A kormány nagy segítséget adhat a kisvállalkozásoknak. Kérdés, hogy akar-e

2025-től komoly lehetőséget kap a kormány arra, hogy megsegítse a kisvállalkozók jelentős részét, jövő év január elsejétől ugyanis életbe lép az EU új áfamentesség-szabálya. Ez a jelenleginél jóval nagyobb bevételig tenné elérhetővé a kis- és közepes vállalkozásoknak az alanyi adómentességet, mint a mostani 12 millió forintos magyar értékhatár. Arról viszont a kormánynak kell döntenie, hogy élni kíván-e a lehetőséggel, amit Brüsszel kínál. Adószakértő segítségével magyarázzuk el, mi változik uniós szinten jövőre, kinek lenne jó ez a lehetőség, és miért nem biztos, hogy a kormány jelentősen meg akarja emelni az értékhatárt.

2025-től lép életbe az EU új, kisvállalkozások áfamentességéről szóló egységes szabályozása. Az általános forgalmi adó mértékének meghatározása a tagállamok joga, így fordulhat elő az, hogy míg Magyarországon rekord magas, 27 százalékos az áfa, addig Luxemburgban csak 17 százalék. Az is tagállami hatáskör, hogy a kisvállalkozásokat a tagállamok milyen mértékben szeretnék segíteni áfamentességgel, vagyis mekkora bevételig teszik lehetővé, hogy egy vállalkozásnak ne kelljen adóznia az értékesített termékei, nyújtott szolgáltatása után.

Az áfaszabályozás viszont uniós szinten harmonizált, így az is egységes, hogy legfeljebb mekkora bevételig nyújthatnak kedvezményt az államok. Ez Magyarország esetében jelenleg 18 millió forintos éves árbevételt jelent, azonban a magyar áfatörvény egy ennél alacsonyabb, 12 millió forintos bevételi értékhatárt ír elő. Vagyis az ennél kevesebb bevételt elkönyvelő cégek kérhetnek felmentést az áfafizetés alól, cserébe az áfát sem jogosultak visszaigényelni az adóhatóságtól.

Ez 2025-től két fontos ponton is megváltozik. Egyrészt tovább emelkedik az unió által megengedett bevételi határ, 35 ezer helyett 85 ezer euró bevételig, pontosabban összesen 100 000 euró bevételig, amiből 85 000 lehet a bevétel abban a tagállamban, ahol a cég letelepedett. A másik fontos változás, hogy míg eddig egy cég csak a saját országában kérhetett áfamentességet, mostantól bármelyik uniós tagállamba bejegyzett cég folyamodhat ezért másik országban is. Tehát egy magyar vállalkozó adott esetben folyamodhat az osztrák hatósághoz, ha egyébként oda kellene fizetnie az áfát, ahogy egy holland cég is megcsinálhatja ugyanezt Magyarországon.

Kinek jó ez?

Érdemes tisztázni, hogy hogyan is működik ez a fajta áfamentesség. Normális esetben egy cég, ha beszerez termékeket vagy szolgáltatásokat, akkor az áfával együtt ki kell fizetnie az árát, majd amikor eladja a saját termékét/szolgáltatását, akkor a vevője is áfával megnövelt összeget fizet. A cég ezután a hónap végén elkészíti az áfabevallást, amiben kiszámolja, mennyi áfát hárítottak át rá a vásárolt dolgok után, ő mennyi áfát hárított át a vevőire, és ennek a különbségét, szaldóját befizeti az adóhatóságnak, vagy adott esetben visszaigényelheti azt, ha a szaldója megfordul. Ez viszont adminisztrációval jár, nem is kevéssel, ami sok kisvállalkozásnak sok idejét és pénzét emészti fel. Ebben segít az alanyi adómentesség. Ebben az esetben a vállalkozó kifizeti a rá áthárított áfát, azt ugyanakkor nem vonhatja le a hónap végén, cserébe az eladásai adómentesek lesznek. Ez azt jelenti, hogy olcsóbban adhatja a termékeit, mert nem kell még az áfát is rátennie, és nem kell az áfabevallás adminisztrációs terheivel bajlódnia.

