Most épp miért tüntetnek a taxisok?

Kiállás a Jövőért! címmel szerda délutánra tüntetést szervezett a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete Budapesten. A szervezet már decemberben is szervezett tiltakozást, szerintük azonban „kéréseik süket fülekre találtak, ezért kénytelenek voltak újra demonstrációval nyomatékosítani azokat”. A résztvevők többek között egyeztetést követelnek a Nemzetgazdasági Minisztériummal, hogy „a kisvállalkozások tisztes és biztonságos megélhetést tudjanak maguknak biztosítani”, valamint „támogatásokhoz és hitelekhez tudjanak hozzájutni”.

A tüntetéssel a szakszervezet a következő célokat szeretné elérni:

• Az alanyi adómentesség értékhatárának emelése és folyamatos igazítása az aktuális gazdasági környezethez.
• Az inflációkövető adózás eltörlése, amely a vállalkozásokat és a lakosságot is terheli.
• Taxislétszám-korlátozás a fővárosban.
• „További változtatások” az adózási rendszerben.
• A közlekedés biztonságának felülvizsgálata.
• A taxisokat érintő biztonsági kérdések tisztázása, ami szerintük hosszú távon javíthatná a szakma körülményeit.

„Miért dudálnak? Valami bajuk van”

A szakszervezet a Hősök terére hirdette meg a gyülekezőt a demonstrációhoz. A Hősök tere Szépművészeti Múzeum felőli oldala már 13 óra után nem sokkal meg is telt sárga taxikkal, a 14 órára meghirdetett kezdésre pedig már ránézésre több száz taxis parkolt a tér körüli szabad részeken. Félórás késéssel el is indultak a taxisok a demonstráció öt helyszínére, az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, a Pénzügyminisztériumhoz, a Városházához és a BKK központjához.

Mivel mindegyik épület belvárosi részeken található, a szervezők előre bejelentették a rendőrségnek, hogy biztosítsanak nekik parkolóhelyeket az épületek előtt. Ez nem mindenhol sikerült, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) épülete előtti utcarészre például egyáltalán nem lehet behajtani, így körülbelül 20 taxis a szomszédos Budapesti Gazdasági Egyetem épülete előtt parkolt le. Ennél több taxist nem is engedtek odaállni a rendőrök, aki ennek ellenére mégis megpróbált megállni, például a zebrán, annak az autójánál egyből két rendőr jelent meg, hogy elküldjék onnan. Tüntető taxisok azonban folyamatosan érkeztek, ők parkolóhely híján hangosan dudálva hajtottak el az ÉKM épülete mellett.

Hasonló jelenet fogadott minket a Városházánál is, a dudálást már a Deák Ferenc térről lehetett hallani. Itt 8 parkoló taxit számoltunk meg, a szűk utcába pedig megállás nélkül érkeztek, majd hajtottak tovább a dudáló taxik.

Azt nem tudjuk, hogy a politikai vezetés figyelmét sikerült-e felkelteniük a taxisoknak, a járókelőkét azonban mindenképpen. A Hősök terén külföldiek és helyiek egyaránt próbálták megtudni a fotósoktól és az újságíróktól, hogy mégis miért gyülekeznek a taxisok a város közepén. Az Alkotmány utcában az ÉKM épületénél egy idős nő a taxisokat irányító rendőrtől próbálta megtudni, hogy „ezek miért dudálnak”, a rendőr azonban nem volt túl bőbeszédű, röviden annyit válaszolt, hogy „valami bajuk van”, majd azt tanácsolta a nőnek, hogy olvasson utána, az gyorsabb lesz, mintha ő válaszol neki.

A Városházánál már azt hittük, hogy egy renitens taxis mégiscsak megpróbál ott leparkolni, ahol azt a rendőrök nem engedélyezték, de hamarosan kiderült, hogy nem ez történik. Az említett taxis ugyanis nem azért jött, hogy a taxislétszám-csökkentését követelje, hanem utast hozott, éppen a Városházára.

Na de miért tüntetnek már megint?

A tüntetés előtt tudtunk röviden beszélni Szabadi Szilárddal, a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete elnökségi tagjával. Szabadi nagy sikernek értékelte, hogy a második tüntetésükön is ennyien részt vettek, annak ellenére, hogy a szakszervezetük még nagyon fiatal, alig egy éve alakultak meg. Sajnálatosnak nevezte, hogy másik taxis szakszervezet nem csatlakozott hozzájuk, de ettől szerinte még ugyanolyan fontosak azok az ügyek, amelyekben ők képviselik a taxistársadalmat, és tárgyalnak a kormánnyal.

Arra a kérdésre, hogy mik a legfontosabb ügyei most a szakszervezetnek, miben szeretnének minél előbb változást elérni, Szabadi azt válaszolta, hogy az egyik az alanyi adómentesség értékhatárának megemelése, a másik pedig a taxislétszám csökkentése a fővárosban. Az előbbinél a szakszervezet azt követeli, hogy a kormány emelje fel az adómentesség értékhatárát az EU által már jóváhagyott 18 millió forintra, a jelenleg elérhető 12 millió helyett.

Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy minden olyan cég, aminek a bevétele nem haladja meg a szabályozásban előírt felső értékhatárt, kérhet felmentést az áfafizetés alól, cserébe az áfát sem jogosult visszaigényelni az adóhatóságtól. A Telex által megkérdezett szakértő szerint az alanyi adómentesség a gyakorlatban azoknak éri meg, akiknek nincs sok bemeneti költségük, nem kell rendszeresen vásárolniuk túl sok dolgot a termékük előállításához vagy a szolgáltatásnyújtásukhoz. Az áfamentességgel tehát jól járhatnak többek között a programozók, kozmetikusok, ételfutárok, gyógytornászok, online kereskedelemmel foglalkozók és még sokan mások. Például a taxisok is.

Szabadi elmondása szerint a decemberi tiltakozásuk után tudtak tárgyalni a gazdasági vezetéssel, azonban ezután sokáig megint nem keresték őket a kormányból, és érdemi változás sem történt, ezért döntöttek ismét a tüntetés mellett. Azt biztató fejleménynek nevezte, hogy keddi sajtótájékoztatóján Nagy Márton bejelentette, hogy az alanyi adómentességi értékhatárokat emelni fogja a minisztérium.

A taxislétszám csökkentését is szeretnék elérni, erről a fővárossal és a BKK-val is szeretnének egyeztetni. Szabadi úgy véli, ebben egyelőre nem sok sikerük volt. A szakszervezet szerint jelenleg több mint 15 ezer taxis van Budapesten, ez a szám pedig folyamatosan nő. Szerintük ennyi taxis nem tud megfelelő jövedelemhez jutni taxizásból, illetve a szolgáltatás minősége is romlik. Éppen ezért ők 6500-ban maximálnák a budapesti taxik számát.

A két fő követelésük mellett több másik témában is szeretnének változást elérni. Az egyik ilyen, hogy a kormány törölje el a 2024 októberében bejelentett inflációkövető adózást, illetve arra kérik az ÉKM-et, hogy a szakmai szervezeteket, így a taxis szervezeteket is vonják be az új KRESZ megalkotásába. Szabadi szerint – annak ellenére, hogy egy taxis szakszervezet tűzte ki ezeket célul – olyan témákról van szó, amelyek az egész társadalmat érintik, nem csak a taxisokat.

Hatósági árazás

Budapesten jelenleg minden taxitársaságnál egységesen 1100 forint az utazás alapdíja, a kilométerdíj 440 forint, a percdíj pedig 110 forint. Habár többször szó volt róla, hogy eltörölnék az egységes hatósági árazást a fővárosban és teret engednének a szabad versenynek, végül mindig maradt a hatósági ár, és egységesen emelte a díjakat a főváros. A jelenlegi árakhoz egy év alatt két emeléssel jutottunk el. 2022 első felében még 700 forint volt az alapdíj, 300 forint a kilométerdíj és 75 forint a percdíj. 2022 áprilisában a Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy az alapdíjat 43, a kilométer- és percdíjakat pedig 33-33 százalékkal emelik. Az alapdíjat 1000, a kilométerdíjat 400, a percdíjat pedig 100 forintra. A versenyhivatal az áprilisi közgyűlési döntéskor jelezte: nem ért egyet a döntéssel, a fix ár jelentős emelése helyett inkább a verseny élénkítését javasolta. A szegedi városvezetés ugyanekkor meglépte a hatósági tarifa eltörlését.

Alig egy évvel később, 2023 márciusában ismét áremelésről döntött a főváros. Minden díjat 10 százalékkal emeltek, így értünk el a jelenlegi tarifákhoz, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 47-57 százalékkal, az infláció mértékét több mint kétszeresen meghaladóan drágult a taxizás.

Egyébként ha egy autó fogyasztása a városi forgalomban 12-14 liter/100 km, akkor a mostani 640 forintos üzemanyagárakkal kilométerenként 77–90 forint az üzemanyagköltsége, de még 700 forintos áraknál is 100 forint alatt maradna (igaz, a fenntartás és az amortizáció költségével akkor még nem számoltunk).

2023 januárjában a taxisok úgy döntöttek, hogy bebiztosítják maguknak a hatósági árakat, letörnek minden kezdeményezést, ami a fix tarifát részben vagy akár teljesen szabad piaci árral váltaná fel. A hazai személytaxisok nagy részét tömörítő érdekképviseletek és gazdasági szereplők levélben fordultak a miniszterelnökhöz, arra kérve, hogy őrizze meg a rögzített hatósági árat. Orbán Viktor nem is várt sokat, két nappal a levél után meg is jelent egy rendelet a Magyar Közlönyben, amelynek értelmében nem lehet kivezetni a hatósági árat, tehát nem lehet piaci versenyt csinálni az ágazatban, és sávos tarifát sem lehet bevezetni.

A hatósági tarifás rendszert rögzítő kormányrendelet és az egy éven belül kétszer is emelt viteldíjak jól mutatják, hogy a hatalomban lévők a taxisok gyakorlatilag bármilyen kérését teljesítik. A taxisok érdekérvényesítő képessége messze meghaladja bármelyik másik szakmáét, ennek okaival ebben a cikkben részletesen foglalkoztunk.