Hulladékbiznisz: tényleg a Molra szabták a koncessziót? Az érintettek cáfolnak, Hadházy feljelentést tesz

A hulladékgazdálkodási ágazat 35 éves koncessziós eljárása sok szakmai vitát szült. Mint emlékezetes, a Mol Nyrt. által megnyert koncesszió a hulladékszállítást, -kezelést, -válogatást, -bálázást és -tárolást írja át a jövőben. Október 28-ig kellett a hulladékgazdálkodási szakmának pályázni arra, hogy az ágazat jelenlegi cégei közül ki, miként venne részt a leendő hulladékkoncesszió munkájában.

Bár a téma kormányzati felelőse, vagyis Palkovics László technológiai és ipari miniszter közben lemondott – ami után úgy tűnik, hogy a tárcája is darabokra hullik –, bemutatjuk a hulladékos történetet, amelyben mintha teljesen más idősíkon mozogna mindenki:

• Hadházy Ákos: Hivatali visszaélés történt a koncesszió kiírása során, erről maga Palkovics László miniszter szólta el magát, ezért feljelentést teszek.
• Palkovics László csapata: Nincs itt semmi látnivaló, tessék visszahallgatni a szavakat, és megfelelően értelmezni azokat!
• Hulladékosok: Minket nem a politikai felelősség érdekel, hanem az, hogy maradjon működőképes az ágazat, a miniszterelnök szűkítse a koncesszió fókuszát!
• Mol: A szelektálásban, a lerakott mennyiség csökkentésében uniós célok vannak, mi már elindultunk a hulladékgazdálkodás felé, értünk is hozzá, haladjunk már!

Hadházy Ákos érvei

A hulladékos szakma, de legalábbis „előretolt helyőrségként” Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Palkovics László (hamarosan már csak „volt”) minisztert támadja. Az ok: az MCC egy eseményén Palkovics, akkor még teljes erejében regnáló tárcavezetőként arról beszélt, hogy mi volt a pályázat, a koncesszió és a Mol Nyrt. viszonya.

Látni fogjuk, azt a felek eltérően értelmezték, hogy mi is olvasható ki az ominózus mondatokból. Érdemes a 3 perces szöveget eredetiben és szövegkörnyezetében meghallgatni, egyáltalán nem biztos, hogy mindenki ugyanúgy értelmezi a mondatokat, tényleg nem is olyan könnyű eldönteni, hogy pontosan mit mond a miniszter, leleplezi magát, vagy teljesen ártatlan folyamatokról mesél.

Röviden összefoglaljuk Palkovics szavait, azért csak összefoglaljuk, mert az előadás élőbeszéde miatt kicsit úgy tisztítottuk, hogy az írásban is érthető legyen:

„Miért a Mol pályázott?… A jövőbeli képe az, hogy a tevékenységét szeretne fejleszteni. Egyet most meghatározott. Ez az anyagmenedzsment. Hogyan lehet a hulladékból másodlagos anyagot előállítani.

A Mol azt mondta, hogy nagyon szívesen foglalkozik a műanyaghulladék feldolgozásával, ha valaki neki azt tudja garantálni, hogy ha épít most egy gyárat, az 30 év múlva működni fog. Azt mondtuk, hogy ez egy igen nemes ötlet, akkor írjunk egy olyan koncessziós rendszert, ahol az üzleti és a beruházási szándék van mögötte, és bízzuk egy olyan cégre, aki erre valószínűleg alkalmas.”

Hogy mi is történt?

• egy magánpiaci szereplő elmondta a miniszternek, hogy miként lehetne több hulladékfeldolgozó kapacitás az országban, a miniszter „megvette” az ötletet, kiírt egy pályázatot, amin a Mol elindult és nyert,
• vagy a magánpiaci Mol elmondta, hogy mivel szeretne ő foglalkozni, és a miniszter erre írt ki egy olyan koncessziót, ami átcsoportosította hozzá e piac lehetőségeit?

Hadházy Ákos képviselő mindenesetre egy FB-bejegyzésében közölte az előadás képanyagát, és rámásolta a máshonnan megszerzett hanganyag vonatkozó részét, illetve azt feliratozta is, így valóban mindenki számára lehet követni és értelmezni az ominózus mondatokat. Hadházy Ákos elmondta a Telexnek, hogy

„ma már tudjuk: a koncessziós pályázat feltételrendszerének a Mol tudott megfelelni, más nem is indult. A Palkovics-videó pedig azért hozott új fejleményt az ismert kiválasztásba, mert miután abból kiderült, hogy a Mol korábban milyen változtatásokat látott indokoltnak az ágazatban, majd egyedül indult el a tenderen, ok-okozati összefüggés áll fenn az előzetes egyeztetések, a pályázat kiírása és annak győztese között."

