Már a szerb és a szlovák piacon is több pénzért adtak-vettek tavaly, mint Magyarországon. A magyar piacról pedig egyre kikopnak a külföldi befektetők, a legnagyobb vállalatfelvásárlók között viszont találkozni Tiborcz István, Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc cégeivel. Az ukrán háború közelsége és a magyar gazdaság állapota sem teszi vonzóvá a magyar cégeket a külföldieknek, de az sem, hogy a kormány egyre jobban beleszól a vállalati üzletekbe.
Megdöbbentő mértékben zsugorodik a magyar vállalatfelvásárlási (angolul M&A – mergers and acquisitions) piac.
- 2023-ban 10,4 milliárd euró volt a piacméret,
- 2024-ben már csak 2,5 milliárd eurós összértéket mértek,
- 2025-ben pedig már csak 1,2 milliárd eurónyi üzlet köttetett
– adta hírül az EMIS-CMS Emerging Europe M&A Report 2025/26 jelentése. Magát a riportot közvetlenül nem tudjuk belinkelni, de aki az EMIS vagy a CMS oldalán rákeres, egyszerű regisztráció után el tudja kérni a jelentést.
Pedig a tranzakciók száma még gyarapodott is, a jelentés tavaly 74 tranzakció adatainak az összesítésével számolt, de a piac összeszűkülése így is szembetűnő. Az, hogy ez az érték kisebb, mint a lengyel (13,8 milliárd euró), vagy a cseh (8,6 milliárd euró), illetve a román (2,5 milliárd euró) érték, nem olyan meglepő, de azért
az, hogy tavaly már a szerb (1,7 milliárd euró), a szlovák (1,5 milliárd euró), sőt még a bosznia-hercegovinai (1,4 milliárd euró) vállalatfelvásárlási piac is nagyobb volt a magyarnál, már figyelmeztető jel lehet.
Igaz, a nemzetközi befektetők által eddig eléggé elkerült Bosznia-Hercegovinában valójában egyetlen hatalmas tranzakció miatt lett ilyen magas az érték, egy kanadai nyersanyagcég vásárolt be az országban. A legtöbb balkáni piacnál (ilyen az albán, bolgár, horvát, szlovén, észak-macedón, montenegrói szektor) azért nagyobb és pezsgőbb volt a magyar ágazat.
A régióban 1568 dealt összesítettek a riport készítői, ezek összértéke 36,6 milliárd euró volt. A legnagyobb egyedi tranzakció amúgy az volt, hogy az osztrák Erste Bank 49 százalékot szerzett a lengyel Santander Bank Polskában. A térségünkben egyébként tavaly öt, euróban is milliárdos üzlet született.
Évről évre aggasztóbb
A Telex minden év elején megvizsgálja, hogy miként is teljesített a megelőző évben a vállalatfelvásárlási piac, mennyire keresték a magyar vállalatokat a befektetők, illetve mennyire fektettek be a régiós piacon a hazai vállalatok.
Miért érdekes egyáltalán, hogy a különféle cégtulajdonosok hogyan adják-veszik a cégeket? Magyarországon azért, mert sok extremitást is mutatnak az adatok. Például azt, hogy sokszor a legnagyobb felvásárló maga az állam, vagyis amolyan újraállamosítási trendeket mutat a lista. Itt gondolhatunk az elmúlt évekből a Budapest Airport, a Vodafone vagy az Erste Bank, esetleg a VIG biztosító kisebb vagy nagyobb részeinek adásvételeire, de sokszor a lista elejére felkerülnek azok a szintén vitatott állami vásárlások, amikor irodaházakat birtokló céget vesz meg az állam.
Ma már azt is jól tudjuk, hogy milyen torz hatása lett annak is, amikor az MNB-alapítványok voltak a legnagyobb felvásárlók, például a GTC budapesti ingatlanvásárlásai vagy a METU egyetem megvétele miatt. Aki a korábbi éveket böngészné, itt találja a 2025-ös, a 2024-es, a 2023-as és a 2022-es elemzésünket.
