is hamarabb eljutnak más uniós országokba.
Mureșan ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az EU keleti határán fekvő országoknak külön, célzott segítségre van szükségük.
Tavares szerint a javaslataik megfogalmazásánál ott van a fejükben a felvetett probléma. Megfelelő méretű költségvetés kell, hogy választ tudjon adni a kihívásokra.
