Transparency International: A korrupció nem a NER mellékterméke, hanem annak szerves része

2024-ben ismét Magyarország érte el a legrosszabb eredményt az Európai Unió tagállamai között a Transparency International (TI) globális korrupciós listáján: 41 pontot kapott és ezzel 180 ország közül a 82. helyen szerepel a listán.

A listát a szervezet korrupció érzékelési indexe alapján állítják össze, ez alapján Magyarországon az üzletemberek és a szakértők ugyanakkorának érzékelik a közszektort érintő korrupció szintjét, mint a katonai junta által vezetett Burkina Fasóban vagy a kommunista diktatúra vezette Kubában. 2023-as eredményéhez képest Magyarország 1 pontot veszített, és 6 hellyel hátrébb csúszott a listán. Két évvel tehát az uniós nyomásra meghozott korrupcióellenes intézkedések után Magyarországon még egy kicsit rosszabbnak is érezték az emberek a jónak amúgy sem nevezhető korrupciós helyzetet, mint egy évvel korábban.

A Korrupció Érzékelési Indexet (CPI) 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával, összetett módszertan alapján készíti el a Transparency International minden évben. A vizsgálat során azt nézik meg, hogy az adott országban az érintettek, ez esetben üzletemberek és szakértők mekkorának gondolják a korrupció kockázatát. Az index egy 0-tól 100-ig terjedő skálán mozog, és minél magasabb pontszámot ér el egy ország, annál jobbnak érzékelik az emberek a korrupciós helyzetet.

A listavezető és sereghajtó országok között évről évre, kisebb változásokkal, de
hasonló országokat találunk. 2023 után idén is Dánia végzett a 180 országot számláló mezőny élén 90 ponttal, a lista végén pedig Venezuela (10 pont), Szomália (9 pont) és Dél-Szudán (8 pont) állnak.

Magyarország tavalyi eredményén rontva 41 pontot kapott, ezzel a 82. helyen szerepel a listán. Ezen a helyen másik öt országgal osztozik Magyarország, a fentebb említetteken kívül a hazaihoz hasonlóan érzékelik a korrupciós helyzetet még a Dél-afrikai Köztársaságban, Tanzániában, illetve Trinidad és Tobagóban.

Magyarország 2012-ben 55 ponttal a lista 46. helyén szerepelt, azaz hazánk az elmúlt tizenkét évben összesen 14 ponttal és 36 hellyel csúszott vissza a korrupciós világrangsorban. A romlás mértéke pedig nemzetközi viszonylatban is jelentős.

Az uniós tagállamok között is romlott az ország helyzete, 2014-ben az akkor még 28 tagú Európai Unió 21. helyén végzett Magyarország 54 ponttal, 2020-ban hármas holtverseny alakult ki Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen, majd előbb keleti szomszédunk, végül Bulgária is lehagyta Magyarországot.

A közép- és kelet-európai uniós tagállamok között egyre nagyobb a széttartás: az első helyezett Észtország és az utolsó helyezett Magyarország között nyílik az olló, és immár 35 pont a különbség. A Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát tömörítő visegrádi országcsoport tagjai – Magyarországot kivéve – az európai uniós középmezőnyben, illetve annak alján helyezkednek el. A 2023-hoz képest Szlovákiának 5 ponttal (és 12 hellyel) esett vissza a teljesítménye, ami – Máltával holtversenyben – a legnagyobb csökkenés volt az EU-ban. A Transparency szerint ez a csökkenés összefüggésben állhat azzal, hogy 2023 szeptembere óta ismét az Orbán Viktorral is jó viszonyt ápoló Robert Fico vezette kormány irányítja az országot.

Az EU-tagállamok pontszámai alapján az látszik, hogy globálisan nézve még mindig Európában a legjobb a helyzet, az előző években tapasztalható romló tendencia azonban továbbra is fennmaradt. A 27 tagú európai közösség 16 országának csökkent a pontszáma, vagyis a Transparency szerint csökkent a korrupcióval szembeni ellenálló képességük az egy évvel korábbi állapothoz képest. Jelentősen romlott a helyzet több nyugat-európai országban, köztük Németországban, Belgiumban, Franciaországban és a szomszédos Ausztriában, igaz, ezek az országok még így is jóval a magyar szint felett vannak a maguk 75, 69 és 67 pontjával.

Befulladt reformok és félmegoldások

Ugyan 2022-ben magyar kormány papíron több lépést is hozott a jogállamiság javítása és a korrupció elleni fellépés érdekében, Transparency International Magyarország szerint több mint két év elteltével világosan látszik, hogy a reformcsomag kevésnek bizonyult a rendszerszintű korrupció megtöréséhez. Ennek elsődleges oka, hogy a magyar kormány több esetben szabotálta a feltételességi eljárásban előírt követelmények teljesítését, illetve hogy a magyar fél több esetben félrevezette az Európai Bizottságot látszatintézkedésekkel – áll a szervezet jelentésében, melyet a globális felméréssel egy időben adott ki.