NER-es felvásárlók
Ezzel a háttérrel talán különösen vérszegény a 2025-ös vállalatfelvásárlási eseménysor, hiszen még a megvalósult legnagyobb tranzakciók között is vannak amolyan belső átcsoportosítások, vagy államközeli ügyletek. Nézzük sorba a legnagyobbakat:
1. LG Toray (akkumulátor)
- Részvények mennyisége: 50 százalék
- Vevő: LG Chem (Dél-Korea)
- Ár: 278 millió euró (EMIS-becslés)
2. 4iG SDT (űr- és védelmi ipar)
- Részvények mennyisége: 49 százalék
- Vevő: IG Tech Capital (Magyarország)
- Ár: 241,3 millió euró (hivatalos közlés)
3. Iberdrola Renewables (megújuló energia)
- Részvények mennyisége: 100 százalék
- Vevő: Premier Energy; iG TECH CC (Románia, Magyarország)
- Ár: 171,2 millió euró (hivatalos adat)
4. BME (oktatás)
- Részvények mennyisége: 100 százalék
- Vevő: Mol-csoport (Magyarország)
- Ár: 122 millió euró (hivatalos adat)
5. Budapest Marriott Hotel (szálloda)
- Részvények mennyisége: 100 százalék
- Vevő: BDPST, Gránit-csoport (Tiborcz István, Magyarország)
- Ár: 115 millió euró (hivatalos adat)
Ez volt tehát a top 5, közel ebben a méretben zajlott le, vagyis végül 100 millió euró feletti tranzakció lett még az MBH 5 százalékának nyilvános eladása intézményi és magánrészvényesek felé. Közel 100 millió euró volt az, hogy a 4iG megvette a Rába 74 százalékát.
A GDP miatt is fontos
Ahogy írtuk, a korábbi években is különös dealek jellemezték a magyar vállalatfelvásárlási piacot, de még így is megdöbbentő, hogy mennyire összezsugorodott a piac. Pedig egy pezsgőbb vállalatfelvásárlási szektor a magyar dinamizmus és növekedés miatt is fontos lenne.
A magyar GDP három éve gyakorlatilag stagnál. A magyar munkaképes korú lakosság létszáma csökken, egy ideig ugyan segítette a magyar GDP-t, hogy sikerült tömegeket visszacsábítani a munka világába, de ma már ez a lehetőség kifulladt, immár apad az aktívak létszáma. A termelékenység sajnos Magyarországon minimálisan javul csak, nagyjából évi 1 százalékkal, de természetesen ez az érték is nagyban függ a külföldi működőtőkétől is.
Több tőke bevonzása viszont még mindig segíthetné a növekedést. Fontos hangsúlyozni, hogy a vállalatfelvásárlási piac nem pontosan a külföldi működőtőkéről szól, hiszen egy tranzakció megszülethet magyar partnerek között is, és sok külföldi tőke zöldmezős beruházásokra jön be, nem pedig cégvásárlásokkal. De ha egy külföldi vevő fantáziát lát egy magyar cégben, akkor jó eséllyel fejleszti azt, beruház, termelékenységet javít, kapacitást növel. Viszont ha ennyire megcsappan az érdeklődés, az mindenképpen valamilyen problémát, perspektívahiányt jelez.
Az elmúlt években mindig lehetett valami magyarázatot adni arra, hogy ez a piac miért nem megy jobban:
- 2022-ben és 2023-ban magasak voltak a kamatok, nehezebb volt vállalatokat venni,
- 2022-től itt zajlik a szomszédunkban az orosz–ukrán háború, ez is egy külső tényező,
- de a magyar kormány is előszeretettel különadóztatta, vagy negatív üzenetekkel támadta a külföldi befektetőket, vagy egyszerűen adminisztratív eszközökkel megakadályozott egy-egy vásárlást, gondoljunk csak 2025-ben az Alföldi Tej és görög befektetőjének az esetére.
A piacon azt mondják, hogy akár más vásárlási szándék is piros lámpát kaphat. Az egyik legnagyobb magyar konzervgyárat, a Global Green Europe-ot 25 millió euróért indiai vevő vásárolná meg, mindez már megjelent a hazai sajtóban, itt a VG írt róla, de a Telex úgy értesült, hogy az állami engedélyek még nem érkeztek meg teljeskörűen.
