Elnézőbb lesz az EU az energiabiztonsági kiadásokkal, de ez nem biztos, hogy segít Orbánék költségvetési aknájánál
Az Európai Bizottság az energiabiztonsági intézkedéseket is rugalmasabban fogja kezelni a tagállami költségvetéseknél, jelentette be hétfőn a testület.
Miért lehet ez fontos Magyarországnak?
Korábban már bevezettek ilyen részleges mentességet a védelmi kiadásokra. Az uniós szabályok szerint egy tagállam költségvetésének hiánya nem lehetne magasabb a bruttó nemzeti össztermék három százalékánál (hogy a túlköltekező országokat ne a többieknek kelljen kimenteniük). Ehhez 2025-től lehet ideiglenesen plusz másfél százalékot kérni. Az előző magyar kormány is kért ilyen rugalmasságot, miután a három százalékos szabály megsértése miatt 2024-ben túlzottdeficit-eljárás indult ellene. Ebből akár pénzbüntetés is lehet, ha nem sikerül tartani a hiányt visszafogó tervet, amelyet az adott kormánynak kell leadnia és a többinek jóváhagynia.
A magyar terv alapján 2026 végére kellene a költségvetési hiányt a – legfeljebb másfél százalékos mozgástérrel együtt 4,5 százalékos – szabályos szint alá faragni, Nagy Márton akkori gazdasági miniszter tavaly novemberben mégis öt százalékos hiányt jelentett be 2025-re és 2026-ra. Erre jött a választási költekezés, plusz a felszínre bukkant költségvetési trükkök. Az Európai Bizottság 6,2 százalékkal, az új kormány még ennél is nagyobb hiánnyal számolt.
Az Európai Bizottság júniusban azt javasolta a tagállami kormányoknak, hogy ne tegyenek további lépéseket a magyar eljárásban, de csak a rugalmasság miatt, és Magyarországnál külön arra figyelmeztettek, hogy „egy későbbi szakaszban” feljebb léptethetik a procedúrát. Várhatóan új, a hiánycsökkentést elnyújtó magyar tervre lesz szükség.
Hogyan lehet ezt igénybe venni és mi lehet ezzel a gond?
A júniusi csomagban lengették be, hogy a másfél százalékos rugalmasságot Donald Trump Irán elleni háborúja miatt az energiabiztonságra is kiterjesztik. Ennek a részleteit ismertette hétfőn az Európai Bizottság.
A tagállami kormányok olyan költségvetési kiadásokra vehetik igénybe a kiterjesztett rugalmasságot, amelyekről március eleje óta döntöttek, nemzeti forrásból finanszíroztak, és a lehető legnagyobb hatásúak, miközben a költségei a lehető legkisebbek. (Magyarul az évek óta adófizetői pénzből kipótolt hatósági ár – az előző kormány rogánantali nyelvén „rezsicsökkentés” – nem ilyen, ahogy az uniós helyreállítási alapból kiírt áramhálózati fejlesztések sem, de a paksi fenékküszöb talán beleférhet a követelményekbe.)
Magyar szempontból az lehet a nagyobb gond, hogy az energiabiztonsági kiadások ugyanabba a másfél százalékba számítanának bele, mint a védelmi kiadások, nem azokon felül lehetne számolni velük. A részesedését is korlátoznák: évente csak 0,3, összesen 0,6 százalékot lehetne kiváltani vele 2026 és 2028 között. Ez azt jelenti, hogy ha a magyar költségvetés csak a védelmi kiadásokkal is ki tudná tölteni a másfél százalékot – ahogy legutóbb történt –, az energiabiztonsági rugalmassággal már nem tudna semmit kezdeni.
Az Európai Bizottság hétfőn arra hívta fel a tagállami kormányokat, hogy álljanak elő a kérelmeikkel, amelyeket a miniszterek testülete hagyhat jóvá bizottsági értékelés és javaslat alapján.