Félmegoldásnak bizonyult az Integritás Hatóság, amely a TI szerint nem rendelkezik megfelelő jogi mandátummal – nem nyomozhat és szankcionálhat önállóan – ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessen. Az IH mellett működő Korrupció Ellenes Munkacsoport létrehozása sem bizonyult eredményesnek, mint ahogy a vagyonnyilatkozati rendszerben sem sikerült megteremteni a politikusok vagyoni helyzetének ellenőrzésének és számonkérhetőségének legalapvetőbb feltételeit.

A 2022-es korrupció elleni reformcsomag más elemei azért bizonyultak alkalmatlannak, mert az EU által megkövetelt intézkedések még maradéktalan végrehajtásuk esetén sem lettek volna elegendőek a korrupció felszámolására. Ebbe a csoportba tartozik az igazságügyi reform, amit ugyan elfogadott az Európai Unió, és fel is szabadította a források egy részét, de a magyar bíróságokon érdemben továbbra sem szűnt meg a kormány irányából érkező nyomás. Jól példázza ezt, hogy a kormány feltételeket szabott a bírói béremeléshez. Ide tartozik a büntetőeljárási reform, a közérdekű adatok hozzáférhetőségére vonatkozó intézkedések és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) szabályozása is.

A Transparency International Magyarország jelentése külön kiemeli, hogy a rendszerszintű korrupció miatt az ország már európai uniós forrásoktól is elesett, 2024 végén hivatalossá vált, hogy több mint 1 milliárd eurót véglegesen elvesztettünk. Az uniós feltételességi eljárás nem hozott áttörést. A Transparency is bízott abban, hogy az EU által kikényszerített, és a kormány által hozott intézkedések javítani fogják a helyzetet, de ez nem valósult meg.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője az indexet bemutató keddi sajtóeseményen arról beszélt, ez is azt mutatja, hogy „a korrupció nem a NER mellékterméke, hanem annak szerves része”.

A kormány nem a korrupciót akarja megszüntetni és a jogállamiságot helyreállítani, hanem csak a pénzeket akarja felszabadítani, érdemi változtatások nélkül.

A közbeszerzések terén sem történt érdemi javulás az elmúlt évben, az EU felé vállalt mérföldkövek közül csak az uniós forrásból megvalósított eljárások esetében
teljesültek a célok – az egyajánlatos beszerzések aránya 5,5 százalékra mérséklődött –, a hazai forrású pályázatok esetében nem sikerült betartani az erre az időszakra vállalt 24 százalékos küszöböt, és nagyon messze van a 2026-ra ígért 15 százalékos cél is.

A közbeszerzési piac továbbra is nagyon koncentrált, a piaci versenyt az állami intézkedések nem növelték érdemben. A közbeszerzési adatok átláthatósága pedig továbbra is alacsony. „Összességében itthon a közbeszerzés továbbra is a korrupció melegágya” – mondta Martin. A GDP 4,6 százalékának megfelelő összeget, közel 3700 milliárd forintot oszt ki az állam évente közbeszerzéseken keresztül, ennek pedig jelentős része kormányközeli vállalkozóknál köt ki. A közbeszerzések terén nem is látni, hogy pozitív irányba történne majd változás a közeljövőben. Martin szerint „a kormány egyre több közpénzt akar kifolyatni kormányközeli vállalkozókhoz”.

A Transparency jelentése külön kitér a tulajdonosok kilétét elrejtő társasági és befektetési formák itthon elterjedésére. A magántőkalapok a közpénzek
kiszivattyúzásának a kiemelt eszközévé váltak azáltal, hogy az állami szereplők több száz milliárd forintnyi állami forrást fektettek a privát tulajdonú alapkezelők alapjaiba – írják.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője arról beszélt a jelentés bemutatóján, hogy a közelmúlt társadalmi-gazdasági indikátorai azt támasztják alá, az Orbán-rendszernek a Covid-járvány óta eltelt időszakában Magyarország ördögi körbe került: a korrupció aláássa a gazdasági teljesítményt. Az Európai Unióban 2024-ben – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is erős a gazdasági teljesítmény és a korrupció közötti összefüggés. Martin szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama, ugyanakkor szerény gazdasági teljesítményt nyújt. A jelentés szerint szinte minden gazdasági mutatóban az utolsó helyek valamelyikén van Magyarország az EU-ban. Az egy főre jutó GDP összegében hátulról a 4. helyet foglaljuk el, termelékenységben csak Görögországot előzzük, lakossági fogyasztásban pedig utolsók vagyunk. A számos tekintetben válságjeleket mutató magyar gazdaság lassan fél évtizedes mélyrepülésének egyik oka Martin József szerint a rendszerszintű korrupció és az azt megalapozó, az uralkodó elit által foglyul ejtett, sok esetben magánérdekeket szolgáló intézményrendszer.

A Transparency szerint 2024-ben több nagykorrupciós ügy is történt itthon, ezek közül a legjelentősebbek a kormányközeli körök általi és több száz milliárd forintba kerülő fővárosi ingatlanfejlesztések, a 35 évre szóló autópálya- és hulladékkoncessziók és az elhíresült (erdő nélküli) lombkoronasétány. A hétköznapi kiskorrupciós jelenségek ellen ugyanakkor viszonylag sikeres a fellépés, a rendőrök megvesztegetése, a hálapénz intézménye mostanra gyakorlatilag megszűnt, valamint az adóelkerülés és az áfacsalás is visszaszorult a Transparency szerint.