Kifektetés is lassul
A másik irány, amikor nem magyar cégeket vesznek meg, hanem magyarok vesznek külföldi cégeket, vagyis a magyar cégek „kifektetésnek” is nevezett nemzetközi terjeszkedése a kormánynak nagyon kedves folyamat. Sokat írtunk Orbán Viktor nagy álmáról, miszerint a magyar cégek hozzanak haza ugyanannyi osztalékot külföldről, mint amennyit innen elvisznek a külföldi befektetők.
2025 ebben is lanyhább év volt, bár a számokat nagyon dobálja, ha egy óriási vevő, mint a sokat vásárló OTP, vagy a korábban a lengyel, most a szerb piacon vásárló Mol adott évben passzívabb. Ha a NIS felvásárlása sikerül a magyar olajmultinak, akkor 2026 már megint erőteljesebb év lesz.
A nagy cégek közül a Richter Gedeon, a 4iG, a Waberer’s, a B+N Referencia is sokat vásárolt, és óvatosan már Mészáros Lőrinc és Szíjj László is elindult külföldre – kifejezetten sok volt az elmúlt években az ingatlandeal, Mészáros szállodalánca, a Hunguest Hotels például Horvátországban terjeszkedett. Tavaly, a Bárány Kristóf ingatlanbefektető nevével fémjelzett Shopper Park Plus Nyrt. vett lengyel bevásárlóhelyszíneket (a korábbi Auchan-portfóliót) 195 millió euróért, erről a Portfolio írt korábban. Az EMIS becslése alapján 65 millió eurós lehetett a Bonfarm romániai bevásárlása, vagyis a helyi Friesland megvétele, de itt azért még kérdés, hogy zöld lámpát kap-e a tranzakció.
Rendkívül dinamikusan fejlődik a szlovák hátterű GymBeam kondis webshop, a szlovák Dalibor Cicman érdekeltsége, amelybe tavaly 30 millió eurónyi tőkét fektetett be az OTP-csoportba tartozó PortfoLion és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), de a Forbes szerint a pénz kétharmadát a magyar cég adta.
Hol várható lendület?
Az EMIS-CMS kiadványában nagyon sok elemzés, iparági vélemény is olvasható. Radivoje Petrikić, a CMS Austria partnere szerint a térségben vannak a vállalatfelvásárlási piacot általánosan sújtó nehézségek. Ilyen a kormányzati kiadások túlzó mértéke, a lassabb növekedés és az elöregedő népesség, egyes országokban például Magyarországon, Horvátországban és Romániában aggodalomra ad okot a tartós infláció és az egyre magasabb fajlagos munkaerőköltség, ami erodálja a versenyképességet. A szakember szerint Lengyelország maradt minden szempontból a régió domináns fúziós piaca.
Andrew Figgins, a Rezolv Energy munkatársa a megújuló energiapiacban lát lehetőségeket. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb adatai szerint hat közép-kelet-európai ország büszkélkedhet az uniós átlag (25,4 százalék) feletti megújuló energiaforrás-aránnyal az energiamixében, Lettország (45,2 százalék), Észtország (40,4 százalék), Litvánia (34,7 százalék), Szlovénia (26,9 százalék), Románia (25,3 százalék) és Horvátország (25,2 százalék). Mi magyarok is nagyon büszkék szoktunk lenni az elsősorban napos megújuló termelésünkre, de a bolgár, lengyel, cseh, szlovák és a magyar piacon még jelentős fejlődés szükséges az átlagos szint eléréshez is.
Döne Yalçın török elemző pedig azt emeli ki, hogy a régióban az egészségturizmus és a magánegészségügyi cégek is a növekedés kulcsfontosságú tényezői lehetnek. Elemzése szerint Magyarország vonzó célpont a magas színvonalú fogászati kezelések terén, Csehország a termékenységi kezelésekben erős, Törökország is gyorsan növekvő egészségügyi központ, itt a hajbeültetéses kezelések népszerűek.
