Megszavazták az uniós források kifizetéséhez elvárt első törvényjavaslatot

Az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását hétfőn. 136 képviselő szavazott igennel, 7 képviselő nemet nyomott, és 14-en tartózkodtak. Ez volt az első javaslat, amit a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a nyáron, összesen 3000 milliárd forint a tét.

A módosítás legfontosabb pontja, hogy a jövőben bárki számára elérhető lesz az úgynevezett vádkikényszerítés intézménye a kiemelt korrupciós ügyekben. Ha az ügyészség eddig ejtett egy korrupciós ügyet, a szabályozás szerint az érintettek csak pótmagánváddal kényszeríthették ki a bírósági eljárást, és más nem is értesült a nyomozás megszüntetéséről.

A módosítás után azonban bárki kérhet jogorvoslatot korrupciós ügyekben.

K-Monitor: Nyomás alatt a bíróságok

A nyomozás megszüntetéséről szóló döntés anonimizált kivonatát egy honlapon fogják közzétenni. Aki fel szeretne lépni, a K-Monitor júliusi elemzése szerint felülbírálati indítványt nyújthat be. Ha az ügyészség nem ért egyet az indítvánnyal, bíróság dönt arról, hogy kell-e nyomozni. Ha a bíróság visszaküldi nyomozásra az ügyet, de az ügyészség továbbra sem látja értelmét, a bíróság újabb visszaküldés helyett tájékoztatja a kezdeményezőt, hogy vádindítványt nyújthat be a bíróságnak, azaz az ügyészség szerepébe léphet.

A vádindítványt a bíróság megvizsgálja, és ha megfelel a formai feltételeknek, befogadja és megküldi a vádlottnak. A K-Monitor szerint

az ügyészség szerepe azonban továbbra is döntő jelentőségű marad.

A nyomozás során a nyomozati szervek döntenek arról, hogy milyen bűncselekményként kezelnek egy esetet. Ha nem az új szabályok szerinti „közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekményként” értékelnek egy esetet, akkor nem kell közzétenni a kivonatot, és így a nyilvánosság sem értesül a nyomozás megszüntetéséről.

A kivonatot ugyanakkor közzé kell tenni, ha a feljelentő a feljelentésben kifejezetten „közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény” megvalósulására hivatkozik. Ha azonban hivatalból indul az eljárás, nincs ilyen megkötés, és az ügyészség minősítheti úgy a cselekményt, hogy nem kell kivonatot közzétenni. Akkor sem kell kivonatot közzétenni a K-Monitor elemzése szerint, ha több bűncselekmény miatt indul eljárás, és az ügyészség szerint a korrupciós cselekménynek a többi, súlyosabb bűncselekmény mellett nincs jelentősége.

Szintén nem szerez tudomást a nyilvánosság azokról az ügyekről, amiben a gyanúsított együttműködik az ügyészséggel, azaz információkat ad egy másik ügy felderítéséhez. Ha az ügyészség úgy dönt, hogy a gyanúsított elkövette a bűncselekményt, de az az elbíráláskor már nem tekinthető veszélyesnek, bírósági eljárás helyett megrovásban részesítheti az elkövetőt. Ilyen esetekben szintén úgy zárul le az eljárás, hogy nem lehet nyilvános kivonat alapján felülbírálati indítvánnyal fellépni.

Az is problémás a módosításban a K-Monitor szerint, hogy az egész országból érkező felülbírálati indítványokat egy helyen, a Fővárosi Törvényszéken bírálják el.

A törvény indoklása szerint erre azért van szükség, hogy a biztosítsák a joggyakorlat egységességét.

„Egyetlen egy bíróságra, azon belül pedig egy bírói csoportra telepíteni az összes korrupciós felülbírálati indítvány vizsgálatát, amellett, hogy aránytalan ügyterhet jelent a Törvényszéknek, megnöveli az ügyek befolyásolásának kockázatát” – írta a K-Monitor a júliusban, a törvénymódosítási javaslat benyújtása után.

A szervezet szerint azonban összességében előrelépésnek tekinthető a büntetőeljárási törvény módosítása.

„A módosítás azonban nyomást helyez a bíróságokra, valamint számos akadályt állít a közpénzek védelme érdekében fellépők előtt.”

„Időigényes, jogi szaktudást igénylő és költséges eljárásra kell készülnie annak, aki korrupcióüldözésre adja a fejét” – írták.

Rögtön el is küldhetik az Alkotmánybíróságnak

A hétfői zárószavazás előtt a kormány határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben

normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab) a maga által benyújtott törvényre.

A Hvg.hu forrásai szerint ez a lépés nem érheti meglepetésként az Európai Bizottságot. Brüsszelben ragaszkodtak hozzá, hogy nyújtsák be és fogadják el a törvényt a „vádkikényszerítésről”, de azt is elfogadták, hogy a kormánynak vannak jogi aggályai, és emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul.

A javaslat szerint az Alkotmánybíróságnak arról kellene döntenie, hogy „az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével”.

A javaslatról kedden dönt az Országgyűlés, és ha elfogadják, a házelnök a hétfőn megszavazott törvényt nem a köztársasági elnöknek küldi el aláírásra, hanem az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára rögtön az AB-nak továbbítja. Ha pedig a testület alaptörvény-ellenességet állapít meg, akkor az Országgyűlés újratárgyalja a törvényt.

Az Európai Bizottság szeptemberi javaslata szerint 3000 milliárd forintnyi összeget kellene elvonni Magyarországtól az uniós pénzek felhasználása körüli visszaélések miatt, azonban

két hónap haladékot adtak arra, hogy a kormány megtegye a Bizottságnak korábban beígért korrupcióellenes intézkedéseket.

A kormány tizenhét ígéretet tett a Bizottságnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz, a lépések még a Miniszterelnökséget is elérik. A gigászi összeg zárolásáról és az ahhoz kapcsolódó jogállamisági mechanizmusról is írtunk korábban, ahogy arról is, hogy a K-Monitor szerint az irány jó, de maradtak hiányok, és nem jelentenek csodafegyvert az uniónak vállalt törvényjavaslatok.