A magyar állam behemótként nehezedik a vállalatfelvásárlási piacra, de másokat nem érdeklünk annyira
2025. február 9. – 13:02
Minden év elején rendkívül izgalmas olvasmány az, hogyan alakult a megelőző évben az M&A-piac (merger and acquisition, vagyis a vállalatfelvásárlások- és összeolvadások) egy adott területen. Az országok és régiók gazdaságáról ugyanis nagyon sokat elmond, hogy hány és milyen értékű tranzakció történik. Még akkor is, ha ezek háttere eltérő lehet: van, hogy azért van annyi üzlet, mert a remek lehetőségek vonzzák az érdeklődőket, máskor viszont inkább azért, mert sokan menekülnének.
Az EMIS üzleti információs platform idén is elkészítette regionális elemzését, amely szektoronként, országonként, ügylettípusonként elemzi a térségünket, mostani cikkünk fontosabb állításaihoz ezt az anyagot használtuk. Az összkép alapvetően pozitív, 2024-ben 1281 regionális tranzakciót számoltak össze, a régióban 2018 óta nem volt ennyi M&A, 2023-ban például nagyjából százzal kevesebb, azaz 1186 volt. Igaz, közben ezek összértéke eléggé visszaesett, hiszen míg 2023-ban még 37,24 milliárd eurót tettek ki az ügyletek, 2024-ben 25,72 milliárd euró lett a vége.
Magyarország: zsugorodás
Magyarországon az EMIS 2024-re 63 ügyletet (2023: 57) összesített, viszont ezek értéke a negyedére csökkent. Itt rögtön muszáj egy nagyon fontos módszertani megjegyzést tenni: mint azt az EMIS munkatársaitól megtudtuk, a cég a Budapest Airport 4,3 milliárd eurós felvásárlását 2023-ra tette, akkor jelentették be ugyanis a döntést. Ha 2024-re számították volna, amikor az ügylet lezárását jelentették be (mint látni fogjuk, van, aki 2024-hez sorolta), akkor most arról írnánk, hogy nem zsugorodás, hanem bámulatos növekedés következett be a magyar piacon.
És itt már mindenképpen érdemes megmagyaráznunk írásunk címét is. Miért mondjuk azt, hogy a magyar állam ránehezedik a piacra? Azért, mert a régió többi országával ellentétben, ahol nem az adófizetők összessége, vagyis az állam a legnagyobb M&A vevő, Magyarországon évről évre az állam a legnagyobb cégfelvásárló. Aztán, hogy az éllovas deal teljesen állami, vagy csak részben, esetleg állami cégről, vagy magáról az államról van szó vevői oldalon, már eltérő lehet, de érdemes visszapörgetni, hogy
a Vodafone-ügy, a Budapest Airport visszaszerzése, az MVM vásárlásai, illetve 2024-ben a Dürer Park irodaház is az adott évi topvásárlások között van.
A baj az, hogy amennyiben megfordítjuk a gondolatot, akkor nemcsak azt látjuk, hogy évről évre a tranzakciók számának jelentős részét adja egy-egy furcsa állami ügylet, de azt is, hogy a magándealek bántóan hiányoznak. Államközeli történet volt például az elmúlt években az is, amikor a KESMA vett meg több tucat médiaérdekeltséget (ennek módját és árát most hagyjuk, de ezek is tranzakciók), vagy napelemparkok cseréltek gazdát szakmányban. Viszont azok a klasszikus vásárlások hiányoznak, amikor egy sikeres magyar vállalkozást szépen gyarapodik, aztán megkívánja egy hazai vagy külföldi iparági szereplő, és megveszi azt.
