Lengyelország nagy olajipari fúziója nemcsak a Mol, de az orosz–szaúdi vetélkedés miatt is fontos

2022. január 13. – 09:39

Lengyelország nagy olajipari fúziója nemcsak a Mol, de az orosz–szaúdi vetélkedés miatt is fontos
A gdański finomító, amelybe beszállhattak a szaúdiak – Fotó: Michal Fludra / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Szaúd-Arábia közvetlenül visszatér az európai olajpiacra; Oroszország ettől aligha boldog, de bőven tett is azért, hogy a régió ne akarjon a függésében maradni.

Lengyelország régóta különös szereplője volt az európai olajiparnak. Bár az ország természetesen nagyobb, népesebb, mint a V4-régió többi tagállama, de még így is túl sok olajcége volt.

Nem tűnt hatékonynak, hogy amíg Magyarországon (a Mol), Szlovákiában (a Slovnaft), Ausztriában (az OMV) vagy éppen Horvátországban (az INA) egy-egy domináns olajcég működik, amelyik vezeti az adott országban a kiskereskedelmi rangsort is (töltőállomáshálózat-méretét és -forgalmát tekintve), addig Lengyelországban három nagy csoport is versenyzett: a PKN Orlen, a Lotos és a PGNiG.

Integráció

A lengyelek végül csak nekidurálták magukat a nagy feladatnak, és meghatározott sorrendben elkezdték összetolni ezeket a cégeket. Ezt valahogy úgy kell elképzelni, mint itthon a Bankholding kialakulását; ott is három vállalatot kell összetolni, és az lett a megoldás, hogy előbb kettő egyesül, majd az egyesített cég a harmadikkal is.

Mindezt elég nagy vita övezi Lengyelországban, mert a szinergia fontos, egy nagyobb tőkeerejű cég hatékonyabb lehet a tárgyalásoknál, a hitelfelvételnél is, de az integrációnak ára is lett. A különböző versenyhatóságok ugyanis csak úgy engedélyezték a külön-külön is jelentős olajipari részesedéssel rendelkező cégek egyesülését, hogy bizonyos elemeket el kellett adni előtte.

Szaúdiak, magyarok

Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, ez nyitott teret a Molnak is, amely a Lotos 417 kútjának megvételével beléphetett a lengyel piacra, de a globális olajipari sajtót ennél is jobban érdekelte az, hogy ez nyitott teret a szaúdi Saudi Aramcónak is, amely most szintén belépett az európai piacra.

A világ egyik legértékesebb cégének tartott Aramco (a név egykoron az arab–amerikai kooperációra utalt) belépett az európai finomítói szektorba, a cég 30 százalékos részesedést vesz a gdański finomítóban, amiért egyébként meglepően alacsony összeget, 255 millió dollárt fizet, igaz, nagyságrendileg hasonló összegért megvásárolja a Lotos lengyelországi, finomított termékeket szállító (logisztikai) cégét.

Hogy az egymilliárd dollárnál is kevesebbre taksált finomítói értékelés milyen csalódást kelthet Lengyelországban, arra jó példa, hogy nemrég az ár 70 százalékáért újították fel a komplexumot.

Átírja Európa olajtérképét

Az ügylet további érdekessége (szaúdi szempontból előnye), hogy a PKN Orlen (vagyis a cég, amelyikkel a Lotos egyesül) a jövőben napi 200-300 ezer hordó nyersolajat is vesz az Aramcótól, ami elég közvetlen pofon Oroszországnak.

Most a piacon nagy az energiaigény, mindenki talál vevőt az olajára, de azért egy ilyen hosszú távú szerződés nagyon jó lehet a későbbiekben az eladónak.

Lengyelország eddig is közismert volt arról, hogy ha csak lehetett, függetlenítette magát az orosz szénhidrogénipartól (a Lotos és a PKN Orlen eddig is vett mindenféle egzotikus helyről olajat), de a jövőben ez az arány még jobban eltolódhat.

Az Argus szakportál szerint elsősorban az egyiptomi Sidi Kerir felől érkezik majd az „anyag” a lengyelországi Płockba és Gdańskba, a litvániai Mazeikiaiba, valamint a csehországi Litvinovba és Kralupyba. Mindez akár közvetlen visszacsatolás is lehet Moszkvának: ha az elmúlt hónapok energetikai válságában nem segített, hanem inkább hátráltatott (ez persze gázról szólt, és nem olajról), akkor nemcsak a lengyelek, de más is megpróbálhat erősebben leválni az orosz csövekről.

