Mi az a fenékküszöb, és hogyan menti meg az atomerőművet?

Az atomerőmű működése érdekében megemelik a Duna vízszintjét Paksnál, a gyors, ideiglenes megoldás kivitelezését már elkezdték, de a hosszú távú beavatkozás folyamata is elindult. Magyar Péter miniszterelnök szerdán részletezte az intézkedést egy rövid videóban, amiben egy sor szakkifejezést említett, és egy csomó kérdés merülhetett fel az egyszeri nézőben. Mit jelent a bárkák elsüllyesztése? Hogy néz ki egy fenékküszöb? Árvízkor nem tetézi a bajt, ha emelnek a vízszinten? Mi lesz a Duna élővilágával? Szakértők segítségével kerestünk válaszokat.

Az elmúlt napokban a rekordalacsony vízállás miatt kellett majdnem teljesen leállítani az atomerőművet, mert a működéséhez szükséges hűtővizet a rendszer már alig-alig tudta kivenni a Dunából. A megoldás tehát adja magát: feljebb kell tornászni valahogy a vízszintet, hogy ez ne fordulhasson elő újra. Egy folyó felduzzasztására több eszköz is létezik: gát, zsilip, vagy fenékküszöb kiépítése – az utóbbiról beszélt most Magyar Péter megoldásként. Ezt a szót valószínűleg a magyarok nagyon nagy része most hallotta először életében.

A fenékküszöb tulajdonképpen egy olyan gát, ami nem látszik ki a víz alól – mondta a Telexnek dr. Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi tanszékének vezetője, az MTA doktora. „Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor köveket pakolunk egy hegyi patakba, és pár centivel megemelkedik a víz, gyerekként mindenki játszott ilyesmivel. Most ugyanezt fogjuk csinálni, csak nagyban” – mondta Timár Gábor.

Magyar Péter bejelentése szerint a végleges fenékküszöb alkalmas lesz arra, hogy akár egy méterrel is megemelje a vízszintet, de egy esetleges árvíz idején semmilyen veszélyt nem jelent majd. Timár Gábor azt mondta, ha megépül a fenékküszöb, az óhatatlanul emelni fog valamennyit a vízszinten egy árvízkor. De ha meg tudják oldani, hogy ilyenkor a vízszinten csak keveset, akár csak öt centit emeljen, akkor nem ront sokat az árvízi helyzeten – és ez szerinte technikailag kivitelezhető. Minden attól függ, hogy milyenek lesznek az építmény paraméterei, és ezek egyelőre nem ismertek.

Amikor ilyen kicsi a vízhozam, akkor komoly hozzáadott értéke van a vízálláshoz, ha viszont jön az árvíz, akkor keveset emel a vízálláson

– mondta Timár Gábor a fenékküszöb hatásáról. A megoldásnak kétségtelen előnye a gyorsaság, akár már 2-3 hét múlva is működhet. Hosszú távon jó lenne, ha a paksi erőmű le tudna válni a Dunáról, és át tudna térni más jellegű hűtésre, például hűtőtornyok kialakításával, ez az átállás viszont több évet is igénybe vehet.

A Paks és Dunaszentbenedek közötti fenékküszöböt a miniszterelnök szerint azonnal elkezdik építeni, ebben a honvédség is közreműködik. Timár szerint az ilyen kivitelezéseknél az is elő szokott fordulni, hogy pontonhidat építenek, és arról borítják bele a köveket a folyóba. Most nem volt szó ilyen megoldásról, a miniszterelnök elmondása szerint a partról juttatják a köveket a mederbe.

Elkészülte után a küszöb akár egy méterrel is meg tudja majd emelni a vízszintet, ami megnyugtató megoldást jelentene a hűtővíz problémájára. De ha az építés lezárulta előtt jönne egy újabb, jelentős apadás? Erre ez eshetőségre készítik be a rövid távú vészmegoldást, az uszályok lesüllyesztését. Ezzel kisebb mértékben, de sokkal gyorsabban tudnának emelni a Duna vízszintjén. Ez két hajótest elsüllyesztését jelentené, amelyek a maguk 80 méteres hosszúságukkal nem érnének teljesen keresztbe a folyómederben, de arra elég lenne az elhelyezésük, hogy a vízszintet nagyjából 20 centivel megemeljék. Azt pedig a hőhullám vészesebb napjaiban láthattuk, hogy ha baj van, akkor ez a 20 centiméter is nagyon sokat számít. Timár Gábor szerint két hete, amikor majdnem le kellett állítani az erőművet, ez a mennyiség rengeteget segített volna.

Ökológiai egyeztetés: elmarad?

Az ördög a részletekben rejlik, és nem mindegy, milyen paraméterekkel valósul meg egy ilyen projekt – mondta kérdésünkre dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője. „Egy ilyen beavatkozás sok szempontból hatással van a Dunára, az ökológiai szempontokat is figyelembe kell venni” – tette hozzá.

A folyó áramlási viszonyai, a szintkülönbségekből adódó esése, és a hordalék felhalmozódása mind olyan faktorok, amelyeket meg fog változtatni a fenékküszöb. Vagyis a beavatkozás nemcsak az erőmű biztonságára és a hajózásra lesz hatással, hanem az élőlények mozgását és az élőhelyek, például a Gemenci erdő vízellátására is. „Az a benyomásunk, hogy az ökológiai hatások vizsgálata nélkül, tűzoltásszerű választ adunk egy rendszerszintű problémára, aminek a megoldását évtizedekig megspóroltuk, és a jövőnkre súlyos következménye lehet” – mondta a szakértő.

Mivel még nem ismertek a bejelentett építkezés részletei, azt egyelőre nem lehet felmérni, hogy milyen ökológiai hatást fejt majd ki. Samu Andrea szerint elképzelhető jobb és rosszabb megoldás is a folyó szempontjából, és ha csak vízügyi szakemberek bevonásával született döntés a kérdésről, és ökológiai hatásvizsgálat nem készült, annak pótlása nem maradhat el.

Samu Andrea szerint a fenékküszöbnél olyan kialakításra lenne szükség, ami nem akadályozza a hordalék és az élővilág számára a hosszirányú átjárhatóságot, és minimalizálja a mederfenék további mélyülését. Ha a meder mélyebbé válik a beavatkozástól, kisvízkor még alacsonyabb vízállások várhatók az alvízi részeken, vagyis a folyó fenékküszöb utáni szakaszán. Ez pedig hozzájárulhat a térség kiszáradásának gyorsulásához.

Az árhullámokkal érkező vízkészlet megóvása, az árterek, mellékágak, holtágak visszakapcsolása a folyóhoz is fontos lenne, és ez a felszín alatti vízkészleteket is elérheti. Hosszú távon Samu Andrea szerint is az lenne a megoldás, ha az erőmű minél kisebb mértékben támaszkodna a Dunára.