A legnagyobbak 2024-ben
A tavalyi év legfontosabb tranzakciói (hangsúlyozzuk az EMIS 2023-ra számolta a Budapest Airportot) így alakultak:
- Partner in Pet Food, állai eledel, vevő: CVC Capital Partners (Luxemburg), becsült ár: 2 milliárd euró
- Dürer Park Irodakomplexum, ingatlan, vevő: Magyar Állam, becsült ár: 312,6 millió euró
- Chemaxon, távközlés és IT, vevő: Certara (Egyesült Államok), becsült ár: 81,2 millió euró
- REMRED (45 százaléka), szolgáltatások, vevő: 4iG (Magyarország), becsült ár: 25 millió euró
- Omixon Biocomputing, távközlés és IT, vevő: Werfen (Spanyolország), becsült ár: 22,9 millió euró
A PPT állateledes cég nem először cserélt gazdát. Egészen fantasztikus iparági szereplőről van szó, 2023-ban már 82 milliárd forintos forgalma és 2 milliárdos adózott nyeresége volt. A Dürer Parkról sok szó volt a hazai független sajtóban: az állam a Garancsi István és Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt-től és a Tiborcz Istvánhoz közeli Főnix Magántőkealaptól vett meg óriási irodaterületet.
A három kisebb technológiai cég érdekessége, hogy a sikeres deal tárgya valamennyi esetben veszteséges cég volt, ami innovatív cégek esetén nem ritka, ráadásul mi most még csak 2023-as adatokat láthatóak a legutóbbi beszámolók alapján.
Európai és regionális körkép
A piacot szintén monitorozó Heal Partners azt emeli ki elemzésében, hogy a szélesebben vett európai piac tavaly határozottan visszaesett. A legnagyobb ügylet tavaly a német Covestro vegyipari cég eladása volt, az Abu Dzabiból érkezett befektetők 14,4 milliárd eurót adtak érte. De majdnem ugyanekkora volt a Schenker szintén német szállítmányozó eladása, amely 14,3 milliárd euróért lett a DVS-csoporté.
A legjelentősebb felvásárlások között vannak oktatási, távközlési (Vodafone Olaszország) és banki csomagok is (a Banco de Sabadell spanyol bank cserélt gazdát). A Healnél amúgy a Budapest Airport megvásárlása (a vevők az állami Corvinus alap és a francia Vinci voltak) a legnagyobb kelet-közép-európai tranzakció, vagyis ez a cég 2024-re könyvelte el a 4,3 milliárd eurós ügyletet.
Az EMIS partnerei elemzésükben kiemelték, hogy a régióban fokozatosan javultak a gazdasági feltételek, az infláció csökkent, és a központi bankok, ha óvatosan is, de további kamatcsökkentésekre számítanak. Szerintük a tranzakciók volumenének emelkedése a Covid-járvány után érezhető pozitív tendenciák folytatását mutatja.
A régió az orosz-ukrán háború ellenére, vagyis még a nehéz időkben is vonzó maradt a nemzetközi befektetők számára. Az 1 milliárd eurónál is nagyobb felvásárlások azonban tényleg hiányoznak, 2024-ben 20,1 millió euró volt egy átlagos tranzakció mérete, szemben a 2023-as 31,4 millió euróval. Velizar Velikov, az EMIS M&A adatbázisának vezetője szerint tavaly a legnépszerűbb ágazatok az ügyletek értéke alapján az
- energia és közművek,
- az ingatlan és építőipar,
- valamint az élelmiszer- és italgyártás voltak.
A régió legaktívabb M&A piacai az ügyletek mennyiség szerint így alakultak:
- Lengyelország – 269
- Románia – 187
- Ukrajna – 135
- Csehország – 128
A tavalyi évben e cég szerint a legnagyobb, a Budapest Airport megvételéhez mérhető ügylet volt a régióban, hogy a cseh Energeticky a Prumyslovy Holding (EPH) felvásárolta a szlovák Slovenske Elektrarne (SE) harmadát 3,99 milliárd euróért. A határokon átnyúló ügyletek (vagyis azok, amelyeknél a vevő és a portéka más országból származik) száma 745-ről 776-ra emelkedett egy év alatt.
Ami pedig a tranzakciók mozgatórugóit illeti, a fő trendek a digitalizáció, az iparági konszolidáció, a mesterséges intelligencia térnyerése és a zöld átmenet (megújuló energia) voltak.
Magyarország: több magánügylet lenne indokolt
Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners ügyvezetője a 2024-es éven belül is jelentős visszaesést észlelt: az első negyedév még pezsgett, az év hátralevő része már kevésbé.
A magyar piacon azért természetesen az állam mellett voltak további hazai és külföldi vevők, maradtak pénzügyi és stratégiai vásárlók is. A generációváltás miatt viszonylag jellemző trend volt a magánszemélyek közötti tulajdonváltás, igaz, többen úgy érzik, hogy 35 évvel a gazdasági rendszerváltás után ilyen változásból több is indokolt lenne.