Szaúd-Arábia akcióban

Rijád közben láthatóan tudatosan döntött úgy, hogy Perzsa-öböl menti és más ázsiai, illetve afrikai aktivitásai mellett jobban figyel Európára, mert a lengyel deal mellett a német Klesch Group nyersanyag-kereskedő és finomító csoport is azt közölte, hogy hároméves megállapodást kötött az Aramcóval napi 110 ezer hordó szaúdi nyersolaj szállításáról.

Ez a szaúdi kapcsolat a jövőben Lengyelországon keresztül akár Magyarországnak, vagyis a Molnak is érdekes lehet – mondta Világi Oszkár, a Mol felső vezetésének tagja a Telex kérdésére (a Mol vezetői még a varsói megállapodás aláírása után tartottak egy online háztérbeszélgetést),

„érdemes elkezdeni az ötletelést”.

A Mol lengyel tervei

Korábbi cikkünkben a tranzakció hazai vonatkozásaival már foglalkoztunk, mindenesetre a magyar Mol 610 millió dollárért 417 Lotos-töltőállomást vásárol Lengyelországban (ezek közé tartozik 270 kút, amely a Lotos Paliwa kiskereskedelmi cégben volt, ezt a céget teljesen megveszi a Mol). A Mol arra számít, hogy az ügylet eredményeként a harmadik legnagyobb üzemanyag-kiskereskedővé válik az országban, és az EBITDA-ja 70 millió dollárral megnő.

A Mol cserébe részben fizet, illetve maga is átad 144 magyarországi és 41 szlovákiai töltőállomást 259 millió dollárért. Az árakat azért nem érdemes közvetlenül összehasonlítani, mert más a struktúra, Lengyelországban jellemzőbb az, hogy a kúttal eszközök és ingatlan is jár, itthon inkább a bérelt terület és az üzemeltetői szerződés a jellemzőbb.

Érdekesség, hogy Lengyelországban még némi politikai vetülete is volt a tranzakciónak, a lengyel sajtó „az oroszokkal jóban levő magyaroktól” óvta a lengyel gazdaságot, de a Mol vezetői erről azt mondták: mindenhol igyekeztek elmondani, a társaság személyében egy magyar tőzsdei cégről van szó, nem orosz „proxyról”.

Piaci következmények: rebranding

A Mol vezetői mindenesetre kiemelték, hogy a Mol immár tíz országban lesz jelen a lakossági piacon, és az Adriai-tenger után elérte a Balti-tengert is. A kiskereskedelemben az elmúlt időszakban valóban sok üzletet jelentett be a Mol. Miután Magyarországon most el is adott kutakat, így már nem volt versenyhivatali akadálya, hogy megvegye a hazai Lukoil-kutak üzemeltetőjét, de vásárolt Szlovéniában (OMV-kutak) is, itthon pedig Marché-éttermeket is megvett.

Azt még pontosan nem lehet tudni, hogy a Mol a hazai és a szlovák hálózatából pontosan honnan és pontosan milyen brandekkel (hány Slovnaft-, hány Mol- vagy hány Lukoil-logóval) ellátott kutat ad át, de minden érintett piacon szép üzlet kínálkozik az átbrandingeléssel foglalkozó cégeknek.

Lengyelországban ugyan a Mol akár öt évig is használhatná még a Lotos brandet, de mint elhangzott, a cég, amint lehet, vált, nagyjából a rajttól egy-másfél év alatt a teljes hálózatot tudja „molosítani”.

Ráadásul Lengyelországban már van 79 Slovnaft-partner benzinkút is, és mivel ez is a Mol-csoport része, a ma még harmadik számú piaci szereplő akár a PKN Orlen és a Shell után is indulhat.

Lengyelország egyébként kifejezetten nagy piac, 23 millió tonna az éves fogyasztása, az ország nyugati része nyugat-európai autóparkkal bír, igaz, a keleti országrész sokkal szegényebb.

Mostantól fél év múlva (ha a magyar, szlovák, lengyel és európai engedélyek is megérkeznek) Szlovákiában és Magyarországon is megjelenhet a PKN Orlen brand is, vagyis, mivel Szlovákiában már eddig is voltak ilyen kutak, ott csak bővül a hálózat, de nálunk valóban új szereplő jelenik meg a töltőállomás-piacon.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!