Kinek éri meg ezt a fajta alanyi adómentességet kérnie? Barta Bence, az Andersen Adótanácsadó Zrt. szakértője szerint leginkább azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek nincs sok bemeneti költségük, nem kell rendszeresen vásárolniuk túl sok dolgot ahhoz, hogy a terméküket előállítsák vagy a szolgáltatásukat nyújtsák. Egy nagyon leegyszerűsítő példát nézve ha valaki kabátokat varr, akkor ahhoz gombokat és anyagot kell vennie, ami után meg kell fizetnie az áfát a beszállítója részére. Ha ez a vállalkozás adómentességet kér, akkor áfamentesen tudja eladni a kabátjait, de nem is tudja leírni a gombok és a vászon után kifizetett áfát. Ha viszont egy vállalkozó, mondjuk, hajvágással vagy grafikai tervezéssel foglalkozik, akkor nem kell rendszeresen sok terméket megvásárolnia ahhoz, hogy aztán bevétele is lehessen, neki ezért jól jöhet az adómentesség. Az Andersen szakértői szerint emellett jól járhatnak az áfamentességgel többek között a programozók, kozmetikusok, ételfutárok, gyógytornászok, online kereskedelemmel foglalkozók és még sokan mások.

Feltűnhet sokaknak, hogy az áfamentességet választók köre sokszor egybeesik a kata rendszerben adózókkal, bár míg a kata a kormány két évvel ezelőtt bevezetett módosítása szerint már csak magánembereknek számlázó vállalkozók számára elérhető, ilyen megkötés az áfamentességgel nincs.

Ha akarja a kormány

A 2025-től érvényes uniós szabály nyomán egyrészt a vállalkozások jóval nagyobb köre élhetne az áfamentességgel, hiszen a mostani EU-s limitet megközelítő 12 millió forint helyett,

ha a kormány átvezetné a 85 ezer eurós felső határt, akkor mai árfolyamon több mint 33,5 millió forintos éves árbevételig élhetnének ezzel a cégek.

Másrészt olyan magyar vállalkozások is kérhetik majd az áfamentességet, amelyeknek nem vagy nem csak Magyarországról van bevételük. Pontosabban, amelyek ügyfélkörébe külföldi magánszemélyek is tartoznak, mert a külföldi cégeknek számlázók esetében az áfakötelezettség jellemzően a vevő oldalán keletkezik. Barta Bence szerint az új uniós szabály segíthet például

• egy olyan vállalkozásnak, amely webshopon keresztül külföldi vevőknek értékesíti valamilyen termékét;
• annak, aki külföldi magánszemélyeknek programoz vagy nyújt hasonló szolgáltatásokat;
• egy határhoz közeli vállalkozónak, például egy fodrásznak, aki Ausztriában is vállal esküvőket, vagy aki szlovén ingatlanokat takarít.

Ez a kiterjesztés mindenképpen érvényes lesz 2025-től, mert a magyar Országgyűlés, minden más tagállam törvényhozásához hasonlóan, már megszavazta az uniós változást. A kérdés az, hogy a magyar kormány a megemelt árbevételi határt is átülteti-e a gyakorlatba. Ezt egyelőre nem tudni, a kormány nem nyilatkozott erről, a Pénzügyminisztérium pedig ez idáig nem válaszolt a Telex erre vonatkozó kérdésére. Ősszel viszont a minisztériumnak be kell nyújtania a 2025-ös adótörvény-változásokat, így nagy kérdés, hogy ebben szerepel-e majd a 85 ezer eurós új alanyi adómentességi határ.

Úgy tudjuk, hogy kisvállalkozók érdekvédői már korábban is lobbiztak a kormánynál, hogy a 12 millió forintos maximumon változtatni, emelni kellene, mert eljárt fölötte az idő. A 12 milliós felső határ évek óta beégett a magyar adószabályokba, közben viszont Barta Bence szerint az emelkedő infláció miatt hatalmasat nőttek a vállalkozások költségei, ezért ez az értékhatár is korrekcióra szorulna.

A kormány viszont az áfabevételeket helyezte az adórendszer középpontjába, és míg Európa legalacsonyabb vállalati adószintjével büszkélkedik és a személyi jövedelemadóban is előszeretettel osztogat kedvezményeket különböző választói csoportoknak, az áfa szintje Magyarországon a legmagasabb az EU-ban. Így kérdés, hogy a kormány szeretné-e jelentősen kiterjeszteni azoknak a kisvállalkozásoknak a körét, amelyeknek nem kell áfát fizetniük.