A minisztérium válasza

A hivatalos szereplők véleményét azért nehezebb megismerni, mert bár mindenki válaszolt a Telex kérdéseire, az írásbeli válaszok annyira nem voltak informatívak, azokat később próbáltuk háttérbeszélgetések révén is kiegészíteni. Mindenesetre, ha röviden szeretnénk összefoglalni, akkor a minisztérium szerint „nem történt semmi". A Technológiai és Ipari Minisztérium írásban ugyanis az alábbi tájékoztatást küldte:

„Hadházy Ákos valótlanságot állít, Palkovics László nem mondott olyat, hogy a minisztérium a Mol kérését elfogadva, a cég számára írta ki a hulladékgazdálkodási koncessziót."

Majd a részletesebb indokolás szerint: „a kormány célja a körforgásos gazdaság fejlesztése, amelyben a keletkező hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra. Ennek érdekében jövő júliustól átalakul a hazai hulladékgazdálkodás rendszere és a hulladékgazdálkodási feladatok hatékonyabb ellátása és koordinálása egy új, koncessziós modellben valósul meg."

A tárca hangsúlyozta a változtatás vélt előnyeit is: „az új koncessziós modell a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása és az uniós célértékek határidőre történő teljesítése mellett egységesen magas színvonalon biztosítja a szolgáltatást valamennyi magyarországi településen. A Magyar Állam által kiírt koncessziós pályázatot a Mol Nyrt. nyerte el, így a jövőben a társaság látja el az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot."

A Mol véleménye

Maga a Mol is küldött pár sort a Telex kérdésére. Azt írták:

„A körforgásos gazdaság kiemelt szerepet kapott a Mol stratégiai terveiben, így folyamatosan keressük az ezzel kapcsolatos üzleti lehetőségeket. A vállalat jelenleg is több mint 100 ezer tonna hulladékot kezel, így megvan a tudása, valamint a tőkeereje, hogy felépítsen egy hatékony, fenntartható hulladékgazdálkodási rendszert. Ráadásul ezzel az EU-s célokat is teljesítheti Magyarország, így 2035-re 65 százalékra nőhet az újrahasznosítás aránya, és mindössze 10 százalékra csökkenhet a hulladéklerakás.

Az állam nyílt tender keretében hirdette meg a koncessziót, amelyet a Mol nyert meg, vállalva ezzel, hogy a következő 10 évben mintegy 185 milliárd forintot fektet a hulladékgazdálkodásba."

Korábban még azt hallottuk a „Mol és a hulladékszakma" elnevezésű ötlet kipattanásáról, hogy a Mol német hulladékhasznosítót is vett korábban (Aurora), és itthon is zavarta, hogy nincs elég megfelelően leválogatott hulladék bizonyos újrahasznosítást igénylő gyártásaihoz, így ott importálnia kellett a szemetet. A céget ez zavarhatta, ezen akart módosítani.

Készül a feljelentés

Hadházy Ákos elmondta, hogy maga a feljelentés egyelőre még csak készül. Mint elmesélte, több hulladékos céggel is egyeztetett, azt mondta nekik, hogy amennyiben nem fognak össze a maguk védelmében, akkor a változtatásokat végig fogja nyomni a kormány.

„Ilyenkor a 3000 vállalkozóból mindenki abban bízik, hogy ő benne maradhat a rendszerben, talán kisebb árréssel dolgozhat majd ugyan, de túlélheti a változásokat. Vagy elmehet majd Strasbourgba, és lehet, hogy pert nyer, illetve kártérítést kap, de Strasbourg a magyar hulladékgazdálkodási rendszert már nem fogja visszaépíteni.

A képviselő két tényállás megvalósulását gyanítja, ezek a

• közbeszerzés versenykorlátozó befolyásolása
• és a hivatali visszaélés.

Mint mondta, „nem hiszem, hogy ez alapján feltétlenül lép az ügyészség, de lehet, hogy az EU-s pénzekért vívott küzdelem (bár ez konkrétan nem uniós forrás) miatt legalább azt elérjük, hogy elindul egy nyomozás”.

A képviselő szerint az természetesen fontos, hogy több hulladék hasznosuljon, de ezt nem úgy kell elérni, hogy az állam 3000 cégen keresztül átviszi az akaratát, hanem olyan piaci feltételrendszert kell teremteni, ami a nagyobb hasznosítást ösztönzi.

Emellett Hadházy Ákos arra is utalt, hogy a koncessziós szerződés fontos részletei a nem publikus mellékletben találhatók, ezekről közérdekű adatot igényelt, de még nem kapott választ.

További vélemények

Természetesen a kissé steril válaszokon túl próbáltunk hús-vér emberekkel is beszélni. Ahogy informálisan hallottuk, az eleve nehéz helyzetben levő minisztériumban is téma azért a készülő feljelentés, de „olyan nagyon azért nem izgulnak” a tárcánál.

