Lelassult Orbán Viktor nagy terve, a magyar cégek külföldi terjeszkedése

A globális tranzakciós (M&A, vagy vállalatfelvásárlási) piac eléggé összezsugorodott tavaly, de a magyar és tágabban a kelet-közép-európai szegmens lendületben maradt. Csak miközben a korábbi években azt lehetett látni, hogy a magyar cégek elindultak külföldre, és Albániában, Montenegróban, Szlovéniában vásároltak cégeket, addig 2022 ebben már gyengébb év volt.

A magyar magán- és állami cégek közül korábban tényleg sokan (Mol, OTP, 4iG, MVM, Wing, Indotek, Futureal) voltak aktívak, és vettek bankokat, ingatlanokat, távközlési céget, energiakereskedőt, benzinkutakat. A folyamatról tavaly és tavalyelőtt is írtunk.

Idén azonban már lelassult a folyamat, igaz, ennek egy kis technikai eleme is lehetett, bizonyos dealek még éppen 2021-ben befejeződtek, mások éppen átcsúsztak 2023-ra, viszont 2022-ben csak a Mol Nyrt. lengyel piaci megjelenése (a magyar cég 417 benzinkutat vett mintegy 536,5 millió euróért) mellett kevésbé volt hangos ez a folyamat. Ráadásul olyan tranzakció is volt, a horvát Fortenova gigantikus élelmiszeripari csoport dealje, amikor eredetileg magyar vevő szeretett volna vásárolni (Jellinek Dániel Indotek-csoportja), de a politikai ellenszél miatt végül közel-keleti befektető érkezett.

Mindenesetre, ha február, akkor jönnek az M&A-piaci összefoglalók. Az évnek ez az az időszaka, amikor a világ vezető tranzakciós tanácsadói és jogi irodái elkészülnek az előző évet összefoglaló adatsoraikkal és összesítéseikkel. Így volt ez az idén is, amikor az Allen&Overy, a Deloitte, a DLA Piper, az EMIS és a Refinitiv cégek elemzéseit, vagy legalábbis azok kivonatát megkaptuk.

Tökéletes vihar

A piac globális zsugorodásában az is szerepet játszhatott, hogy 2022-ben sok kockázat, bizonytalanság és feszültség gyengítette együttesen is a vevők akvizíciós kedvét. Magasabbak lettek a kamatok, ezért a vevők kétszer is meggondolták, hogy vásároljanak (ilyenkor nyilván mások a megtérülési idők). Volt sok egyéb rizikó is, az orosz–ukrán háború regionálisan mindenképpen hatott, de azért az amerikai–kínai gazdasági konfliktusok, az energiaválság is akadályozták a nagy globális vásárlásokat, ráadásul a Covidnak is voltak még utórezgései.

„A pénzügyi és magántőke-befektetőket elsősorban azért a finanszírozási lehetőségek szűkülése, a magasabb kamatok fogták vissza jelentős tőketartalékaik mozgósításában”

– összegezte a trendet Sahin-Tóth Balázs, a budapesti Allen & Overy Kádár Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Bíró Balázs, a Deloitte Magyarország vezérigazgatója ugyanakkor azt is jelzi, hogy például a bankpiacon nem volt rossz a tavalyi év.

„A tranzakciós tanácsadónak a legrosszabb az »oldalazás«, vagyis amikor kiszámíthatóan unalmas a gazdaság. Ha ugyanis fellendülés van, akkor a vevők étvágya szül tranzakciókat, amikor pedig krízis van, akkor az eladók eladási kényszere. Mindig, amikor mozgás van, akkor tranzakciók is akadnak, például folytatódik a közép- és kelet-európai bankpiac konszolidációja.”

Néhány szám

A Refinitiv adatai szerint a globális M&A-tranzakciók összértéke tavaly mintegy 3600 milliárd dollárra esett vissza a korábbi rekordmagas, csaknem 5800 milliárd dolláros szintről. Az M&A-ügyletek száma is visszaesett: a 2021-es évben még 66 ezer volt, tavaly már csak 56 ezer.

Magyarországon az Allen & Overy szerint az M&A-tranzakciók összértéke több mint 50 százalékkal nőtt, a 2021-es 2,13 milliárd dollárról, 2022-ben 3,24 milliárd dollárra emelkedett. Ám a vicc az, hogy ahány ház, annyi adat. Nem soroljuk végig azokat az okokat, hogy miért összesítik teljesen máshogyan a dealeket a cégek, de van, aki akkor számolja például a nagy Vodafone-eladást, amikor bejelentették (2022), más akkor, amikor lezárták (2023).