A szakember szerint a jó termékekkel is rendelkező IT-cégek iránt nagyon erős a kereslet. Ezt a trendet sokan vertikális integrációnak nevezik, de inkább a szakosodás a jellemző. Ahogy az ágazatban történelmileg is volt olyan nagy konszolidátor, mint például az amerikai Oracle, amelyik inkább vásárlásokkal nőtt nagyra, míg a német SAP és mások inkább fejlesztettek (természetesen ez nem jelenti sem azt, hogy az Oracle ne fejlesztene, vagy az SAP ne vásárolna), úgy most egy nagy kanadai vevő jelent meg. A már 100 milliárd dollárt érő, tőzsdén jegyzett, kanadai Constellation Software sok kisebb társaságot vett meg a régióban is.
Hol zajlik érdemi konszolidáció?
Hasonló konszolidáció zajlik a számviteli, könyvelő cégek között, részben azért, mert egyre kevesebben könyvelnek, részben azért, mert a munka egyre jobban digitalizálható, illetve a mesterséges intelligencia is alkalmazható. Itthon a WTS Klient Kft. állt az iparági konszolidáció élére, ennek a társaságnak a holland ARX a tulajdonosa.
A piacon azért mindig vannak állami vagy NER-es ügyletek is, például a napelempiacon, ahol az MVM Zöld Generáció vásárol. Tiborcz István mindenféle cégeinek is volt tranzakciós nyoma, a Waberer’s-csoport a Posta Biztosítókat vette meg, a Gránit Alapkezelő pedig a Kecskeméti Konzervgyárat, utóbbi alighanem Tiborcz közismert agrárérdeklődését tükrözi.
Az energiapiacon voltak magánügyletek is, a német Uniper eladta a francia Veoliának a legmodernebb magyar gázerőművet, a gönyűit. A Mol pedig megvette a Mercarius flottakezelőt, ami természetesen nem energetikai deal, de egy energiacég érintett benne.
2024-ben zárult a Foxpost felvásárlása is. A magyar csomagautomata-piac meghatározó szereplőjét a Wallis és a Trueway (korábbi nevén Finext) értékesítette a Csehországban és Szlovákiában piacvezető Packeta-csoportot is tulajdonló nemzetközi befektetői konzorciumnak (CVC és Emma Capital).
Kifektetések, szabályozások
Orbán Viktor kormányfő egy időben nagyon szerette volna, ha a magyar cégek intenzíven terjeszkednek a régióban, és volt is olyan év, amikor ez érzékelhető trend volt, most azonban kevesebb ilyenről hallani. Folyamatban van ugyan az MVM nagy romániai dealje (E.ON-cégeket venne a magyar állami csoport), illetve azt hallottuk, hogy az ezen a területen egyik legsikeresebbnek számító, közbeszerzéseket is sorra nyerő cég, a B+N Referencia Zrt. a német Köberl-csoportot veheti meg, amely a német piac egyik vezető létesítménygazdálkodási és épületgépészeti szolgáltatója.
A kifektetés mellett a tranzakciós háttérbeszélgetéseink másik örök témája a magyar szabályozói környezet. Az itteni nehéz kiszámíthatóságra friss példa, ahogyan a napokban a KÁT-os naperőművek üzleti modelljébe nyúlt bele az állam. A tranzakciós szakemberek mindig arra panaszkodnak, hogy amennyiben egy államban ki lehet pécézni külföldi cégeket (gondoljunk csak a Heinekenre, Ryanairre vagy a Sparra), ahol indokolatlan elővásárlási szabályok vagy túl sok állami vétó nehezíti a vevők dolgát, ott nem érdemes azon meglepődni, hogy mostanában nem a magyar a legvonzóbb piac. A bizonytalanságot ugyanis senki nem szereti. Ahogy egy vállalatvezető fogalmazott,
„ha december 27-én minden évben akár alapvetően megváltozhat a szabályozói környezetem, de én az iparági sztenderdeknek megfelelően, októberben már éves szerződéseket szoktam kötni, na, ott nem könnyű dolgozni.”
