Régiós vállalatfelvásárlási piac: Albániában és Szlovéniában is Magyarország a legfontosabb befektető

Minden lezárt üzleti év után érdekes játék megvizsgálni, hogy milyen volt a megelőző évben a tranzakciós (vagy más néven: M&A-) piac. Ki vásárolt, kiket vettek meg, egyáltalán mely szektorok voltak az érdekesek a befektetőknek?

Erről tavaly is írtunk itt, és már akkor is felfigyeltünk arra a jelenségre, hogy Orbán Viktor kormányfő nagy álma, vagyis az élénkülő „kifektetés”, a magyar cégek regionális terjeszkedése egyre erőteljesebb.

Vagyis a magyar cégek már nemcsak célpontként, de vásárlóként is felbukkantak a régióban, több ismert magáncég (Mol, OTP, Wing, Indotek, Futureal) is vásárolt komolyabb cégeket.

Tavalyi és idei kifektetők

Ennek a szakterületnek van egy remek elemzőcége, az EMIS, amelyik minden évben szektoronként, országonként, befektetőként is bemutatja a folyamatokat. 2020-ban a magyar cégek Csehországban (energetika), Lengyelországban (ingatlan) voltak a legaktívabbak, de az idei év is tartogatott meglepetéseket.

A vizsgált kelet-közép-európai (CEE) országcsoportban az EMIS 2021-ben 2015 (2020: 1705) nagy vállalatfelvásárlási tranzakciót számolt össze, az üzletek összértéke jelentősen megemelkedett. Ám mivel nem minden tranzakció értéke publikus, így inkább csak elnagyoltan jelezzük, hogy az összesített érték a 2020-as szint másfélszeresére, úgy 100 milliárd euró körüli összegre nőtt.

Célpontok, befektetők

Magyarország most nem volt igazán meghatározó, az orosz (45 milliárd euró), a cseh (13 milliárd euró) vagy a lengyel (12 milliárd euró) piac is sokkal jelentősebb volt, mint a mi egymilliárd euró körüli tranzakciós összértékünk. Mindez vélhetően nem független a szigorú külföldi befektetőket korlátozó engedélyeztetésektől, többször is foglalkoztunk azzal, hogy itthon az ITM, az MNB is keresztbe feküdhet a megállapodásoknak, és mint egy ismert eset, az Aegon eladása bizonyította, ez nem csak elméleti fenyegetés.

Az azért mindenképpen meglepő, hogy még a román, a horvát vagy a szlovén piac is lekörözött minket, ez pár éve még elképzelhetetlen lett volna.

A térségbe fektető nyugatiak közül tavaly az Egyesült Államok (9 milliárd euró), Németország (3 milliárd euró) és Nagy-Britannia (2 milliárd) voltak az éllovasok, de a francia tőke is megközelítette a dobogós szintet.

A magyar legek

Magyarország tranzakciós piaca tavaly nem volt túl érdekes, jellemzőbbek voltak az ingatlanos tranzakciók, de azért gyorsan mutassuk be a legnagyobb felvásárlásokat.

• A tőzsdei 4iG Nyrt. 625 millió euróért megvette a Digit, ez a távközlési deal volt tavaly a legnagyobb.
• A lengyel, de valójában magyar, ráadásul MNB-s hátterű Global Trade Centre hazai ingatlanvásárlásaiból egy 160 millió eurónyi csomag (Ericsson-, Siemens-, Evosoft-székházak) volt a második számú ügylet.
• A cseh Eurowag 56 millió eurót fizetett a WebEye Telematicsért.
• A szintén tőzsdén jegyzett Akko Invest Nyrt. 52 millió eurót a Neo Property ingatlanjaiért.
• Végül az Optima (MNB-alapítványok) 41 millió eurót a Budapesti Metropolitan Egyetemért.

Más országokban

Ezek a magyar vásárlások tehát csak részben voltak klasszikus magánpiaci cégvásárlások. Érdekes azonban, hogy miközben a kissé halott hazai tranzakciós piacon kevesebb volt a cégvásárlás, addig a magyar befektetők igencsak iparkodtak külföldön.

A legérdekesebb rögtön Albánia esete, ezen a piacon az EMIS által felsorolt valamennyi nagy tranzakcióban magyar volt a vevő.

Frissítés: a 4iG Nyrt. a soron következő albán tranzakciók kapcsán jelezte a Telexnek, hogy az EMIS által közölt számok ennek a két tranzakciónak az esetén csak becslésen alapulnak, nem pedig tényeken, a tranzakciók értékét ugyanis a felek nem hozták nyilvánosságra.

A 4iG mindenesetre két távközlési pakettet is vásárol. A One Telecommunications 100 százalékáért 120 millió eurós becslést adott az EMIS, az ALBtelecom 80,3 százalékáért pedig 100,4 millió eurótsa. És az ilyen felsorolásokban mindig felbukkanó, intenzív regionális terjeszkedési politikát folytató OTP is vásárolt itt, az Alpha Bank 55 millió euróba került.

További piacok

Magyar befektetők vitték a prímet további két országban. Szlovéniában is magyarok dominálták a vásárlásokat, mert a két legnagyobb ügyletben magyar volt a vevő. Az OTP egymilliárd eurót adott a Nova KBM bankért, a Mol pedig 301 millió eurót az OMV kúthálózatáért.

A sort végül Szerbia zárhatja, ahol az Indotek vett irodaházcsomagot 267 millió euróért, ez az ügylet volt déli szomszédunknál tavaly a legnagyobb. A folyamat nem fog megállni, elég, ha arra gondolunk, hogy már 2022-ben is volt egy nagy bejelentés, ekkor a Mol Nyrt. Lengyelországban vett kúthálózatot.

Romániában a Hermes Business Campus (150 millió eurós megvásárlása) volt dobogós deal, itt az Adventum vásárolt.

Hogy ez a folyamat összességében egészséges-e, arról megoszlanak a vélemények. A pozitív olvasatban a magyar befektetők már külföldi országok gazdasági sikerei után is realizálnak osztalékot, de a negatív olvasat meg arról szól, hogy bizonyos, a politikai elittől nem távoli körök már inkább külföldön érzik biztonságban a pénzüket.