Abban biztosan konszenzus van, hogy az nem M&A-deal, ha két kisrészvényes kicserél egymással 15 banki részvényt, az pedig tranzakció, ha egy bank megveszi egy másik bank 100 százalékát, de abban már lehet különbség, hogy egy nagyobb, de kisebbségi pakett adásvétele mérendő-e. Például ha az EBRD elad 15 százalékot egy bankból, az lehet deal is, de kívül is eshet a fókuszon.

Az EMIS toplistája

A nemzeti dealeket évente összesítő EMIS tanulmánya szerint 2022-ben a következők voltak a legnagyobb magyarországi felvásárlások:

Top 5 tranzakció

• Az állami Corvinus 45 százalékot vett az osztrák Vienna Insurance Group magyarországi biztosítóiban, ennek 350 millió euró lehetett az ára.
• Az Immofinanz-csoport eladott egy ingatlanportfóliót a cseh CPI Property Groupnak, az EMIS 249 millió euróra tippelte az üzletet.
• Az osztrák S-Immo vett két nagy ingatlancsomagot, ez a két tranzakció a lista harmadik és negyedik helyezettje. Az egyiknél 244,1 millió euró, a másiknál 238,3 millió volt a tranzakciós érték, ezek hivatalos közlések (az érintett ingatlanok többek között Greenpoint 7, Átrium Park; Haller Gardenic, Szépvölgyi Business Park, illetve Gateway Office Park; Andrássy Palace, BC99 Irodapark, Aréna Corner).
• A lengyel PKN Orlen 144 magyarországi benzinkutat vett a Mol Nyrt.-től, az EMIS az összetett ügylet ezen lábát 177,3 millió euróra becsülte.

Szabályozási nehézségek

Ha már a magyar piacra fókuszáltunk, a Covid alatt bejött a fent már ismertetett különböző kockázatok mellett egy nagyon „önsorsrontó”, vagy legalábbis M&A-piac-rontó új elem is, a szabályozás.

A világ többi részén is, de Magyarországon fokozottan a szigorodó és ráadásul sokszor kiszámíthatatlan szabályozások nagyon megnehezítették a nagyszabású tranzakciók lebonyolítását.

A szakemberek szerint 2020 óta (vagyis a Covid óta) példátlan mértékű változásnak lehettünk tanúi. A külföldi befektetéseket az államok már nemcsak versenyjogi, de nemzetbiztonsági ellenőrzés alá is vonják. Korábban az lehetett az ideológia, hogy ne adja el egy ország a kritikus maszkgyártó kapacitását, fertőtlenítőtermelését, ha összeomlanak az ellátási láncok, maradjon helyi kritikus ipar.

Csak aztán ebből az elképzelésből olyan rezsimek születtek, hogy Magyarország például „nemzetbiztonsági” kockázatra hivatkozva megakadályozta, hogy az évtizedek óta Magyarországon aktív, tőzsdén jegyzett osztrák VIG biztosító megvegye a holland Aegon biztosító leányvállalatát. És ezt a döntést soha senkinek nem kellett indokolnia, megmagyaráznia, hiszen a nemzetbiztonság fontos és titkos.

Egyre több az engedélyeztetés

Magyarországon most az MNB felügyeleti eljárásai mellett is két ilyen, párhuzamosan működő engedélyezési rendszer van, az egyik volt korábban a Belügyminisztériumnál, de Pintér Sándortól átkerült Rogán Antalhoz (nemzetbiztonsági), a másik volt régen a Palkovics László vezette ITM-nél, az meg átkerült Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez. Arra lehet számítani, hogy a geopolitikai feszültségek miatt az ilyen ellenőrzések globálisan is fennmaradnak, de akár egyre gyakoribbak is lehetnek.

Az amerikaiak azt nézik, hogy ne másszon be a gazdaságukba egy rejtőzködő kínai tulajdonos, a nyugat-európai államok az oroszoktól tartanak. Így sokszor a teljesen piaci vevőknek is nehéz feladat céget venniük, mert a nemzetbiztonsági kockázatot lehetetlen előre felmérni, az országok nem árulják el, hogy mit vizsgálnak, nincsen a döntések után indokolás, így persze vissza is lehet élni velük.