A miniszter környezetéből azt hallottuk, hogy kétségtelen van egy szakmai felháborodás az ágazat egyes szerelőinek részéről, ha erre jön egy jó fogódzópont, akkor érthető, hogy ebből támadás indul, de nem arról van szó, hogy a tárca a Molra íratta volna ki a tendert, mindenesetre ahogy egyikük fogalmazott: „érdemes mindenkinek megnéznie a videót. A hanganyag elérhető, abból mindenki eldöntheti, hogy amit kihozott belőle a képviselő, az valóban benne van-e abban a szövegben. Vagyis az a kérdés, hogy aki neutrális egy ilyen ügyben, ő mit hall ki a mondatokból.”

A Palkovics melletti vélemény szerint ha az állam kommunikál a magánszférával, onnan ötleteket nyer, majd később kiír egy koncessziót, amit az ötletadó nyer meg, az nem azt jelenti, hogy konkrétan arra a cégre volt kiírva a pályázat.

Más arra emlékeztet, hogy a pályázaton más nagy cégek is elindulhattak volna, de ez persze kockázatvállalást is igényelt volna.

A hulladékosok szerint

A hulladékos szakma véleményét formálisan egy immár publikus levélből, míg informálisan az egyes cégvezetőkkel folytatott (részben korábbi) beszélgetéseinkből ismerhettük meg.

A szakmabeliek arról mesélnek, hogy elfogadják, hogy a Molnak a gumi- és műanyag-újrahasznosításban van tapasztalata, de a hulladék összegyűjtésében, vagy a fémes világban nincsen.

Az ágazat védelmében mindenkihez fordulunk, a Nemzeti Koncessziós Irodától kértünk ki adatokat, november 18-án további 45 nappal meghosszabbítják a válaszadást, de írtunk a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) és a Mol vezetésének is. Az említett levélből pedig az a kép rajzolódik ki, hogy az átalakítás olyan elemeket is megváltoztat, amelyek rendben voltak, az ipari begyűjtés például jól működött.

Nyolc ágazati szervezet írta alá a levelet is Orbán Viktornak és Palkovics Lászlónak, amelyben az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió módosítását kezdeményezték.

Idézünk a levélből: „a koncesszió a közszolgáltatáson túl a for profit magánszektorra kiterjedően általánosan a települési hulladékgazdálkodási, és a szelektíven gyűjtött EPR – kiterjesztett gyártói felelősségi – anyagáramokkal folytatott tevékenységeket is magában foglalja. Ezen tevékenységeket a saját területükön az EU vonatkozó célszámait teljesítve, magas fokú hatékonyság és verseny mellett közel 3200, többségében hazai KKV vállalkozás végzi.”

Mint írják:

„A piaci szolgáltatók beletörődtek a koncesszióba, és megpróbáltak együttműködni a koncesszorral. Az elmúlt hónapokban a koncesszor részéről azonban szakmaiatlan hozzáállást, erőszakos erőfölénnyel való visszaélést, a koncessziós megállapodáson történő túlterjeszkedést tapasztaltak (…).

Az átalakítást a hazai termelő, gyártó vállalatok is kimondottan ellenzik (…) kérjük a hulladékgazdálkodási koncesszió módosítását, és a tárgyi hatályának leszűkítését a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó feladatellátásra!”

Vagyis nagyon röviden a hulladékosok úgy vélik, hogy számukra előnytelen, sokszor egyoldalú kockázatvállalást igényelne a koncesszió. A Mol azonban éppen ellenkezőleg a nyitottságára, a törvényre és az európai uniós célkitűzésekre hivatkozva azzal érvel, hogy aki hatékonyan és tisztességesen fog dolgozni, az az új rendszerben is megtalálja majd a számítását.

Az ágazat

Tényleg nem akármekkora üzletről van szó, az Optenben böngészve azt látjuk, hogy van néhány igencsak méretes cég a szakmában:

• a győri Alcufer Kft. 84,2 milliárd forintos,

• az Inter-Metal Recycling Kft. 34 milliárd forintos,

• a szintén győri MÉH Zrt. 29,5 milliárd forintos,

• az osztrák hátterű Müller-Guttenbrunn (MÜ-GU) Kft. 29,2 milliárd forintos,

• a debreceni Éltex Kft. 21,8 milliárd forintos,

• a szintén osztrák hátterű Loacker Hulladékhasznosító Kft. 19,1 milliárd forintos

forgalmat ért el a legutóbbi üzleti évében.

A jövőben az indokolt költségelemek meghatározása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) mint árszabályozási hatóság hatáskörébe tartozik. Láthattuk, nyitott és vitatott kérdés is van bőven. Természetesen abban azért lehet bízni, hogy a Mol Nyrt., amelynek érdeke megtakarítani, illetve az előírt visszagyűjtési számokat produkálnia, a szakma értékeit hasznosítani akarja.

Ám a szokásos kereslet-kínálati helyzet itt annyiban valóban speciális, hogy a hulladékgazdálkodás ezen szegmensében csak egy vevő lesz és sok eladó. Hogy ebből kialakulhat-e jó végeredmény, vagy csak valami szuboptimális megoldás, azt hamarosan látni fogjuk.