0,2 százalékkal nőtt a GDP 2024 végén, a magyar gazdaság kikerült a recesszióból
2025. január 30. – 07:56
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal bővült, véget ért a technikai recesszió. 2024-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit.
A KSH 2024 negyedik negyedévére vonatkozó első becslése alapján tehát, ha szerény mértékben is, de növekedni tudott a magyar gazdaság. 2024 végére kikerültünk a recesszióból, amibe a harmadik negyedévben került a gazdaság, amikor 0,7 százalékot esett a gazdaság az előző évhez képest. A kormány kicsivel nulla feletti GDP-indexeket várt, a KSH számai alapján ez megvalósult.
A GDP növekedéséhez a szolgáltatások együttes teljesítménye járult hozzá, a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítménye viszont továbbra is csökkent.
A magyar gazdaság végigszenvedte 2024-et. Az első negyedévben még egy szerény, 0,6 százalékos növekedést láthattunk negyedéves alapon, a másodikban már éppenhogy, de mínuszba kerültünk, a harmadik negyedévben pedig maradt a csökkenés, 0,7 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Az egész éves gyenge teljesítmény oka legnagyobb arányban a feldolgozóipar, az építőipar és a mezőgazdaság visszaesése volt, amit a szolgáltatások, főleg a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás mérsékelt több-kevesebb sikerrel.
Az ipar problémáival is többször részletesen foglalkoztunk:
- A kormánynak vissza kellett fognia az állami beruházásokat az elszálló költségvetés miatt, így az nem pörgette a gazdaságot annyira, mint a korábbi években.
- Az uniós források sem érkeztek meg az év végéig.
- Az európai, és főként a német gazdaság gyengélkedése is komoly problémát jelentettek, miután Magyarország erősen függ Németországtól mint fő exportpiacától, így amikor ott gond van, azt mi sem tudjuk megkerülni.
Virovácz Péter, az ING elemzője a harmadik negyedéves GDP adatok közzétételkor arról is beszélt a Telexnek, hogy a magyar gazdaság szereplői még mindig nem fogyasztanak, nem ruháznak be annyit, amennyi a növekedéshez kellene, bizalomhiány van. Emögött több tényező is áll, például az infláció szubjektív érzékelése még mindig nagyobb, mint a KSH által kimutatott infláció szintje. Ráadásul sokan „ragadtak be” nagyobb megtakarításokba, amikor rendkívül kedvező kamatért lehetett állampapírokat vásárolni, így azok, akiknek volt pénzük, inkább befektettek.
Január 20-án viszont kamatot fizetett a legnagyobb állományú inflációkövető Prémium Magyar Állampapír, amivel sok ember jutott hozzá nagyobb összeghez. A kérdés az, hogy mit fognak csinálni ezzel a pénzzel az emberek. Ismét költeni kezdenek és felpörög a gazdaság, vagy újabb befektetések után néznek esetleg. Egy biztos, az államkassza meg fogja érezni, hogy sok állampapír lejár, egyes becslések szerint akár 4000 milliárd forintot vehetnek ki idén a magyarok az állampapírokból, ami a költségvetésen elég nagy lyukat ütne.
A kormány is érzékelte már, hogy nem pörög úgy a gazdaság, mint korábban, több gazdaságélénkítő programot is bejelentettek 2025-re. Nagy Márton szerint a kormány 21 pontos akciótervével idén „a magyar gazdaság ismét dinamikus ütemben bővülhet. Nagy ugrás a gazdasági teljesítményt illetően 2025 III. negyedévében következhet be”.