És valójában azért a versenyjogi vizsgálatok vége is olykor lehet tilos jelzés, például az EU megakadályozta két koreai hajógyártó, a Hyundai, illetve a Daewoo egyesülését, mert az európai hajógyártás már nagyon leépült, és az EU úgy ítélte meg, hogy a tankerpiac zömét gyártó koreai cégek egyesülése súlyosan rontaná a versenyt.

„A magyarországi tranzakciókban várhatóan egyre gyakrabban fog felmerülni a tranzakciósszavatosság-biztosítás, ami a múltban meglehetősen ritka volt. A jelek szerint továbbra is hosszú (60 napot meghaladó) átfutási idővel kell számolni a tranzakciók engedélyezése során, mivel a külföldi befektetések ellenőrzésére vonatkozó hazai bejelentési eljáráson szinte az összes jelentős nemzetközi tranzakciónak át kell esnie”

– vélte a DLA Piper.

Ilyen kamatok mellett?

Azt azért több szakember is kiemelte, hogy a piac legnagyobb fékje a kamatszint. Amikor ilyen magasak a kamatok, ha az MNB-nél egy befektető 18 százalékon is el tudja helyezni a pénzét, akkor azért elég vonzó üzlet kell ahhoz, hogy valaki vállalja azt az iszonyatos macerát, amit egy felvásárlás jelent.

A Refinitiv szerint ez különösen a technológiai tranzakciókat érintette hátrányosan, az energetikai és infrastrukturális M&A ügyletek értéke viszont minden más ágazatét felülmúlta. Sahin-Tóth Balázs szerint a nehéz körülmények másik jellemzője, hogy kialakul egy úgynevezett értékelési különbözet (valuation gap), vagyis az eladók még a szektor korábbi árazásából indulnának ki, de a vevők már a sok kockázat miatt diszkontokkal számolnak. Ilyenkor nehezebben találkozik a kereslet és a kínálat.

A DLA Piper szerint abban nincs semmi meglepő, hogy ilyen körülmények között óvatosabb a piac.

„Igaz, hogy a tranzakciós aktivitás jelentősen csökkent 2022-ben, azonban kontextusba helyezve ez inkább egy normalizálódási folyamat eredménye, ugyanis a visszaesés nem érte el a 2017-es szintet az ügyek számában és értékében sem”

– emelte ki Posztl András, a DLA Piper Hungary irodavezető partnere.

A régióban Lengyelország a király

2022-ben az M&A-tranzakciók értéke alapján a közép- és kelet-európai régió legnagyobb piaca határozottan Lengyelország volt, ahol 471 ügylet született, 19,47 milliárd dollár értékben, és ide kapcsolódik Magyarország már említett fontos „kifektetése” is.

A lengyel olajipar három korábbi óriása (PGNiG, PKN Orlen, Lotos) integrálódott, a PGNiG közel 9,3 milliárd dollárért felvásárolta a PKN Orlent, utóbbi pedig mintegy 3,7 milliárd dollárért megvette a Grupa Lotost.

Ám mivel így túl nagy lett volna a csoport lengyel üzemanyagpiaci részesedése, a Mol rástartolhatott egy komolyabb töltőállomás-hálózatra. A bonyolult deal másik lába révén jelent meg egyébként az Orlen Magyarországon is. Itthon emellett a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. 1,783 milliárd dolláros dealje volt a legnagyobb, de ezzel kapcsolatban jeleztük korábban, hogy ezt nem minden cég tette 2022-re, az EMIS számaiban ez a januárban véglegesített deal nem is szerepel.

Fejlett piacok

Ami pedig a fejlett piacok visszaesését mutatja, itt tényleg elég látványos a trend. A Refinitiv számai szerint

• az amerikai kontinensen az M&A-tranzakciók összértéke a 2021-es több mint 2780 milliárd dollárról 2022-ben 1750 milliárd dollárra csökkent;
• Európában a tranzakciók összértéke a 2021-es 1400 milliárd dollárról 2022-ben megközelítőleg 852 milliárd dollárra esett vissza;
• Ázsia csendes-óceáni térségében (Közép-Ázsiát kivéve) a tranzakciók értéke a 2021-es több mint 1220 milliárd dollárról 835 milliárd dollárra apadt.